Hazánk, 1900. február (7. évfolyam, 27-50. szám)

1900-02-25 / 48. szám

HAZÁNK. 48. szám.­­ 8 Jigi Sándor, Szeremley Gyula, Olgvay Viktor; hátra­hagyott művei két ifjan elhunyt nagy tehetségnek: Mészöly Gézának, Koroknay Ottónak és még szá­mosnak. Az eddigi dispozíciók szerint március ele­jén nyílik meg az érdekes kettős kiállítás. * Szép Heléna: Premier-közönség gyűlt össze tegnap a Népszínházban, premier-láz ömlött el ma­gán a színpadon is, holott a darab, amelyet előad­tak, régi, nagyon régi. Szép Helénában már többször gyönyörködött az a közönség, amely tegnap este zsúfolásig megtöltötte a széksorokat és a páholyokat, de azért talán sohasem nézte annyi izgalommal a színpadon történőket, mint most. Szép Heléna egy párisi színigazgató jóvoltából újjászületett. A nagy reprise hire eljutott Porzsolt Kálmánig, aki gyorsan utána csinálta a dolgot. Mindenesetre érdekes vál­lalkozás volt ez és meg is hozta a sikert. Offenbach muzsikája, melyet a reprise alkalmából új részletek is frissítettek, újra hódított. És tetszett különösen az új Szép Heléna Küry Klára, aki egyéniségének min­den báját belevitte ebbe a szerepbe. Kapott is sok tapsot és talán ugyanannyi virágot. Páris szerepében Gábor József, a Vígszínház fiatal tagja adta tanú­­jelét tehetségének. A közönség rokonszenvesen fo­gadta és néhány dalát megismételtette. Kovács Mi­hály mint Menelaus állandó derültségben tartotta a közönséget, bárha Kassai Vidort nem tudta feled­tetni. A többi szereplők is megállták helyüket. Az új kosztümök és díszletek, melyek az igazgatóság bőkezűségéről tesznek tanúságot, igen szépek voltak. * Uránia. Az Urániában március 19-én este hangversenyt és színelőadást rendeznek a gróf Wenckheim Frigyesné és őrgróf Pallavicini Edéné védnöksége alatt álló Tanoncok Védő Egyesülete ja­vára. Jegyek már most kaphatók a «Harmónia» zene­mű-kereskedésben. * Essisz. Eredeti irányregény. Irta X. grófnő. A Szent-István-Társulat kiadásában megjelenő Családi Regénytár V-ik és Vl-ik kötete. A grófnő egy kiváló társadalmi probléma iránt akar érdeklődést kelteni művében. Ez, a küzdelem az alkoholizmus ellen, a mértékletességi egyletek megalapítása és fölkarolása. Az ügyes írónő a regény keretébe vonja mindazon törekvéseket, melyekkel az alkoholizmus pusztításait megakadályozni s a szociális bajokat orvosolni igye­keznek. A regény meséjét nem mondhatjuk kiválóan érdekfeszítőnek, sőt a sok mellékepizód gyakran megszakítja a főcselekmény egyenletes folyását, azonban a meseszövés hiányáért bőven kárpótolnak a legkülönfélébb, találóan megrajzolt­­ellem­ek s az egész regényből felénk sugárzó fenkölt keresztény szellem. E szép regény méltóan sorakozik a Családi Regénytár megelőző köteteihez. Megjegyezzük, hogy maga az ország hercegprímása is, Vaszary Kolos bíboros, legutóbbi körlevelében a Családi Regénytár megjelent hat kötetét melegen ajánlja a papság figyelmébe és pártfogásába. A Családi Regénytár egy-egy kötete díszes angol vászonkötésben egy ko­rona. Megrendelhető a Szent-István­ Társulat könyv­kiadóhivatalában (Budapest, Vill., Szentkirályi­ utca 28. szám), valamint minden fővárosi és vidéki könyv­­kereskedőnél. * Tanítási terv és utasítások a magyar­­országi középiskolai katholikus vallástanitás részére. Kibocsátva a magyar püspöki kar 1900. január 29-ikén tartott közös tanácskozása határozatából. Tartalma : I. Tárgyfölosztás. II. A tanítási anyag részletezése. III. A