Hazánk, 1900. június (7. évfolyam, 128-152. szám)

1900-06-07 / 133. szám

HAZÁNK. 133. szám­­ ról is mindent elkövetett, hogy a verseny sportszerű jelentőségét biztosítsa. A verseny első része minősí­tési küzdelem volt, melyben elsőnek Mészáros Ervin (M. A. C.), másodiknak Halbleib József (M. A. C.), harmadiknak Matuskovich főhadnagy (Szeged, Tori­­celli-iskolai, negyediknek Szántai­ Jenő (M. A. C.) minősíttetett, kiválók Szőts Aladár főhadnagy (M. A. C.), Koós hadnagy (Szeged, Toricelli-iskola), Penninger Antal (M. A. C.), Bakos Géza (M. A. C.) került bele a vándordíj körvívásába, melyből győztesnek Mészáros Ervin (M. A. C.) került ki, aki aranyérmet nyert egyletének, a Magyar Athletikai klubnak pedig a Torontáli vándor­díját, második Szőts Aladár főhadnagy (M. A. G.) lett, ki Rónay főispán tiszteletdíját, harmadik Halbleib József, ki az osztályozásban másodiknak helyeztetvén a kettős eredményéért a zsűri tiszteletdíját nyerte, negyedik Szántay Jenő (M. A. G.) A versenyt akadé­mia követte, melyen a délelőtti verseny résztvevőin kívül Iványi Gyula legkiválóbb kardvívónk, dr. Porteleky László az idei országos bajnok s a mesterek közül Toricelli Angelo (Sze­ged) és Horváth Lajos vett részt, kiérdemelve a disztingvált közönség teljes elismerését. Iványinak aranyérmet szavazott meg a versenybíróság, gróf Csekonics Gyula tiszteletdíját Toricelli Angelo mes­ter, akinek két tanítványa is eredményesen szerepelt, a Magyar Athletikai Szövetségét pedig dr. Porteleky László bajnok. A sportünnepély körültekintő rendezé­sével a «Torontáli Athletikai Klub» kivívta magának a magyar vivóvilág igaz elismerését. NYILTTER.*) Az „EQUITABLE” Egyesült­ Államokbeli életbiztosító-társaság. Alnspu­tatott 1850-ben. Kivonat az 1899-ik év december hó 31-én lezárt mérlegből: Vagyon az 1899. év végén....................Kor. 1.400.956.430 Fölösleg ............................................. . 305.587.385­ Összbevétel az 1899. évben.................... . 269.391.000 Kötvénybirtokosoknak kifizettetett az 1899. évben ................................... « 120,537.705 Uj üzlet az 1899. évben...................... « 1,016,509.160 Biztosítási állag az 1899. év végén _ « 5,272,082.110 Kötvénybirtokosoknak az intézet fenn­állása óta kifizettetett .................... . 1.615.953.650 Ajánlatokat úgy az élet-, mint a járadék­biztosítás minden formájára a legolcsóbb díjtételek s legkedvezőbb feltételek mellett elfogad a magyarországi igazgatóság: Budapest, VI., Váci­ körút 35. Tekintélyes képviselők alkalmazást nyernek. (Hemopatia) Új, kipróbált gyógymód. Kimaradt­atatlan siker asthma-, szív-, vese-, gyomor-, bél-, ideg-, vér- és bőrbajoknál. Biztos védelem szélhüdés, korai vak­ság és elmezavar ellen. Évente száz meg száz teljes gyógyulás még a legsúlyosabb és legrégibb bajoknál. E gyógymód feltalálója és egyedüli képviselője Dr. Kovács egyet, orvostudor. Rendel naponta intézetében V., Váci-körút 18. sz. Házon kívül is kezel, megbízásra vidékre is megy. *) E rovat alatt közlöttekért nem vállal felelősséget a Szerk. TÖRVÉNYSZÉKI CSARNOK. § Kirendelés. Az igazságügyminiszter Joób Imre szolnoki kir. törvényszéki joggyakornokot a szolnoki kir. ügyészség kerületébe ügyészségi meg­bízottal rendelte ki.