Hazai 's Külföldi Tudósítások, 1839. 2. félév (1-51. szám)
1839-09-21 / 24. szám
186 szállíttatnának, ezen szolgáltatásokkal az adózó, kinek a’ salgamalis bér (egy gyalog katonától 3, lovastól 4 ezüst kr.) nyomban kifizetendő lenne, fog tartozni. i) Az egyes lakosoknál szállásoló átkelő katonaságnak salgamallia csak abban álland, hogy ezt egyedül a’ szalmazsákhoz aránylag szükséges szalma, ’s a’ tűzifának és világítónak olly mértékben, mellyben azzal maga a’ gazda ellátva vagyon , közös használata illetendik) Az átkelő katonatisztek’ alkalmazása pedig, ha kaszárnyákba vagy egyéb köz épületekbe nem szállíttathatnának, semmi bizonyos illetőség szerint nem szabályoztathatik, hanem csak abban álland, hogy ezen tisztek az elkerülhetetlen szükséghez mért szállást nyerjenek. 1) Ezen átkelő tisztek’ számára a’ tűzifa is nem rendszerinti illetőségükhöz, hanem egyedül a’ szükséghez szabva, olly formán lenne kiszolgáltatandó, hogy ha a’ tiszt maga tart konyhát, főzéshez kivántató fája is legyen, téli időben pedig lakó szobája, elegendőképen fűlhessék. Melly használatokért és szolgáltatásokért az illető lakosok minden előkerülő esetben tüstint kielégítenünk a’ salgamalis bérrel, melly a’ katonatisztek személyeire nézve a’ személyért (1 ezüst krt, mind maga, mind cselédjei’ lovaiért egyenként külön véve 1 krt, a’ cselédekért pedig,mint a’ köz katonákért 3 krt tenne. m) Ha a’ katonatisztek állomásaikról magok dolgában akárhová utaznának, azoknak sem átkelési sem maradandó szállás ne adassék. n) Ha valamelly katonaság megindíttatik, minden terhesebb vagy ragadós betegek tökéletes felgyógyulásokig elöbbeni tanyázásuk’ helyén hagyassanak, az útközben megbetegedők pedig a’ legközelebbi katonakorházba vitessenek , innen egészségük’ viszanyerése után ezredekhöz utasítandók. Ha mégis megtörténnék, hogy útközben a’ betegségnek hirtelen elsulyosodása miatt a’ beteget a’ legközelebbi állomáson túl szállítani nem lehetne, illy esetben egyes lakosnál alkalmaztathatik, melly alkalommal az élelmezésért ’s orvosi szerekért, ugyszinte o) a’ betegeknek és raboknak adózóknál leendő beszállítása’ esetében a’ Kincstár által salgamális bér fog fizettetni, önként értetvén, hogy nemesek’ házaiban ’s curiákban, nemkülönben mindenféle vallásúaknak parochiális házaiban, tanítói lak, jegyző,vám, oskola, malom, major, serház és korcsma, valamint mindenféle egyéb urasági, ugyszinte só- és harminczadbeli hivatalokhoz tartozó épületekben, az ezeket illető tisztviselőknek lakásaiban, gyárakban és kereskedők’ lerakóhelyeiben az átmenő katonaságnak beszállítása jövendőben is mindig tilalmas legyen. p) Végtére mindezen szabályok azon esetekre is kiterjesztendők lennének, midőn kisebb számú katonaság szokott tanyázási helyéről máshová rendeltetik, u. m. hadfogadásra, ujonczok átvételére, vagy őrködés végett, ugyszinte a’ törvényhatóságok által bármi czélra hatalomkalkint kívánt katonaság, melly is tartózkodásának egész ideje alatt átkelő gyanánt lenne tekintendő. —II. A’ szekerezések’ és vontatások’ tárgyában a’ KK. és RR. az illető bért a’ katonatisztekre nézve ’s közlegényekre egyaránt, jelenleg 1 stállóra 1 pgo frtban, a’ középponti helyekből pedig 24 pengő garasban vélnék megállapítandónak. Egyébiránt e’ részben még következő intézkedéseket kívánnak: a) A’ katonai vontatások’ adásának kötelessége egyedül a’ legfelsőbb szolgálat’ szükségeit tárgyazván, egyéb esetekre ki ne terjesztethessék.—b) A’legfelsőbb szolgálat’ eseteiben a’ vontatásokat kívánó katonai testület vagy személy a’ katonai biztosságnak jegyzékével ’s a’ tartománybelinek utalványával ellátva lenni, ’s e’ kettőt minden állomáson előmutatni tartozik; ha pedig valamelly előre nem látható körülmény miatt az érdeklett irományokat magok helyén megszerezni nem lehetne, az illető zászlóalj’ vagy század’ parancsnokai a’ megkivántató jegyzékeket, az alispányok pedig az utalványokat adhatják ki. c) Minden vontatási jegyzékben nem csak az illető ezrednek, vagy zászlóaljnak, vagy utazó személynek neve, hanem minden egyéb körülmények is, a’ fizetendő bérrel együtt, mindig pontosan kitétessenek. A’ helységek’ községeinél minden vontatások a’ jegyzők által jegyzőkönyvbe iktattassanak. d) A’ szekerek’ és vontatások’ illetőségét mindig a’ biztosi jegyzék mutassa ki. Az átkelő stábot két négylovas szekér, egy gyalog századot ismét kettő, egy lovas századot egy, száz főre menő, vagy azon alól lévő ujonczokat, máshová rendelteket, vagy felgyógyulókat pedig ismét csak egy illeti. Ha azonban ezen mennyiség az átkelő katonaság’ holmijének tovább szállítására elegendő nem lenne, az ezeken felül kivántató szekereknek kiállítását a’ törvényhatóságok eszközlendik. e) Ha a’ máshová rendeltek szekereken szállítandók, jó útban hat főre, részban pedig négyre egy négylovas szekér száraíttatik, ide értvén a’szállítandók’ holmijét is; továbbá ha betegek, katonai asszonyok gyermekeikkel, vagy invalidusok szállítandók, egy szekérre csak négy fő számíttatik. A’ vontatások mindig csak négylovas szekerekkel eszközöltessenek. Stabális és főtisztek holmijokat tulajdon lovaikon tartoznak ugyan szállítani, ha azonban vontató lovakat kívánnának, illyenek nekik a’ megállapított bérfizetés mellett szolgáltassanak ki. f) A’ vontató szekerek erejűkhez ntetve, még pedig nyolcz mázsát soha felül nem a-