Hazánk, 1900. február (7. évfolyam, 27-50. szám)
1900-02-25 / 48. szám
HAZÁNK. 48. szám. 8 Jigi Sándor, Szeremley Gyula, Olgvay Viktor; hátrahagyott művei két ifjan elhunyt nagy tehetségnek: Mészöly Gézának, Koroknay Ottónak és még számosnak. Az eddigi dispozíciók szerint március elején nyílik meg az érdekes kettős kiállítás. * Szép Heléna: Premier-közönség gyűlt össze tegnap a Népszínházban, premier-láz ömlött el magán a színpadon is, holott a darab, amelyet előadtak, régi, nagyon régi. Szép Helénában már többször gyönyörködött az a közönség, amely tegnap este zsúfolásig megtöltötte a széksorokat és a páholyokat, de azért talán sohasem nézte annyi izgalommal a színpadon történőket, mint most. Szép Heléna egy párisi színigazgató jóvoltából újjászületett. A nagy reprise hire eljutott Porzsolt Kálmánig, aki gyorsan utána csinálta a dolgot. Mindenesetre érdekes vállalkozás volt ez és meg is hozta a sikert. Offenbach muzsikája, melyet a reprise alkalmából új részletek is frissítettek, újra hódított. És tetszett különösen az új Szép Heléna Küry Klára, aki egyéniségének minden báját belevitte ebbe a szerepbe. Kapott is sok tapsot és talán ugyanannyi virágot. Páris szerepében Gábor József, a Vígszínház fiatal tagja adta tanújelét tehetségének. A közönség rokonszenvesen fogadta és néhány dalát megismételtette. Kovács Mihály mint Menelaus állandó derültségben tartotta a közönséget, bárha Kassai Vidort nem tudta feledtetni. A többi szereplők is megállták helyüket. Az új kosztümök és díszletek, melyek az igazgatóság bőkezűségéről tesznek tanúságot, igen szépek voltak. * Uránia. Az Urániában március 19-én este hangversenyt és színelőadást rendeznek a gróf Wenckheim Frigyesné és őrgróf Pallavicini Edéné védnöksége alatt álló Tanoncok Védő Egyesülete javára. Jegyek már most kaphatók a «Harmónia» zenemű-kereskedésben. * Essisz. Eredeti irányregény. Irta X. grófnő. A Szent-István-Társulat kiadásában megjelenő Családi Regénytár V-ik és Vl-ik kötete. A grófnő egy kiváló társadalmi probléma iránt akar érdeklődést kelteni művében. Ez, a küzdelem az alkoholizmus ellen, a mértékletességi egyletek megalapítása és fölkarolása. Az ügyes írónő a regény keretébe vonja mindazon törekvéseket, melyekkel az alkoholizmus pusztításait megakadályozni s a szociális bajokat orvosolni igyekeznek. A regény meséjét nem mondhatjuk kiválóan érdekfeszítőnek, sőt a sok mellékepizód gyakran megszakítja a főcselekmény egyenletes folyását, azonban a meseszövés hiányáért bőven kárpótolnak a legkülönfélébb, találóan megrajzoltellemek s az egész regényből felénk sugárzó fenkölt keresztény szellem. E szép regény méltóan sorakozik a Családi Regénytár megelőző köteteihez. Megjegyezzük, hogy maga az ország hercegprímása is, Vaszary Kolos bíboros, legutóbbi körlevelében a Családi Regénytár megjelent hat kötetét melegen ajánlja a papság figyelmébe és pártfogásába. A Családi Regénytár egy-egy kötete díszes angol vászonkötésben egy korona. Megrendelhető a Szent-István Társulat könyvkiadóhivatalában (Budapest, Vill., Szentkirályi utca 28. szám), valamint minden fővárosi és vidéki könyvkereskedőnél. * Tanítási terv és utasítások a magyarországi középiskolai katholikus vallástanitás részére. Kibocsátva a magyar püspöki kar 1900. január 29-ikén tartott közös tanácskozása határozatából. Tartalma : I. Tárgyfölosztás. II. A tanítási anyag