­­ Képviselők párbaja. Pulszky Ágoston és Sima Ferenc között 1897. július 22-én össze­­szólalkozás történt a képviselőházban. Az össze­­szólalkozásból párbaj keletkezett, amelyben Sima a homlokára kapott kisebbszerű vágást. A budapesti törvényszék párviadal vétsége miatt Pulszkyt öt napi, Simát pedig három napi állam­­fogházra ítélte el. A királyi tábla helyben­hagyta a törvényszék ítéletét, mit ma a kir. Kúria V. büntetőtanácsa Losonczy Ödön biró előadásában szintén megerősített.­­ Szilágyi Gyula. Ez a neve annak a merész fiatal­embernek, aki sok példa mintájára könnyelmű lapalapításra vállalkozott, szaporítva ama kétes újságok számát, amelynek szerkesztői ugyancsak sűrűn kerülnek a törvényszék elé-Szilágyi (Schwarz) Gyula vállalata a Magyar Társadalom című hetilap volt, melyet Gyene Ala­dárral alapított azon a már nem szokatlan módon, hogy kauciós alkalmazottak filléreit költötte a maga céljaira. Mikor aztán az alkalmazottak visszakérték a kauciójukat, Szilágyi és Gyene mindenféle­­ ürügygyel bújtak ki a kötelezett­ség alól. Végre a károsultak bűnvádi feljelentést tettek ellenük s akkor Szilágyi és Gyene az egyez­kedés terére léptek. Sikerült is annyira rendezni az ügyüket, hogy csak két 100 forintos sikkasztással vádolva kerültek a törvényszék elé, amely Szilágyit tíz és huszonöt forint, Gyénél pedig tíz forint pénz­­büntetésre s mindkettőt egy-egy évi hivatalvesztésre ítélte. Ezt az ítéletet Kossutány biró előadása mellett ma a kir. ítélőtábla is megerősítette. Bankigazgató a fegyházban, Máramaros­­szigetről írják, hogy az ottani törvényszék ítéletet mondott a Máramarosi Népbank sikkasztói felett. Huber Rudolf vezérigazgató ellen több rendbeli sik­kasztásért, okirathamisításért és hűtlen kezelésért emelt vádat Uzsonyi királyi alügyész. Fehér János főkönyvelőt és D­reher Alajos igazgatótanácsost bűn­­részességgel vádolta. A törvényszék Hubert a vád­beli cselekményekért 4 évi fegyházra ítélte, amelybe a vizsgálati fogságból egy évet tudnak be. A másik két vádlottat felmentették. A védők megnyugodtak, vádlottak és az ügyész felebbeztek.­­ A dömsődi méregkeverőnek. A döm­­sődi méregkeverő asszonyok perének tárgyalása, mint említettük, késő estig tartott. Az alapos részle­tességgel vezetett tárgyalás után a törvényszék a tanukat letett vallomásaikra meghitette, azután pedig az orvosszakértőket hallgatta meg. Előbb dr. Sáska László dömsödi körorvos, az elhunyt nő kezelő orvosa, dr. Mészáros Lajos t. b. főorvos és dr. Molnár Ignác, az elhunyt asszony boncoló orvosai nyilatkoztak, azután dr. Szikszay Sándor és dr. An­­dreánszky Jenő törvényszéki orvosok mondták el véleményüket a vádlottak elmebeli állapotáról. A perbeszédek után az esküdtek verdikthozatalra vonultak vissza. Határozatukat főnökük, báró Pró­­nay Gábor a következőkben hirdette ki: özv. Váczy Andrásnéra vonatkozólag arra a kér­désre, hogy bűnös-e Váczy Andrásné szül. Halász Erzsébet vádlott abban, hogy az 1899. évi junius 12-én este Dömsödön elmebeteg Halász Dánielné la­kásán, egyetértve Halász Dániellel, Halász Dánielné megölésére, előre megfontolt ölési szándékból, tudva a foszforoldat ölésre alkalmas hatását, az ezen cél­ból Várady Istvánné által készített s ettől Halász Dá­niel által junius 11-én átvett egy deciliternyi foszfor­oldatot Halász