módszeres kezelés. IV. A vallás­gyakorlatok. V. A vallástanítás ellenőrzése. VI. A magántanulókról. — Kapható a Szent-István­ Társulat könyvkiadóhivatalában Budapest, Vill., Szentkirályi­­utca 28. szám. Ára 24 fillér. * Színházak műsora. Nemzeti Színház. Hét­főn: Elektra. — Kedden: Ahol unatkoznak. — Szerdán délután: Otthon (az egyetemi hallgatóknak). Este: Mary. — Csütörtökön: Folt, amely tisztít. — Pénteken : Nagymama. — Szombaton : Kiváltságok és Szeleburdi. — Vasárnap délután: A mama. Este: Keresztelő János, Magyar Királyi Opera. Hétfőn: Jancsi és Juliska és Babatündér. — Kedden: Mignon. — Szerdán: Afrikai nő. — Csütörtökön: Fegyverkovács, Rokokó. — Pénteken nincs előadás. — Szombaton: Medve­bőrös. — Vasárnap : Afrikai nő. Várszínház. Csütörtökön: A mama. — Szomba­­: Bernardo Montilla. Népszínház. Hétfőn : Kadétkisasszony. — Kedden : Szép Heléna. — Szerdán: Szép Heléna. — Csü­törtökön : Kuruc furfang (25-ször). — Pénteken: Szép Heléna. — Szombaton: Szép Heléna. — Vasár­nap délután : A cigány. Este : Kadétkisasszony. Vígszínház. Hétfőn : Tudós professzor Hatvani. — Kedden: Napoleon öcsém. — Szerdán: Tudós pro­fesszor Hatvani. — Csütörtökön: A tér vadászni jár. — Pénteken: Tudós professzor Hatvani. — Szom­baton: Szecesszió. — Vasárnap délután: Napoleon öcsém. Este: Tudós professzor Hatvani. Magyar Színház. Hétfőn: Szulamit. — Kedden: New-York szépe. — Szerdán: New-York szépe. — Csütörtökön: New-York szépe. — Pénteken: Szula­mit. — Szombaton : Cleopatra (először). — Vasárnap délután : Szulamit. Este : Cleopatra (másodszor). Uránia-színház. Hétfőn: Spanyolország. —­ Ked­den : Spanyolország. — Szerdán: Transzvál. A vas eredete, A föld regénye. — Csütörtökön: Spanyol­­ország. — Pénteken: Spanyolország. — Szomba­ton : Spanyolország.­ ­ Országos Zarándoklatok írómába AZ 1900. JUBILÁRIS ÉVBEN. Rendezik a magas Clerus fennhatósága alatt: a magy. kir. államvasutak városi menetjegy-irodája és PROPPER N. JÁNOS, ker. akad. igazgató „KELETI UTAZÁSI VÁLLALATA” (Budapest, IV. ker., Mária Valéria­ utca, Hungária-szálló). Az első zarándok utazás Indulása 1969. évi február hóban, a melyre előjegyzések már most elfogadtatnak. Részletes felvilágosítással és tervezettel a központi iroda szívesen szolgál. FŐVÁROS. — Az adóhivatali szakvizsga. Említettük, hogy a legutóbbi közgyűlés napirendjéről levették az adóhivatali szakvizsgának letételére vonatkozó feleb­­bezés ügyét. Most a tanács külön előterjesztést tesz a közgyűléshez, hogy a kötelező vizsgát mondja ki és az utasítás is átdolgoztassék ez alkalommal.­­ Kossuth Lajos sírját földiszitik. A ta­­nács elhatározta, hogy Kossuth Lajos halála évfor­dulójára pompásan földiszitteti világokkal a nagy hazafinak a Kerepesi-uti temetőben levő sírját. — A Szent Gellért-kórház megbőví­­tése. A mérnöki hivatal előterjesztést tett a tanács­nak, aziránt, hogy a Budán levő Szent Gellé­rt-jár­­vány-kórházat bővítsék meg két pavilion építésével. — Házalók panasza. A házaló­­szeresek azzal a panaszszal fordultak a tanácshoz, hogy — a fó­városi szabályrendeletekre hivatkozva — eltiltja ne­kik, hogy az áruikat a boltokban adják el, mint például a Petőfi­ utcában is. Mert úgy magyarázzák a szabályrendeletet, hogy az ószereseknek nem sza­­badad az áruikat magán zsibárusokhoz vinni, hanem a Teleki-téri zsibárus tőzsdében tartoznak az elő­adást végezni. A tanács foglalkozott a panaszszal, de a kérést nem