részletezése. III. A módszeres kezelés. IV. A vallásgyakorlatok. V. A vallástanítás ellenőrzése. VI. A magántanulókról. — Kapható a Szent-István Társulat könyvkiadóhivatalában Budapest, Vill., Szentkirályiutca 28. szám. Ára 24 fillér. * Színházak műsora. Nemzeti Színház. Hétfőn: Elektra. — Kedden: Ahol unatkoznak. — Szerdán délután: Otthon (az egyetemi hallgatóknak). Este: Mary. — Csütörtökön: Folt, amely tisztít. — Pénteken : Nagymama. — Szombaton : Kiváltságok és Szeleburdi. — Vasárnap délután: A mama. Este: Keresztelő János, Magyar Királyi Opera. Hétfőn: Jancsi és Juliska és Babatündér. — Kedden: Mignon. — Szerdán: Afrikai nő. — Csütörtökön: Fegyverkovács, Rokokó. — Pénteken nincs előadás. — Szombaton: Medvebőrös. — Vasárnap : Afrikai nő. Várszínház. Csütörtökön: A mama. — Szomba: Bernardo Montilla. Népszínház. Hétfőn : Kadétkisasszony. — Kedden : Szép Heléna. — Szerdán: Szép Heléna. — Csütörtökön : Kuruc furfang (25-ször). — Pénteken: Szép Heléna. — Szombaton: Szép Heléna. — Vasárnap délután : A cigány. Este : Kadétkisasszony. Vígszínház. Hétfőn : Tudós professzor Hatvani. — Kedden: Napoleon öcsém. — Szerdán: Tudós professzor Hatvani. — Csütörtökön: A tér vadászni jár. — Pénteken: Tudós professzor Hatvani. — Szombaton: Szecesszió. — Vasárnap délután: Napoleon öcsém. Este: Tudós professzor Hatvani. Magyar Színház. Hétfőn: Szulamit. — Kedden: New-York szépe. — Szerdán: New-York szépe. — Csütörtökön: New-York szépe. — Pénteken: Szulamit. — Szombaton : Cleopatra (először). — Vasárnap délután : Szulamit. Este : Cleopatra (másodszor). Uránia-színház. Hétfőn: Spanyolország. — Kedden : Spanyolország. — Szerdán: Transzvál. A vas eredete, A föld regénye. — Csütörtökön: Spanyolország. — Pénteken: Spanyolország. — Szombaton : Spanyolország. Országos Zarándoklatok írómába AZ 1900. JUBILÁRIS ÉVBEN. Rendezik a magas Clerus fennhatósága alatt: a magy. kir. államvasutak városi menetjegy-irodája és PROPPER N. JÁNOS, ker. akad. igazgató „KELETI UTAZÁSI VÁLLALATA” (Budapest, IV. ker., Mária Valéria utca, Hungária-szálló). Az első zarándok utazás Indulása 1969. évi február hóban, a melyre előjegyzések már most elfogadtatnak. Részletes felvilágosítással és tervezettel a központi iroda szívesen szolgál. FŐVÁROS. — Az adóhivatali szakvizsga. Említettük, hogy a legutóbbi közgyűlés napirendjéről levették az adóhivatali szakvizsgának letételére vonatkozó felebbezés ügyét. Most a tanács külön előterjesztést tesz a közgyűléshez, hogy a kötelező vizsgát mondja ki és az utasítás is átdolgoztassék ez alkalommal. Kossuth Lajos sírját földiszitik. A tanács elhatározta, hogy Kossuth Lajos halála évfordulójára pompásan földiszitteti világokkal a nagy hazafinak a Kerepesi-uti temetőben levő sírját. — A Szent Gellért-kórház megbővítése. A mérnöki hivatal előterjesztést tett a tanácsnak, aziránt, hogy a Budán levő Szent Gellért-járvány-kórházat bővítsék meg két pavilion építésével. — Házalók panasza. A házalószeresek azzal a panaszszal fordultak a tanácshoz, hogy — a fóvárosi szabályrendeletekre hivatkozva — eltiltja nekik, hogy az áruikat a boltokban adják el, mint például a Petőfi utcában is. Mert úgy magyarázzák a szabályrendeletet, hogy az ószereseknek nem szabadad az áruikat magán zsibárusokhoz vinni, hanem a Teleki-téri zsibárus tőzsdében tartoznak az előadást végezni. A tanács foglalkozott a panaszszal, de a kérést nem