Dánielnével megitatott s ennek foly­tán annak junius 13-án este bekövetkezett halálát idézte elő ? Igen vagy nem ? Az esküdtek határozata: hétnél több igen. Özvegy Várady Istvánná született Várkonyi Máriára vonatkozó kérdésre: Bűnös-e vádlott özvegy Várady Istvánná született Várkonyi Mária abban, hogy tudva Halász Dánielnek és özvegy Váczy András­­nénak, az elmebeteg Halász Dánielné megölésére irányuló előre megfontolt szándékát, ezt a kivitel elkövetésében szándékosan előmozdította és könnyí­tette oly módon, hogy Halász Dánielnek 1899. jú­nius 11-én egy általa készített gyufaoldatot adott át azon célból, hogy Halász Dánielnének beadassék és ez által annak halála ideidéztessék — s ezen általa átadott fostoroldatnak Váczy Andrásné részé­ről történt beadása folytán annak halála be is kö­vetkezett? Igen vagy nem?» Az esküdtek határozata: hétnél több igen. A két ö­reg asszony egészen közönyösen fogadta a súlyos verdikt, kihirdetését s midőn karöltve egy börtönőrtől kisérve a bíróság elé állottak, az elnök­nek azon fölhívására, van-e még valami mondani valójuk védelmükre, elnyújtott, siránkozó hangon feleltek : — Nincsen semmi, a kezét csókolom! A törvényszék özv. Váczy Andrásnét a btkv. 278. §-ába ütköző gyilkosság büntette miatt 15 évi fegy­házra ítélte, ebből 8 hónapot kitöltöttnek vett. Özv. Várady Istvánnét pedig ugyancsak büntető­törvénykönyv 278. §-ába ütköző gyilkosság bűntetté­ben mint bűnrészest mondotta ki bűnösnek s ezért elitélte 8 évi börtönre, melyből 9 hónapot vette ki­­töltöttnek. A törvényszék az ítélet kiszabásánál mind a két vádlottra nézve alkalmazta a 92. §-t. Az ítélet jogerős.­­ Szilágyi Gyula. Ez a neve annak a merész fiatalembernek, aki sok példa mintájára könnyelmű lapalapításra vállalkozott, szaporítva ama kétes újsá­gok számát, amelyek szerkesztői ugyancsak sűrűn kerülnek a törvényszék elé. Szilágyi (Schwarz) Gyula vállalata a Magyar Társadalom című hetilap volt, melyet Gyene Aladárral alapított azon a már nem szokatlan módon, hogy kauciós alkalmazottak fillé­reit költötte a maga céljaira. Mikor aztán az alkal­mazottak visszakérték a kauciójukat, Szilágyi és Gyene mindenféle ürügygyel bújtak ki a kötelezett­ség alól. Végre a károsultak bűnvádi feljelentést tettek ellenük s ekkor Szilágyi és Gyene az egyezke­dés terére léptek. Sikerült is annyira rendezni az ügyüket, hogy csak két 100 forintos sikkasztással vádolva kerültek a törvényszék elé, amely Szilágyit tiz és huszonöt forint, Gyenét pedig tiz forint pénz­­büntetésre s mindkettőt egy-egy évi hivatalvesztésre ítélte. Ezt az ítéletet Kossutány biró előadása­­melletti ma a kir. ítélőtábla is megerősítette. „ Gyilkosság három forintért. Nagyváradi mellett, Rév községben történt tavaly, hogy Pável Flóra parasztlegény észrevette, hogy társánál, Togye­­ras Péternél, kivel az erdő szélén sétálgatott, három forint van. Elhatározta, hogy régi jó barátját meg­öli azért a pénzért. Bement a faluba és ellátta maga­gát gyilkos szerszámokkal, fejszével és borotvával. Azután becsalta társát az erdőbe és a fejszével úgyi vágta fejbe, hogy az elszédült, mire a borotvával el­vágta a nyakát. A gyilkos a nagyváradi törvényszék elé került, hol a királyi ügyész kötélhalált kért­ a fejére, de a törvényszék tekintetbe vette a gyilkos­ ittas állapotát és csupán tizenöt évi fegyházra ítélte. Ezt az ítéletet úgy a tábla, mint ma a kir. Kúriai Il­. büntető tanácsa, Tóth Gerő biró előadása alap­­­ján helybenhagyta.