Hazai 's Külföldi Tudósítások, 1839. 1. félév (1-52. szám)
1839-05-22 / 41. szám
hettek. Nikolics úr, a’ hg.’ veje, Temesvárról Pestre utazott a’ nagyhírű Stáhly prof. ’s kir. tanácsosért, de nélküle tért vissza. — Serbia új szerkezete legjobb sikerrel halad elő, ’s a’ fejdelem kétszeresen szomorú helyzetében minden új intézkedést jóváhagy. Portugallia- Lissaboni, apr. 22-ei levél szerint a’ nemzet egyedül Sabrozának tanácselnökké neveztetésével nincs megelégedve. Sabroza nagy ellensége volt D. Pedronak, sőt egykor azzal dicsekedett, mint mondják, hogy ő vivé őt sírjába. Hogy ezelőtt 10—12 évvel egy franezia orvost a’ más világra külde, arról az egész város beszélt. Habár mindezek a’ felső politikába befolyással nem bírnak, mindazáltal az elégedetlenek alkalmul használják a’ királynénak szemrehányásokat tenni, hogy olly férfit állított oldalához, ki atyjának halálos ellensége volt. Mit nem tesznek azonban a’ status’ nyugalmáért, minden magány-érzelmeknek hallgatniok kell. ’S e’ fölött az utolsó években Sabroza a’ királyné iránti véleményét annyira megváltoztatá, hogy a’múltat bátran feledni lehet. Miként fog azonban három ministeri tárczának, mellyek közűl csak a’ hadi is elég dolgot adna, megfelelni, az más kérdés. Mást nem tehet, mint mindent titoknokaira bíz. De épen a’ tiszt-irnokok’ hatalmában, pártoló ’s vesztegető rendszerében rejtezik a’ portugalli kormányzás főszerencsétlensége. Spanyolország, Madridi, apr. 27-ei levél szerint a’ carlosiak, miután Guadalajara ’s Cuenca tartományokat feldúlták, zsákmányukat biztos helyre viendők, Aragoniába vonultak. Quiroga generál utánuk indult, de mivel a’ carlosiak keletnek vevék utjokat, ő délnek tarta seregével ’s jelenleg Aranjuezben tartózkodik ; Madridban pedig bizton remélik hogy a’ hazájokért harczolók győzelemtől koszorúzottan térnek visza. Madrid környékében 36 lovas század áll,’s ezen 3600 emberből álló sereg apr.28.a’városba tér, hol a’ királyné felette szemlét fog tartani.— V.Halen jelenleg Murviedroban tartózkodik. Legközelebb a’ középponti sereg ’s a’ carlosiak közt ismét 1301 katona cseréltetett ki. Az elsőbbek olly nyomorít állapotban valának, hogy sokan a’ kiváltás után azonnal halál’ martalékivá lőnek.— Luchana gróf apr. 22-én föszállásával Villarcayóból kiindult, ’s jónak találá a következő nyilatkozást közleni a’ hírlapokban: „Ha, mint bizton remélem, a’ szerencse el nem hagy, nem sokára fogják látni, mit kell jegyzőkönyvek, egyezkedések ’s más fecsegésekről tartani. Én az 1837-i alkotványra, II. Isabella királyné’s anyja’ kormányzására megesküvém, ’s inkább meghalok, hogysem esküszegő legyek. D. Carlossal egyezkedésre lépni, soha!“ — A’ cortes - kérdés még most sem döntetett el a’ ministerek által. Banyounes apr. 25kei levél szerint a’ camarilla, mellyik Károly udvarából kihajtattatott, de a’ tartományokban még folyvást védelem alatt áll, titkos egyesületet állíta fel, honnét lázzító iratok kerűlnek ki, ’s Bayonneban kinyomatnak. Czélja, a’ carlosiak közt szakadást okozni, ’s Marotót megbuktatni, ’s ennek eléréséül a’ rágalom’ minden nemét használja a’ camarillai sajtó. Legközelebb következő felszólítást bocsáta közre : „V. Károly önkénteseihez ’s a’ baski és navarrai néphez! Az átokkal terhelt istentelen Maroto gyalázatos munkáját bevégzé. Miután a’ carlosi sereget a’ christinoknak eladá, s a’ népet és tiszteletre méltó fueroit gyalázatosait elárulá, most már erényes király tokat is eladá az angoloknak ’s őt I. Sebastianban kezökbe szolgáltatni megigéré. Egy szerencsés eset fedezé fel a’ becstelen Maroto’ gyalázatos tervét, miután levelezései Francziaországban elfogattak. Egy franczia, ki seregeitek’ vitézségét és dicsőségét bámulni tanulá, adja ezen hírt tudtotokra.“ — Bayonnes, máj.ikai levél szerint el Moro a’ christinók’ kezében van. O'Donnell foglalá azt el apr. 20kán véres harcz után. Ramales bevételének híre nem valósult. Apr. 30kától máj. 3káig a’ két sereg veszteg maradt. Maroto Esparterotól nem látszik félni. Tarraguai, carlosi tábornagy sebeiben meghalt.Madridi, máj. 4kei levél szerint Pita minister’ cselszövényei, mik által a’ legnagyobb hatalom’ megnyerhetését remesé, a’ Ministerium’ teljes felbomlását eszközlék. Hogy a’ királynét a’ cortes szétoszlatására bírja, ügyvivőji által a’ tartományi választmányokat ’s hatóságokat kérelemlevelek’ beküldésére szólítatá fel, mellyekben a’ cortes’ szétoszlatása követeltessék , ellenkező esetben ősi szokás szerinti thrón-felforgatással fenyegetődzvén. Ezen kérelem levelek csakugyan minden oldalról beérkeztek; de midőn Pita még a’ madridi nemzeti őrsereget is felszólitá, tulajdon hálóiban fogá meg magát. Egy része az őrseregnek kinyilatkoztató, hogy hozzá, mint fegyveres erűhez, nem illik felírásokat intézni a’ koronához,’s azon csapatok is, mellyek felírást készitének, abban nem csupán a’ cortes’ feloszlatását, hanem a’ ministerek’ el bocsátatását is keréki. A’ királyné ezáltal bátorítatva a’ ministereknek a’ cortes fel nem oszlatását annál határozóbban jelezté ki, mivel még Luchana gróf is ezen kér