teljesítette, az illetékes ügyosztályt azonban felhívta, hogy a szabályrendeletet, a szakbizottságok meghallgatásával módosítsa. SPORT. X Az urkocsisok szövetkezete a következőkben közli a tenyész-versenyeket: 1901. (őszi idény) Csikó-verseny: 3000 korona. (Ebből 2000 korona az I-nek, 600 korona a H-nak, 250 korona a III-nak és 150 korona a IV-nek.) Az Osztrák-Magyar monarchiában (1898-ben) ellett s nevelt 2 éves mének s kancák részére. Táv 1609 méter. I. nevezés 10 korona 1900 március 1. déli 12 óráig. II. nevezés 30 korona 1901 március 1. déli 12 óráig. III. nevezés 50 korona 1901 verseny előtti tárnevezéskor. 1902. (tavaszi idény) .9 évesek tenyészversenye: 5000 korona. (Ebből 3000 korona az I-nek, 1000 korona a 11-nak, 600 korona a HI-nak és 400 korona a IV-nek.) Az Osztrák-Magyar monarchiában (1899-ben) ellett s nevelt mének s kancák részére. Táv 2800 méter. I. nevezés 20 korona, 1900. március 1. déli 12 óráig. II. nevezés 30 korona, 1901. március 1. déli 12 óráig. III. nevezés 50 korona, 1902. verseny előtti tárnevezéskor. 1903. (tavaszi idény). 4 évesek tenyészversenye: 10.000 korona. (Ebből 5000 korona az I-nek, 2000 korona a II-nak, 1500 korona a III-nak s 500 korona a IV-nek. Az I. dijat nyerő tenyésztőjének arany érem és 1000 korona.) Az Osztrák-Magyar monarchiában (1899-ben) ellett s nevelt magyar vagy osztrák honpolgár tulajdonában levő 4 éves mének és kancák részére. Táv 3300 m. I. nevezés 20 korona, 1900. március 1. déli 12 óráig. II. nevezés 30 korona, 1901. március 1. déli 12 óráig. IIl. nevezés 40 korona, 1902. március 1. déli 12 óráig. IV. nevezés 100 korona, 1903. verseny előtti tárnevezéskor. Csakis a bécsi «Trabrenn-Verein» által vezetett ellesi lajstromba bejegyzett lovak nevezhetők. TÖRVÉNYSZÉKI CSARNOK. Igazságügyi kinevezések. A király Papp Károly szatmár-németii, Schmidt Imre szegzárdi, Földes János aradi, Cziple Zsigmond máramarosszigeti, László Domokos székely-udvarhelyi és Mihály Dezső nagyszebeni törvényszéki bírákat, Zlazslinszky Marcell szepes-váraljai és Sylvester Dénes sepsi-szent-györgyi járásbírákat, Takács Lajos veszprémi és Popescu, Traján fehértemplomi törvényszéki bírákat, Kéninger Antal csepregi járásbirót, Faragó László szegedi, Solymossy Miklós tordai, Szontagh Hugó nagykikindai törvényszéki bírákat, valamint Vojnics Dsidó orsovai járásbirót a VII. fizetési osztályba sorozott törvényszéki birákká, illetőleg járásbirákká; Lukács György pozsonyi ítélőtáblás tanácsjegyző-albirót az aranyos maróthi, Horváth Zoltán veszprémi ügyészségi alügyészt az ottani és dr. Havel József nagy-tapolcsányi járásbirósági albirót a nyitrai törvényszékhez birákká, Filipek Ferenc győri ítélőtáblás tanácsjegyző-albirót a segesvári járásbírósághoz járásbiróvá, Danid Imre pusi járásbirósági albirót a deési ügyészséghez alügyészszé és Czell Albert erzsébetvárosi törvényszéki aljegyzőt a segesvári járásbírósághoz albíróvá kinevezte. — Az albiró bűne. Őszbe csavarodott tiszteletet gerjesztő öreg aljárásbiró állott ma, mint vádlott a királyi Kúria fegyelmi tanácsa előtt. Neve Bodó György Nagy-Károkról s bűne az, hogy rágalmazási ügyben 30 forint pénzbüntetésre ítélte a panaszlottat. Panaszos erre megjegyezte, hogy a rágalmazásnál fogházbüntetés is kiírandó, mire az albíró előbb hozott ítéletét rögtön hatályon kívül helyezte és panaszlottat 8 napi fogházra ítélte. Panaszlott a