Hazánk, 1899. március (6. évfolyam, 52-78. szám)

1899-03-23 / 71. szám

6 BUDAPEST, CSÜTÖRTÖK. H A­Z A N X 1899 MÁRCZIUS 23. 71. SZÁM. SZÉKESFŐVÁROSI ÜGYEK. — A főváros kölcsöne. A fővárosi pénz­intézetek a Magyar Általános Hitelbank veze­tése alatt a főváros fölszólitására újabb aján­latot tettek 16 millió korona értékű fővárosi kötvény átvételére. Vége az ex-lexnek. A törvényhozás az indem­­nitát megszavazta s a fővárosi tanács hirdetésben érte­síti az adózó közönséget, hogy a tavalyi adóhátralékot s az idei első negyedévi adót legkésőbben április elsejéig okvetetlenül fizesse meg. Különben tiz nap után végre­hajtás útján hajtják be. Az ezredéves kiállítás romjai. A földmivelés­­ügyi minisztérium közegei tegnap azt a jelentést tették a miniszternek, hogy az ezredéves kiállítás történeti fő­csoportjának a mezőgazdasági múzeum elhelyezésére szolgáló épületei közül a Vajda-Hunyad várát ábrázoló nagyon rozzant állapotban van. A gerendái elkorhadtak s a falai omladoznak, úgy hogy a közbiztonság szem­pontjából minél előbb le kell bontani. A miniszter föl­­hivja most a fővárost, hogy mielőtt az épületet lehor­­datná, vizsgáltassa meg vegyesbizottságilag, amelyben az állam közegei is jelen legyenek. IGAZSÁGSZOLGÁLTATÁS. — Igazságügyi kinevezések. Mennyei­ László deb­­reczeni ítélőtáblás elnöki titkárt a debreczeni ítélőtáblá­hoz bíróvá, dr. Kail Antal kassai ítélőtáblái tanácsjegyző albirót a gálszécsi járásbirósághoz járásbiróvá, dr. Ákontz János kolozsvári ítélőtáblái tanácsjegyző albirót a deési törvéyszékhez bíróvá, Pagonyi Nándor zala­egerszegi tör­vényszéki jegyzőt az aradi, Bálinth József dettai járásbí­­rósági, valamint Grecsek Ede, a temesvári Ítélőtáblához berendelt bírósági aljegyzőt a pancsovai törvényszékhez, végül Simy Károly zombori törvényszéki aljegyzőt a ku­­lai és dr. Bolla Árpád a pozsonyi ítélőtáblához berendelt bírósági aljegyzőt a galántai járásbírósághoz albirákká nevezte ki. — A sterling-hamisitók. A budapesti büntető tör­vényszék előtt ma állott az a nagyszabású kalandor, aki­nek letartóztatása akkora feltűnést keltett tavaly. Man­­quette Antal és Schwalbe Lipót, akik beszédelegték egész Európát, Budapesten angol tízfontos sterlingeket hamisí­tottak. Már volt vagy ötven darab készen, amikor elcsíp­ték őket. A hosszú tárgyalás után, amelyben egyik vádlott a másik ellen vallott, a törvényszék meghozta az ítéletét. Mlgiquettet a pénzhamisítás bűntettében, mint tettest ta­lálta, bűnösnek s ezért három évi fegyházra ítélte s Ma­gyarországból örökre kitiltotta. Schwalbet mint bűnsegé­­­det két évi f­egyházra ítélte. Mindkét vádlottnak a vizs­gálati fogságból négy hónapot kitöltöttnek vett a bíróság. Úgy a vádhatóság, mint a vádlottak felebbeztek. — Sima Ferencz pere. Szegedről táviratozzák, hogy Sima Ferencz orsz. képviselőnek 3 ügyét tárgyalta, ma egész nap a szegedi törvényszék. Szathmáry Ede szentesi ügyvéd Simát rágalmazással vádolta, mivel Sima azt állí­totta róla, hogy diplomája hamisított, az ügyet a tör­vényszék Sima kérelmére elnapolta. Csathó Zsigmond csongrádmegyei alispán, Bergler Ist­ván dorozsmai főszolgabiró és Siághy szolgabiró Simát nyilvános és magánbecsületsértés­sel vádolták. A tör­vényszék Simát csak Csathó alispán ellen elkövetett ma­gánbecsületsértés vétségében marasztalta el és 100 főt pénzbüntetéssel sújtotta. Bergler és Siághy elleni nyil­vános