teljesítette, az illetékes ügyosztályt azonban felhívta, hogy a szabályrendeletet, a szak­­bizottságok meghallgatásával módosítsa. SPORT. X Az urkocsisok szövetkezete a követ­kezőkben közli a tenyész-versenyeket: 1901. (őszi idény) Csikó-verseny: 3000 korona. (Ebből 2000 korona az I-nek, 600 korona a H-nak, 250 korona a III-nak és 150 korona a IV-nek.) Az Osztrák-Magyar monarchiában (1898-ben) ellett s nevelt 2 éves mének s kancák részére. Táv 1609 méter. I. nevezés 10 korona 1900 március 1. déli 12 óráig. II. nevezés 30 korona 1901 március 1. déli 12 óráig. III. nevezés 50 korona 1901 verseny előtti tárnevezéskor. 1902. (tavaszi idény) .9 évesek tenyészversenye: 5000 ko­rona. (Ebből 3000 korona az I-nek, 1000 korona a 11-nak, 600 korona a HI-nak és 400 korona a IV-nek.) Az Osztrák-Magyar monarchiában (1899-ben) ellett s nevelt mének s kancák részére. Táv 2800 méter. I. nevezés 20 korona, 1900. március 1. déli 12 óráig. II. nevezés 30 korona, 1901. március 1. déli 12 óráig. III. nevezés 50 korona, 1902. verseny előtti tárneve­zéskor. 1903. (tavaszi idény). 4 évesek tenyészver­­senye: 10.000 korona. (Ebből 5000 korona az I-nek, 2000 korona a II-nak, 1500 korona a III-nak s 500 korona a IV-nek. Az I. dijat nyerő tenyésztőjének arany érem és 1000 korona.) Az Osztrák-Magyar monarchiában (1899-ben) elle­tt s nevelt magyar vagy osztrák honpolgár tulajdonában levő 4 éves mének és kancák részére. Táv 3300 m. I. nevezés 20 ko­rona, 1900. március 1. déli 12 óráig. II. nevezés 30 korona, 1901. március 1. déli 12 óráig. IIl. nevezés 40 korona, 1902. március 1. déli 12 óráig. IV. ne­vezés 100 korona, 1903. verseny előtti tárnevezés­kor. Csakis a bécsi «Trabrenn-Verein» által vezetett ellesi lajstromba bejegyzett lovak nevezhetők. TÖRVÉNYSZÉKI CSARNOK.­ ­ Igazságügyi kinevezések. A király Papp Károly szatmár-németii, Schmidt Imre szegzárdi, Földes János aradi, Cziple Zsigmond máramaros­­szigeti, László Domokos székely-udvarhelyi és Mi­hály Dezső nagyszebeni törvényszéki bírákat, Zlazs­­linszky Marcell szepes-váraljai és Sylvester Dénes sepsi-szent-györgyi járásbírákat, Takács Lajos vesz­prémi és Popescu, Traján fehértemplomi tör­vényszéki bírákat, Kéninger Antal csepregi járásbi­­rót, Faragó László szegedi, Solymossy Miklós tordai, Szontagh Hugó nagy­kikindai törvényszéki bírákat, valamint Vojnics Dsidó orsovai járásbirót a VII. fizetési osztályba sorozott törvényszéki birákká, ille­tőleg járásbirákká; Lukács György pozsonyi ítélő­táblás tanácsjegyző-albirót az aranyos­ maróthi, Hor­váth Zoltán veszprémi ügyészségi alü­gyészt az ottani és dr. Havel József nagy-tapolcsányi járásbirósági albirót a nyitrai törvényszékhez birákká, Filipek Ferenc győri ítélőtáblás tanácsjegyző-albirót a seges­vári járásbírósághoz járásbiróvá, Danid Imre pusi járásbirósági albirót a deési ügyészséghez alügyészszé és Czell Albert erzsébetvárosi törvényszéki aljegyzőt a segesvári járásbírósághoz albíróvá kinevezte. — Az albiró bűne. Őszbe csavarodott tiszte­letet gerjesztő öreg aljárásbiró állott ma, mint vád­lott a királyi Kúria fegyelmi tanácsa előtt. Neve Bodó György Nagy-Károk­ról s bűne az, hogy rágal­mazási ügyben 30 forint pénzbüntetésre ítélte a pa­­naszlottat. Panaszos erre megjegyezte, hogy a rágal­mazásnál fogházbüntetés is kiírandó, mire az albíró előbb hozott ítéletét rögtön hatályon kívül helyezte és panaszlottat 8 napi fogházra ítélte. Panaszlott a