debreceni táblához felebbezett, amely a büntetést 5 napra szállította le, de mivel az aljárásbiró ítélkezésénél szabálytalanságot látott fennforogni, fegyelmi eljárást indított ellene és ebből kifolyólag rosszalásra ítélte. A királyi Kúria meghallgatva dr. Katona Béla koronaügyészhelyettes vád- és albíró megható védőbeszédét, Czorda Bódog elnöklete mellett, Hűvös Károly bíró előadása alapján Bodóg Györgyöt felmentette a vád és következményei alól. – Budapesti vagy pestvidéki ? Sonnenberg Paula, egy ismert újpesti úricsalád leánya tavaly augusztusban gyermeknek adott életet. Hogy pedig a gólya látogatása valahogyan tudomására ne jusson az édesapjának, dr. Z. J. újpesti orvos, a gyermek természetes apja, állítólag azt a tanácsot adta neki, hogy tegyen az újszülött szájába egy rongyot, amitől meg fog halni. A beteg anya izgatott állapotában csakugyan úgy is tett, Sonnenbergné pedig törvénytelen kis unokáját beledugta egy fazékba s a filatori gátnál a Dunába dobta. Ezt azonban egy rendőr észrevette s kérdőre vonta a nagyanyát, aki ugy neki, mint a vizsgálóbírónak töredelmesen megvallotta bűnét. Míg az anya ellen gyermekülés miatt indult meg a vizsgálat, addig Sonnenbergnét és dr. Z.-t gyilkosság bűntettével vádolta s a kihallgatás után az orvost vizsgálati fogságba helyezte. A budapesti törvényszék azonban fogta az összes iratokat s átküldte a pestvidéki törvényszékhez, mert a bűncselekmény Újpesten követtetett el. A pestvidéki törvényszék nem fogadta el az illetékességet s az iratokatelterjesztette a ldr. Ítélőtáblához, mondván, hogy Újpest csak 1900. január 1-től fogva tartozik a pestvidéki törvényszékhez, a bűncselekmény pedig 1899. augusztusban követtetett el, amikor még Újpest a budapesti kir. törvényszék hatáskörébe tartozott. A törvény pedig visszamenőleg nem intézkedik. A budapesti kir. Ítélőtábla — mint az Ügyvédek Lapja írja — a minap döntött ebben az illetékességi kérdésben s megállapította a budapesti kir. fenyítőtörvényszék illetékességét, azzal a megokolással, hogy a budapesti törvényszék még a területcsatolás előtt megindította az eljárást s minthogy annak abbanhagyására semmiféle rendeleti intézkedés nem történt, az eljárás folytatására és befejezésére a budapesti kir. törvényszék volt illetékesnek kimondandó. A kispesti Cato. Seper Kajetánról, a Kisest Szentlőrinci Lapok felelős szerkesztőjéről és iadótulajdonosáról van ismét szó. Seper, mióta Kispestről kitoloncolták s a határcsárdában ütötte fel tanyáját, nem maradt egy percig sem nyugton. Miután a jegyzővel, bíróval s egy néhány elöljárósági taggal leszámolt lapjában, más térre vezette őt leleplezésekben utazó szerkesztői vénája. Varga János magyar államvasúti főellenőr volt a kiszemelt áldozat, aki ellen terjedelmes feljelentést adott be a magyar államvasutak igazgatóságához. A feljelentés folytán vizsgálatot indítottak Varga ellen s ez a vizsgálat pontról-pontra kiderítette, hogy Seper vádjai alaptalanok. A bevádolt vasúti főtiszt erre rágalmazás vétsége miatt jelentette fel Seper Kajetánt. Ma tárgyalta ezt az ügyet dr. Baumann büntetőeljárásbíró. A tárgyalás folyamán Seper ragaszkodott ahhoz, hogy a vád tárgyát képező feljelentés, amelyet ő adott be annak idején Varga ellen, olvastassák fel. Miután azonban ezt a feljelentést a magyar államvasút igazgatósága nem küldte át, a tárgyaló bíró t vasárnap, 1900. február 25.