becsületsértés vádja alól felmentette. A magán­­becsületsértés miatti panasz az elévülési határidő után érkezvén, nem volt tárgyalható. Az ítéletet este 7 órakor hirdették ki. Sima az ítéletben megnyugodott, az ügyész fellebbezett. Primadonna a törvényeset előtt. A budapesti királyi törvényszék egyik alkotmány-utczai terme érdekes tárgyalásnak lesz színhelye. Nem is annyira tárgyalás lesz, mint inkább a színházi előadás, a­melyen a vidéki szín­pad egyik neves primadonnája fogja produkálni magát a bíróság által kirendelt szakértők előtt. A primadonna Örley Flóra, a­ki 17.850 forint erejéig bepörölte Krecsá­­nyi­­Ignácz igazgatót, aki elbocsátotta társulatától azzal a megokolással, hogy a primadonna nem felel meg azoknak a művészi igényeknek, a­melyeket egy elsőrendű tár­sulatnál a közönség a primadonnától megkíván. A felperes primadonna most a törvény emberei előtt akar helyt állani és bebizonyítani, hogy úgy ének­ben, mint játékban igazi primadonna. Nem érdekte­len, hogy a törvényszék a peres felek által megne­vezett szakértőket mellőzte és maga rendelt ki szakértő­ket a primadonna meghallgatására. Ezek a szakértők Zi­­may László zeneakadémiai tanár, ifj. Bokor József kar­mester és Márkus József színházi kritikus. A nem min­dennapi szakértői primadonnna-szemle április huszon­­nyolczadikán lesz. — A várnai képviselőválasztás. A trencséni tör­vényszék tegnap fogott hozzá a várnai képviselőválasztás nyomán keletkezett bűnpör tárgyalásához. Országszerte ismeretes volt az a választási visszaélés, melyet Kloch Károly báró választási elnök vitt véghez azáltal, hogy alkalmazottaival, a kirendelt körjegyzőkkel egyszerűen visszatartotta a szavazástól a néppárti választókat. Mar­­kovits János néppárti és Sipeky Sándor szabadelvű párti jelöltek álltak egymással szemközt. Markovits fölött Sipeky csupán úgy győzhetett, hogy a néppárti választóktól el­szedték a szavazóczédulát s nem bocsájtották be őket a szavazóterembe. E tényállás alapján a vádlottak padjára kerültek : Kloch Károly báró, zsolnai vasúti állomásfőnök ; Battha József ochodnikai körjegyző; Hlucsil Kajetán kisucza­ujhelyi körjegyző; Janecsek Antal nagy-divinai körjegyző ; Bednár Adolf tyerhovai körjegyző ; Pilisger József várnai körjegyző ; Biza János bellai körjegyző; Törnek Napoleon trencsén-makói segédjegyző; Porgesz Adolf kisucza-ujhelyi segédjegyző ; Garai Lajos bolnai kir. járásbirósági végrehajtó és Grün Ármin martófalvi lakos. A tárgyaláson az első vádlott Kloch Károly báró, válasz­tási elnök elmondta, hogy még a választás előtt bocsáj­­totta ki az igazolványokat. A körjegyzőkkel nem érintke­zett, azokat a járási főszolgabírák küldték ki. A katona­ságot az alispán rendelte ki, de hogy a rendezőket ki rendelte ki, azt nem tudja. A választás napján is tettek nála panaszt, hogy a választókat nem akarják a rende­zők bebocsátani, mire szóbelileg megparancsolta, hogy mindenkit bocsássanak be. Hogy a jegyzők miért nem adtak igazolványokat, nem tudja. Törnek Napóleon segéd­jegyző vallja, hogy őt Kloch báró bízta meg a rendező­séggel. Hlucsil jegyző azt vallja, hogy őt nem bizta meg az igazolványok kiosztásával, mert aznap Cselkó szolga­biró ok nélkül szabadságolta. Porgesz Adolfot Cselkó szolgabíró bizta meg a rendezőséggel. Szívbaja miatt azonban nem maradt sokáig a választásnál. Janecsek Antal azzal védekezik, hogy sok dolga miatt nem oszt­hatta