Hazanéző, 2005 (16. évfolyam, 1-2. szám)
2005 / 1. szám
László László BOCSKAI ISTVÁN ERDÉLY ÉS MAGYARORSZÁG FEJEDELME 400 éve, 1605-ben választották Bocskai Istvánt Nyárádszeredán Erdély fejedelmévé BOCSKAI ISTVÁN ÉLETÉNEK RÖVID KRONOLÓGIÁJA 1557. január 1-én született Kolozsváron Bocskai György és Sulyok Krisztina fiaként. Fiatal korában a bécsi és a prágai udvarban volt apród, ahonnan 1576-ban tért vissza Erdélybe, ahol 1581-től a kiskorú fejedelem, Báthory Zsigmond egyik gyámja, később is legfőbb tanácsadója. 1581-től a kiskorú fejedelem, Báthory Zsigmond egyik gyámja, később legfőbb tanácsadója. 1583-ban nősült, felesége Hagymássy Kata. 1592-től töltött be először országos jelentőségű tisztséget: Várad főkapitánya. 1594-ben a törökkel jó viszonyt ápoló erdélyi csoportosulással Bocskai tanácsára számol le Báthory Zsigmond és közeledik a császárhoz. 1595 januárjában Báthory Zsigmond fejedelem követeként Prágában szövetséget köt Rudolf császárral, aki magyar király is. 1595 őszén a havasalföldi Mihály vajdát (Mihai Viteazul) megsegítő erdélyi sereg fővezére Bocskai, s vezérletével aratnak győzelmet Giurgiunál (Gyurgyevó). 1596 január-február „véres farsang" a Székelyföldön: a szabadságuktól megfosztott székelyek megmozdulását kegyetlenül leveri az erdélyi nemesség és a fejedelem utasítására. 1599 januárjában ismét Prágában tárgyal Bocskai, majd Báthory Zsigmond lemondása után ő maga is háttérbe szorul, bihari birtokaira visszavonul, miközben az erdélyi országgyűlés erdélyi birtokainak zömétől megfosztja. 1602-ben Prágában tartják őrizetben a császáriak, mivel tiltakozott az udvarnál Basta császári tábornok által Erdélyben rendezett rémségek miatt. Hazatérése után tovább erősíti várait, felveszi a kapcsolatot a törökpárti erdélyiekkel és a hajdúkkal. 1604 szeptemberében Belgiojoso kassai főkapitány Bocskait magához rendeli, az tisztázza magát, de a fő cél valójában a bihari nagybirtokos vagyonának a megszerzése volt. Bocskai megtagadja a megjelenést, felkészül a védelemre, a szolgálatába hajdúkat fogad. 1604 október 15-én éjszaka Álmosdnál Bocskai hajdúi lecsapnak a túlerőben lévő császáriakra, megfutamítják őket. Ezzel kezdetét vette a Bocskai vezette lázadás a császáriak ellen. 1604 novemberében Kassán rendezi be Bocskai állama központját, innen kiáltványban fordul a nemességhez, az alkotmány és a vallásszabadság megvédésére szólít fel.(Ezek voltak a főbb sérelmek a Habsburgokkal szemben.) 1604. november 20-án Bethlen Gábor meghozza Bocskai számára a szultántól a kinevezést az erdélyi fejedelmi trónra. 1604 végén, 1605 elején Bocskai hajdúi számos győzelmet aratnak a császáriakon, ellenőrzésük alá kerül a Tiszántúl, Felső- Magyarország, később Erdély és Dunántúl is. 1605. febr. 16-án Bocskai rendeletben biztosítja a közszékelyek szabadságát, s febr. 21-én az erdélyi országgyűlés Nyárádszeredában Bocskai Istvánt megválasztja Erdély fejedelmévé. (Később a szászok is elismerik, a megválasztáson csak a magyarok és a székelyek vettek részt.) 1605. ápr. 20-án a szerencsi országgyűlés Bocskai Istvánt Magyarország fejedelmévé választotta. 1605 szeptember 14-én Meggyesen az erdélyi rendek beiktatták fejedelmi tisztségébe Bocskait. 1605. nov. 11-én Pest közelében Bocskai átveszi a török nagyvezértől a szultán által küldött királyi koronát. ( A koronát mint ajándékot elfogadja, a királyi címet nem.) 1605 decemberében megjelenik a hajdúk megtelepedéséről szóló első kiváltságlevél, amelyet majd több adomány is követ. 1606. jún. 23. A Habsburgokkal megkötött bécsi béke alkotmányosságot és vallásszabadságot biztosít az erdélyiek és a magyarországiak számára. 1606. nov. 11. Bocskai közvetítésével a Porta és a bécsi udvar megkötötte a zsitvatoroki békét, amely lezárta a 15 éves háborút. 1606. dec.17. Elkészül Bocskai (politikai) végrendelete. 1606. dec. 29. Meghalt Bocskai István. Kassán ravatalozták fel, Gyulafehérváron temették el. Bocskai István Erdély és Magyarország fejedelme Olájkép, Szűts Járás, 1816