Hazai 's Külföldi Tudósítások, 1838. 2. félév (1-52. szám)
1838-10-17 / 31. szám
343 gári’s hadi kormányzó, és Wallmoden Lajos gr. mailandi hadi parancsnok, altábornokok táborszernagyokká; Bigot F. Lajos gr. generál-őrnagy altábornokká; Mederer Konrád, és Ruff Fridrik ezredesek generál-őrnagyokká ; Andrée József és Cordon Ferencz báró alezredesek ezredesekké; Dresler János, St. Genois Rudolf gróf, Zametschnik Mihály, Rakittievits István, és Eder Fridrik őrnagyok alezredesekké; Stoichics Demeter, Mayern Ferencz, Schirl Henrik, Hromeda Lajos, Petrichevich-Norváth János, Deym Ferencz gróf, Cavriani Károly gr. Limbschen Károly b., Piati János, Kollowrat-Krakovsky Leopold gr., Ullrich Rudolf, Gorizutti Octavius b., Bauenobl János, Marienni Jakab, Sartori Jósef, Paich Simon , kapitányok őrnagyokká. Kinsky Antal gr. altábornok és osztálynok tengermelléki hadi kormányzóvá,Ernst August nyugalmazott ezredes leopoldstadti várparancsnokká, Kolb Ferencz Andris gránátos zászlóallj’ parancsnokává neveztetett. Zichy FerrarisEmmanuel gr. őrnagy ’s Radeczky gr. szárnysegéde, a’ császár huszár-ezredhez tétetett át. Karacsay Fedor gr. ezredes és cattarói várparancsnok és Lazarich József b. Mantuában helybeli alezredes, hivatalukban fölcseréltettek. Nyugalmaztattak : Köster György ezredes; Andre János, Radochay Miklós (mindketten ezredesi ranggal) és Neugebauer Gáspár b. alezredesek; St. Julien Kelemen gr., Thanhofer Ferencz, és Münchhausen Otto b. őrnagyok: Hennersdorf Béla, Wanga Jósef, Sardagna Péter (őrnagyi ranggal és nyugpénzzel), Thun Jósef, Wegerich János, Vitális Sándor, Wimpfen A. Gusztáv b., Wirtak Imre, Ehler Antal és Petzek József kapitányok mind őrnagyi ranggal. Idegen rendeket ’s viselhetésökre legfensőbb engedelmet nyertek: Radeczky Jósef gr. lombard - velenczei parancsnok-general a’ kir. sardiniai st. Anunciade-rendet; Clam-Martinitz Károly gr. tábornok ’s ő Felségének fősegéde , a’ kir. sardiniai St. Móricz és Lázár - rend nagy keresztjét; Moll János b. ezredes ugyanazon rend közép, Lederer Auguszt b. őrnagy ’s Ő Felségének szárny-segéde pedig kis keresztjét; Kentzinger Károly b. nyugalmazott generál-őrnagy a Luccargi katonai sz.*György rend’első osztályú, Brodorotti Fridrik őrnagy és Körber Fülöp főhadnagy másod osztályú keresztjét. Graefenbergi (ausztriai Silesiaban) hírek szerint Priesznitz’ idei víz vendégei közt e következők találtattak: Skrzynecky, Krasinski ,Chropicki, Szymanowsky,’s többen a’ lengyel lázadás’ vezérei közűl. Továbbá Esterházy és Schwarzenberg hgnek, Lichtenstein Károly, Montlucar, és Nassau hgek. A’ graefenbergi vendégek’ száma átalában aug. 20-án 622re ment, köztök 3 hg., 2 hgné, 41 gróf, 14 grné, 27 báró, 10 báróné, 109 nemes vagy hadi tiszt, 56 nemes vagy hadi tisztnő 85 tistviselő, 20 tisztviselőné és 14 orvos, Jongybrdaiuna. A’ Satirist hiteles kútfőre hivatkozva állítja , hogy Fülöp Lajosnak Nemours hg. ’s Victoria királyné’ összekötése iránti ajánlata elfogadtatott, ’s jelenleg a’ királyné’ és ministerei’ tanácskozása alatt van. Az United Service Gazette ellenben szinte hiteles forrásra hivatkozva jelenti, miként ő fölsége Kenthgné és Melbourne lord’ befolyása által, Szász Coburg hg. legidősb fiával leendő összeketésben megegyezett, ’s a’ belgák’királyának minapi látogatása főleg ezt tárgyazá. Állítja továbbá, hogy a’parlamenttől, mihelyt megnyittatik, ő fölsége’összekelése miatt azonnal a’ civillista’ szaporítása fog köretni. A’ Spectator megjegyzi: ,,A’ belgák’ királya’és királynéjának elutazta óta Windsorban halotti csend van. Melbourne 1. a’ királyi lakban állandó tanyát ütött. Néha az ő és királyi úrnéja’ mulatságára egy egy sürgöny érkezik Downing Streetből, egyébiránt a’ királynénál bókoló udvarnok’ szerepét viszi.“ A’ M. Chronicle így nyilatkozik a’ franczia-schweizi kérdésről: „A’ franczia kormány bölcsen cselekszik, ha Bonaparte Lajos’ elutazásával Schweizból megelégszik. E’fiatal hgnek nem lehetett szándéka zavarokat okozni a’ franczia kormánynak, mert ha ezt akarja, nem jelenti vala a’ thurgaui tanácsnak, hogy el akar utazni, hanem be várta volna a’ szövetségi gyűlés’ tagadó válaszát,’s a’ franczia kormánynak erre következendett lépését, melly háborúnak nevetséges, csupán franczia ostromzárnak elégtelen, más hatalmakkal együtt rendett ostromzárnak pedig gyűlöletes lett volna.“ A’ különben radical Examiner igen komolyan szól a’ nép’ mostani ingerültségéről. „Semmi se örvendeztetne, úgymond, bennünket annyira, mintha a’ dolgozó néposztályok erkölcsi erejük’ növekednék ’s nézeteik a’ többi osztályok’ figyelmét is magokra vonni képesek volnának. Ők közelébb már jóval előhaladtak a’ köztiszteletben; ügyességük ’s belátásuk, bajos helyzetük mellett is meglepőleg hatott azokra, kik őket eddig csak megvetni szokták; de még sok van hátra, mit csak halk és békés előhaladással lehet elérni. E’ haladást könnyen gátolhatják a’ mostani jelenések. Nem az erkölcsi erő’ elégtelenségét tanúsítja-e az anyagi erőre hivatkozás? Megérett-e az politikai hatalomra, ki mindig kész polgárháborúra ? Képes-e az, ki azonnal fegyverhez