debreceni táblához felebbezett, amely a büntetést 5 napra szállította le, de mivel az aljárásbiró ítélke­zésénél szabálytalanságot látott fennforogni, fegyelmi eljárást indított ellene és ebből kifolyólag rosszalásra ítélte. A királyi Kúria meghallgatva dr. Katona Béla koronaügyészhelyettes vád- és albíró megható védő­beszédét, Czorda Bódog elnöklete mellett, Hűvös Károly bíró előadása alapján Bodóg Györgyöt fel­mentette a vád és következményei alól. – Budapesti vagy pestvidéki ? Sonnenberg Paula, egy ismert újpesti úricsalád leánya tavaly augusztusban gyermeknek adott életet. Hogy pedig a gólya látogatása valahogyan tudomására ne jus­son az édesapjának, dr. Z. J. újpesti orvos, a gyer­mek természetes apja, állítólag azt a tanácsot adta neki, hogy tegyen az újszülött szájába egy rongyot, amitől meg fog halni. A beteg anya izgatott állapo­tában csakugyan úgy is tett, Sonnenbergné pedig törvénytelen kis unokáját beledugta egy fazékba s a filatori gátnál a Dunába dobta. Ezt azonban egy rendőr észrevette s kérdőre vonta a nagyanyát, aki ugy neki, mint a vizsgálóbírónak töredelmesen meg­vallotta bűnét. Míg az anya ellen gyermekülés miatt indult meg a vizsgálat, addig Sonnenbergnét és dr. Z.-t gyilkosság bűntettével vádolta s a kihallgatás után az orvost vizsgálati fogságba helyezte. A buda­pesti törvényszék azonban fogta az összes iratokat s átküldte a pestvidéki törvényszékhez, mert a bűn­cselekmény Újpesten követtetett el. A pestvidéki törvényszék nem fogadta el az illetékességet s az iratokat­­elterjesztette a ldr. Ítélőtáblához, mondván, hogy Újpest csak 1900. január 1-től fogva tartozik a pestvidéki törvényszékhez, a bűncselekmény pedig 1899. augusztusban követtetett el, amikor még Új­pest a budapesti kir. törvényszék hatáskörébe tarto­zott. A törvény pedig visszamenőleg nem intézke­dik. A budapesti kir. Ítélőtábla — mint az Ügyvé­dek Lapja írja — a minap döntött ebben az illeté­kességi kérdésben s megállapította a budapesti kir. fenyítőtörvényszék illetékességét, azzal a megoko­­lással, hogy a budapesti törvényszék még a terület­csatolás előtt megindította az eljárást s minthogy annak abbanhagyására semmiféle rendeleti intézke­dés nem történt, az eljárás folytatására és befeje­zésére a budapesti kir. törvényszék volt illetékesnek kimondandó.­­­ A kispesti Cato. Seper Kajetánról, a Kis­­est Szentlőrinci Lapok felelős szerkesztőjéről és iadótulajdonosáról van ismét szó. Seper, mióta Kis­pestről kitoloncolták s a határcsárdában ütötte fel tanyáját, nem maradt egy percig sem nyugton. Mi­után a jegyzővel, bíróval s egy néhány elöljárósági taggal leszámolt lapjában, más térre vezette őt lelep­lezésekben utazó szerkesztői vénája. Varga János magyar állam­vasúti főellenőr volt a kiszemelt áldo­zat, aki ellen terjedelmes feljelentést adott be a magyar államvasutak igazgatóságához. A feljelentés folytán vizsgálatot indítottak Varga ellen s ez a vizs­gálat pontról-pontra kiderítette, hogy Seper vádjai alaptalanok. A bevádolt vasúti főtiszt erre rágalma­zás vétsége miatt jelentette fel Seper Kajetánt. Ma tárgyalta ezt­ az ügyet dr. Baumann büntető­eljárás­bíró. A tárgyalás folyamán Seper ragaszkodott ahhoz, hogy a vád tárgyát képező feljelentés, amelyet ő adott be annak idején Varga ellen, olvastassák fel. Miután azonban ezt a feljelentést a magyar állam­vasút igazgatósága nem küldte át, a tárgyaló bíró­ t vasárnap, 1900. február 25.

Next