ki a választási jegyeket. Bednár Adolf jegyző sok jegyet kapott, de nem tudja kitől. A néppártiak nem akarták a zöld jegyet elfogadni, mert fehér tollat viseltek. Ezért ő litografált fehér papírokat osztott szét közöttük. Pfliegel József városi jegyző azt mondja, hogy miután a zöldjegyek elfogytak, fehéret gyártott s azokat adta oda a választóknak. Biza János, hogy kitől kapta a szavazó­jegyeket, nem tudja. Ő is fehér jegyeket osztogatott, mert a néppártiak nem akarták a zöldet elfogadni. Garai La­jos végrehajtó azért korteskedett, mert Sipeky rokona volt, de azért senkit sem akadályozott meg választási jogának gyakorlásában. Grün Ármin azért szedett el a választóktól hat darab igazolványt, mert azok hamisak voltak. Érvényes, igazolványt senkitől sem vett el. — Tisztelettel lejebbezek ! A királyi tábla ítéle­tét hat daróczruhás rab hallgatta ma a törvényszék előtt. Bakonyi Kálmán biró, az Ítélő tanács elnöke sorra vette a harminc­két rendbeli tolvajlásért elitélt vádlottakat. — A büntetését a tábla négy évre emelte föl. Meg­nyugszik vagy fölebbez ? — Tisztelettel fölebbezek! A második is­ fölebbezett és a harmadik is, a negyedik azonban az elnök kérdésére így válaszolt: — Én tisztelettel lelebbezek ! — Azt nem lehet, csak megnyugodni vagy fölebbezni van módjában. — Meg nem nyugszom tekintetes törvényszék, föleb­bezni meg nem akarok, mert akkor többet kapok. Inkább lejebbezek. — Ezt nem vehetem tudomásul. — Akkor is lejebbezek, s makacsul fejebbezett még a folyosón is, a mikor a börtönőr előtt visszasomfordált a fogházba. KÖZGAZDASÁG. (E rovat folytatása a mellékleten van.) — Az amerikai ezüstháború. Londonból telegrafálják . A­mint a Timesnek New­ Yorkból jelentik, egyre több jel vall arra, hogy a demok­rata­ párt ezüst-ringje jóval a nemzetgyűlés ösz­­szeülése előtt akarja dűlőre vinni az ezüstkér­dést és kényszeríteni a párt minden tagját, hogy az ezüstkérdés mellett állást foglaljon, vagy a párttól elszakadjon. A keleti államok demokratái ebben a kérdésben megint ellentétben állanak a nyugatiakkal. — Magyar-román vasúti összeköttetés. Április hónap elején már elkészül a ghimesi szoroson átvezető magyar-román vasúti össze­köttetés. A vámszolgálatra a román területen a palánkai, a magyar területen pedig a csiki állo­mást rendezik be.­­ A magyar mezőgazdasági szerzter­­melők országos értekezlete iránt, melyet folyó hó 26-án, vasárnap délelőtt 11 órakor tartanak meg a Köztelek palota nagytermében, nagy mértékben nyilvánul az érdeklődés a szeszfőzdetulajdonosok körében, az országos értekezlet főtárgya a kontingentálásról szóló törvényjavattal szemben a mezőgazdasági szesz­termelők óhajtásának és nézeteinek kifejezésre juttatása. Erre nézve már eddig is számos szesztermelőtől érkezett be vélemény a Magyar Mezőgazdasági Szesztermelők Országos Egyesü­­letéhez, a­mely az országos értekezletet kezde­ményezte. Nemkülönben fontos tárgya az érte­kezletnek, a szénszállítási kedvezmények kiesz­közlésének, illetve közös szénbeszerzés kérdésé­nek megvitatása is. Az országos értekezleten való részvétel díjtalan s részt vehet abban min­den mezőgazdasági szesztermelő és a szeszter­melés iránt érdeklődő.