Hazai 's Külföldi Tudósítások, 1838. 2. félév (1-52. szám)
1838-11-24 / 42. szám
333 denütt hasonló sükerrel használható, hol gőzerőre van szükség. Magyarhtannia. Angol hírlapok szerint William Weelwright ír régen hirdetett terve, miszerint egy társaság a csendes tengeren Panama, Lima és Valparaiso között gőzhajózási vonalt való állítandó, most csakugyan létesülni fog. Eddig az út Londonból Limaba Cap Horn fele 112 napba került. Ezen újonnan fölállítandó vonalon pedig, az egész út 30 napba kerülne. Ezen intézkedés az angol ausztráliai gyarmatokra igen nagy hasznú lenne, mivel az út Angliából Sydneybe 60—70 nappal rövidülne. Egyszersmind Jamaica is ismét a’ csendes tengeri lakhelye lenne, és előbbi nyereséges kereskedése birtokába visszajutna. — Kevéssel ezelőtt Moulmeinban (a’ birman határszélen) egy próbát tevének, minek a’ birmanok’ országára fontos eredménye lehet, t. i. birman hírlapot alapjának , melly a* benszülöttek között erős lábra látszik kapni. „A’ benszülött előfizetők’ száma, így szól a’ Moulmein-Chronicle, már 40re megy, ez annyival szembetűnőbb mivel a’ birmanok átalában nem barátai az olvasásnak. A’ birman literatura történet és orvosi tanra tartozó könyvekből áll, és igen érdektelen regényekből. Ezen regények hősei rendszerint fél istenek, kiknek bűvös fegyverük van, ’s azzal ezreket gyilkolnak ’sat. Költészetük nagyon érthetlen. A’ hírlap tartalma Avat és a’ jelen állapotot illeti.“ Edinburgban nehány nap előtt halt meg Wood S. P. nevű vámtiszt, ki gyermeksége óta siketnéma volt, még is mint író szép hírt szerze magának. Nov. 9-kén iktattat ott be a Cityben a’ jövő évre választott lordmayot, szokott ünnepéllyel, de még sem olly pompával, miilyen ez ünnepélyt máskor bélyegezni szokta. Lakomakor az áldomások így következtek : ,,A’királyné 1/4 (zajos tetszés) „az özvegy királyné és a’ kir.család !44 „a’ hajóhad és hadsereg!“ (Adam admiral és Pasley ezredes köszöneteket fejezek ki ) „A’ múlt évi lordmayor !44 „Capua hg és hgné!“ mire a’ hg ,,a’ lady'lordmayornéért 44 áldomásozott. A' lordmayor megköszönte ’s ,,a’ porta követének 44 tisztelkedett, mit a’ követ „London városa’ hatóságáért 44 viszonzott. „Melbourne, és őfelsége ministerei 44 nevében Melbourne 1. köszönt. „Eldon lord és a’ többi jelenlévő nemes lordok!“ „Denmann és a’ bírák!“ ’stb. — A’ lakoma esti I1 óráig tartott. Napoleon Lajos ez ünnepélynek tanúja akarván lenni, Leamingtonból ismeretlenül a’ városba jött ’s egy vendéglőbe szált, honnan a’szárazi és vízi menetet láthatá. Mikor kocsijának a’ rendőrség a’ sokaságon át utat nyitna, a’ lig megismertetvén, „Long live Prince Napoleon.“ — „Bonaparte for evar!“ sőt „vive l’empereur!“ kiáltásokkal fogadtatott, mire a’Gazette de France megjegyzi, hogy így már tudhatni, mit jelentett Soult marsallnál a’ sok éljenezés és Nemourségnél a’ hallgatás; ámbár a’ Gazette meggondolható, hogy John Bull szívesen hallatja édes szavát — miként Master Scott mondja, ’s igy a’„vive l’empereur4” — alkalmasint semmit sem jelent. A’ Sun szerint az úgy nevezett Martello-tornyok Anglia’ keleti partjain minél előbb védelmi állapotba fognak tétetni. A’ Standard oct. 17-én kelt montreali levél után állítja, hogy Canadában új lázadástól félhetni. Papineau, mint közönségesen állíták, rejtekhelyéről Montrealija visszatért. Annyi bizonyos, hogy Pewolt Montrealban látatott. A’ Durham I. által Bermudára száműzött demagogusok is naponkint visszaváratnak. Minden kerületben titkos gyűlések tartatnak, ’s a’ félelem a’ nép közt annyira terjedt, hogy sok vidéki lakos városokban keres menedéket. Az Önkényes-csapatok’ kapitányai oda útasítattak, hogy embereiket készen tartsák. Francziaország. Valée marsall Constantineből oct. 23 kán telegrafi üzenet által a’ hadministert értesíti, miként Milali városa oct. 21 kén a’ francziák által elfoglaltatott. A’ marsalll Constantine és Milali közötti utat csináltatja. A’ Milali és Algier közötti útat is Sétifen ’s a’ vaskapukon át, már megkezdette. Milah és Sélif közt e’ végre tábor fog üttetni. Azon ritka eset adá elő magát, hogy’la Presse ministri lap őszinte dicséreteket osztogat az ellenzés’ hírlapjainak azon állásért, mellybe magokat Anglia ellen tevék. Úgy látszik hogy a’ szövetséget Angliával gyengítői akarják. A’Presse’ beszéde e’tekintetben figyelmet érdemel. ,,Az angol hírlapok, úgymond, folyvást az indiai katonai mozgásokkal foglalkoznak. 11a beszédeiknek hinni lehetne, úgy a’ háború Anglia és Oroszország közt elkerülhetlen volna ’s már szinte kapu előtt állna. A’ két hadsereget sokkal nagyobb kör választja, hogy sem valami elkeni hellen, vagy kapu előtt álló öszveütközéstől lehetne tartan . De nem kell feledni , hogy mind a két ország régóta készül ezen háborúhoz, Londonban úgy mint Petersburgban nem épen ma teszik magukat olly állapotba, mi szerint ezen történhetőséggel szembeszálljanak. Anglia különösen alkalmas idő óta