­­ Képviselők párbaja. Pulszky Ágoston és­ Sima Ferenc között 1897. július hó 22-én össze-­ szólalkozás történt a képviselőházban. Az összeszó­­lalkozásból párbaj keletkezett, amelyben Sima a homlokára kapott kisebbszerű vágást. A budapesti törvényszék párviadal vétsége miatt Pulszkyt öt napi, Simát pedig három napi államfogházra ítélte el A kir. tábla helybenhagyta a törvényszék itéletét mit ma a kir. Kúria V..büntető tanácsa Losonczy Ödön biró előadásában szintén megerősített. Csütörtök, 1900. junius 7. Munkásválság a porosz mezőgazdaságban. (A Hazánk eredeti tudósítása.)­ Berlin, jun. 4. Világszerte hasonlók a mezőgazdaságot fenyegető kalamitások, ugyanoly eszközökkel és eredménynyel látnak hozzá e bajok és veszedelmek orvoslásához, ennélfogva érdekesnek találjuk a kelet-poroszországi, mezőgazdasági viszonyok munkásválságának ismer­tetését. A kelet-poroszországi biztosító­intézet 1879. július­ 7-én megállapított adatai szerint ugyanis ez időtől kezdve, 1897. január 1-ére visszamenőleg, a kerületen kívül eső társulatok által elvonattak a következő­ számú munkások. Miután azonban ez a 28.013 bevándorolt leginkább városokban keresett és talált is foglalkozást, ennél­fogva ezek száma a kivándoroltaknak nyilvánított 196.345 munkás számából nem vonandók el, sőt ellen­kezőleg 1898-ban, 700 beérkezett jelentés sze­rint, 17.100 munkással szaporodott a váro­sok által elvont munkások száma, mint akik — különösen falusi suhancok és legények — szívesen teljesítik első szolgálatukat a falu­­sokhoz közel eső vidéki városokban, így tehát a tár­sulat által 1898-ban levonásba hozott szám — 43.146 — e tekintetben is megcsonkul egy részében. Ha a 17.100 ötöd részéről fel is teszszük, hogy az első évben a tartományban maradtak, mégis világos, hogy az utolsó kilenc esztendőben Kelet-Porosz­­országra nézve kárba ment munkások száma 200.000-re tehető. Az 1890-iki népszámlálás szerint a tartomány lé­­lekszáma 1,961.363 volt, 1895-ben 2,006.789. Ebből esik: falusi községekre . . . 1,200.955 V városokra..................... 516.803 földbirtok-kerületekre . 289.031 2,006.789 E mellett meg van állapítva, hogy a népesség számának emelkedése öt éven belül 11,2 száza­lék volt Vesztfáliában, Kelet-Poroszországban ellenben csupán 2-4 százalék A jövő december havában tervezett népszámlálás még meglepőbb eredményekkel fog járni, amennyi­ben pl. a mohringeni kerület 1899-re vonatkozó közigazgatási jelentéséből kitűnik, hogy a kerület 1895—1899-ben 5736 egyént vesztett kivándorlás útján, ami a kerületnek 1895-ben létezett 55.007 lakóját tekintve, emelkedés helyett 10-27 százalék esést jelent. A falusi lakosság lélekszámának azon­ban, miután legtöbb munkabíró fiatalember kivándo­rolt, még legfeljebb a fele tekinthető munkaképesnek, mert, amint az utolsó adólajstromok egyén-megjelölé- 56.001 fő. 43.495 » 43.146 » 52.903 » 1897 . . . . Ehhez járul: 1898 . 1899 ...... 196.345 fő. r-Ellenben idegen területből vonatott be: 1897 .... ..... 9.175 fő.­ c Ehhez járul: 1898 ...... 9.313 » -1899 .......................... 9.525 » / 28.013 fő.

Next