­­ A bágyogi takarók- és segélyegylet-szövetke­­zet f. hó 25-én tartja közgyűlését. Tárgyak: elnökválasz­tás az eltávozott Borossay Lajos elnök helyébe, a múlt évi mérleg felolvasása, indítványok tárgyalására, a tiszta nyereség hovafordításáról határozathozatal és három fel­ügyelőbizottsági tag választása. — A czukor készletek márc­iusban. A nem­zetközi czukorpiac­on a czukorkészletek csökkennek. A czukorpiacz forgalma alig mutat azonban lényeges eltérést. Az amerikai Egyesült­ Államok ez időszerinti czukorkész­­lete 1.660,000 mm.-ra rúg, tavaly ugyanekkor 2.324,790 mm. czukor volt a raktárakban, természetesen túlnyomó mennyiségben európai eredetű czukor volt a múlt évben Amerikában, holott mostanában nagyobb részben ameri­kai (kubai) czukrot raktároznak. Általában az európai czukorpiac­ nagyon meg fogja sínyleni az amerikaiak tá­volmaradását és különösen pedig Németország, amely állam egymaga sok millió már­kát veszít ezáltal. A nemzetközi ezu­­korpiaczok főraktáraiban m­árczius folyamán a következő mennyiségű ezukor fekszik elhelyezés czéljából, szemben a múlt évvel: 1899-ben. 1898-ban­, métermázsákban Ausztria és Magyarországban . . 6.500,000 1.500,000 Németországban ............................. 10.848,480 Francziaországban........................ 6.895,270 5.147,940 Angliában ...................................... 633,300 781,430 Hollandiában........................... . 631,490 1.007,050 Belgiumban................................ . 1.167,350 1.293,160 Más európai államokban .... 127,940 , 352,890 Összesen :22.969,79023.730,950 Amerikában és Kubában . . . ., 2.541,980 3.462,230 Főösszeg:25.611,77027.193,180 Katonai lóvásár Hevesen. A tavaszi katonai lóvásár — mint hevesi levelezőnk írja — tegnap ment végbe s daczára, hogy a lovak évről-évre nagyobb szám­ban állítsanak elő s a fokozott tenyésztési buzgalom foly­tán a lovak minőséget is folyton kiválóbb, mégis a be­vásárlás mindig lanyháb: a most előállított 450 szép ló közül ugyanily a bizottság csak 25-öt­ vett ,meg s e szám­ból 10 a zsadányi báró, Orczy uradalmára esik, a járás területéről csak 15-öt vettek — az ilyen vásár aztán nem csuda, ha­­ teljesen elveszi a gazda kedvét a tenyész­téstől.­­• A magyar czukorgyárosok küldöttsége tisztel­gett m­a Hegedűs Sándor kereskedelmi miniszternél, hogy figyelmét az indiai kormány ama intézkedésére felhívja, amely egyértelmű azzal, hogy a magyar czukor Indiából teljesen kiszorul. Az indiai törvényhozó tanács ugyanis tegnapelőtt fogadta el azt a törvényjavaslatot, mely min­den olyan ezukorra, mely az előállítási országban kiviteli prémiumot élvez, e kiviteli prémium teljes összegének megfelelő külön vámot vet ki. Ha a törvény életbe lépne ezzel ki volna szorítva a magyar ezukor, mely nagy ál­dozatok árán magának Indiában piaczot tudott teremteni A kérdés ránk nem csekély fontosságú,­­mivel már tavaly, az összes magyar czukorkivitelnek egy negyedrésze (242.000 mm., négy millió forint értékben) Fiumén át Indiába ment. 1899-re ennél is nagyobb kivitelre volt ki­látásunk Mikor a küldöttség a miniszter figyelmét az ügyre felhívta, Hegedűs azzal válaszolt, hogy a kérdést behatóan tanulmányozta és már néhány nap előtt a közös külügyminiszternél megindította az akc­iót a magyar c­ukoripar védelmére. Az Indiai kormány eljárása hatá­rozott megsértése az Angliával fennálló osztrák-magyar kereskedelmi szerződésnek, amely kimondja, hogy a szerződés nemcsak Angliára, hanem összes gyarmataira nézve is kötelező.­ ­ FELELŐS SZERKESZTŐ ÉS LAPTULAJDONOS: KORETXI­F JÓZSEF, HELYETTES SZERKESZTŐ:­­TANCSÓ DEZSŐ.

Next