Hazánk, 1900. szeptember (7. évfolyam, 206-231. szám)
1900-09-01 / 206. szám
HAZÁNK. 206. szám.______________ ____________________________ Szombat, 1900. szeptember 1. sok lesznek. Az állategészségügyi kerületek élén állategészségügyi felügyelők fognak működni. Osztrák miniszterek kitüntetése. Ő császári és apostoli királyi Felsége, folyó évi augusztus hó 24-én kelt legfelső kéziratával, rosenburgi és culmbachi báró Carl Guidó cs. kir. kereskedelemügyi miniszternek, báró Giovanelli Károly cs. kir. földmivelésügyi miniszternek és dr. Pietak Lénárd cs. kir. miniszternek a titkos tanácsosi méltóságot díjmentesen legkegyelmesebben adományozni méltóztatott A kereskedelmi miniszter a magyar papíriparért. Hegedűs Sándor kereskedelemügyi miniszter a magyar papíripar helyzetének javítása és fellendítése tárgyában leiratot intézett az Országos Iparegyesülethez, melyben előadja, hogy az 1899. évi XLIX. törvénycikkben foglalt kedvezményeknek minden egyes, az ezen törvényben előirt feltételeknek megfelelő papírgyár részére való engedélyezése iránt a tárgyalásokat a pénzügyminiszterrel megindította. A hazai papíripar helyzetének javítása tárgyában előterjesztést tett a minisztertanácsnak, mely felhatalmazást adott arra, hogy a papírgyárak és az állam között lejáró szerződéseket a jelenlegi feltételek mellett 3—5 évre meghosszabbítsa. Ez a felhatalmazás azonban ahhoz a feltételhez van kötve, hogy az összes hazai gyárak, melyek állami szállításokban részt vesznek, vagy részt venni akarnak, tartoznak minden általuk gyártott és forgalomba hozott papirost egy vízjellel ellátni, mely mint védjegyek belajstromozandó. Minden gyárnak összes készítményeinél csak egyetlen ily védjegye lehet, mely azonban nemcsak a szállítási célokra gyártott papírnemekre alkalmazandó, hanem a gyárnak öszszes, bárminemű készítményeire, legyen az akár hivatalos célokra szállítandó, akár újság, levél vagy csomagoló papiros, szóval az illető gyárnak nem szabad ezen vízjel nélküli készítményt forgalomba hoznia, mert ellenkező esetben állami szállításból ki fog záratni. Ebből folyólag, az összes miniszterekkel egyetértve, el fogja rendelni a kereskedelmi miniszter, hogy állami hatóság jövőben semmiféle papirost át nem vehet, mely az említett víznyomású védjegygyel ellátva nincs, legyen az akár papiros, akár nyomtatvány, akár könyvalakú kiadvány alakjában szállítandó. Kivételt ez alól csak négyszögméterenkint 40 grammnál könnyebb papirosok fognának képezni, mint amelyeken a vizjel alkalmazása technikai nehézségekbe ütközik. Tekintettel arra, hogy a gyáraknak, kereskedőknek és nyomdáknak nagyobb készletük lehet korábban gyártott, illetőleg beszerzett papirosokból, kiket tehát ezen rendelet hirtelen életbeléptetése érzékenyen sérthetne, amit pedig kerülni kell, ezen rendelkezések életbeléptetési idejét 1901. július hó 1-ével tartja megállapítandónak. Tudatja a kereskedelmi miniszter azt is a hazai gyáripar emelése és termelése, belfogyasztásának fokozása érdekében megkeresésére a vallás- és közoktatásügyi miniszter elrendelte, hogy a rendelkezése és vezetése alatt álló középiskolák, felsőbb leányiskolák, felső kereskedelmi, felső nép- és polgári iskolák, iparos és kereskedő-tanonciskolák, női kereskedelmi tanfolyamok, az állami, községi, társulati és magán elemi iskolák, valamint az állami tanító, tanítónő és óvóképző intézetek mindegyikében csupán olyan iskolai füzetek, jegyfüzetek, irkák és tanszerek használtassanak, melyek hazai készítmények, valamint kimondotta azt is, hogy a tankönyvek engedélyezésénél kiváló figyelmet fog fordítani arra, hogy hazai gyártmányú papírra legyenek nyomva. Saját hatáskörükben így intézkedtek a többi miniszterek is. Kiemelendőnek tartjuk a miniszter leiratából, hogy mindezeknek az intézkedéseknek alapfeltétele azonban az a követelés, hogy a magyar papírgyárak semmiféle külföldi szövetséghez, kartellhez vagy társasághoz nem csatlakozhatnak, hanem feltétlenül mint önálló magyar gyárak tartoznak maradni, akár egyesülten, mint egy közös vállalat, akár külön-külön magánvállalatok s mint ilyenek bizonyos közös érdekeik védelmére és képviseletére esetleg egyesülve. Amely gyár ennek a feltételnek magát feltétlenül alá nem veti, az a jelzett támogatásból és védelemből már eleve kizáratik, amit természetessé tesz az a kötelessége a magyar kormánynak, hogy a hazai ipari termelést a rendelkezésére álló törvényes eszközök keretében biztosítsa. A magunk részéről imegjegyezzük, hogy erre a klauzulára feltétlenül szükség volt, annál is inkább, mert számos olyan osztrák papírgyár árasztja el termékeivel Magyarországot, mely csak azért tart itt egy rozzant papírmalmot, hogy annak firmáját kirakatba téve, áruit, mint magyar gyártmányt hozhassa forgalomba. A kassai kongresszus. A magyar gazdaszövetség október elsejére Kassára, Felsőmagyarországnak e szép és jelentékeny városába hívja nemcsak a felvidék, hanem az egész ország gazdáit. Sőt nem csupán a gazdákat hanem mindazokat, akik az új, igazán nemzeti gazdasági politika érdekében tenni hajlandók. Éppen a felsővidék középpontjában, a kivándorlás és szétömlő középosztály romjai között nem igen fog akadni, mert nem is igen akadhat, aki ezeknek a törekvéseknek jogosultságát tagadhatná s tőlük támogatását — ha ad valamit a hazafiságra — elvonhatná. Évekkel ezelőtt már ázott és hallott bennünket Kassa és ha nem is mutathattunk akkor reá kiváló és közvetetlen sikerekre, az agráreszmék mai ereje, térfoglalása és terjedő népszerűsége olyan úttörő gyűlések nélkül, mint a kassai, nem igen lett volna elérhető. Bíztunk a nemes és önzetlen törekvések sikerében akkor is és még inkább bízunk ma, amidőn az eredő sikerek, az emelkedő erkölcsi érzék, a gazdaosztály fejlődő öntudata s a szolidaritásnak fölsarjadó érzése mind biztosíték nekünk arra nézve, hogy az irány, amelyben elindultunk helyes. Jó tudni azt is, hogy a magyar agrármozgalom vezetői Paksban a magyar földmivelési miniszter mellett mily kitüntető figyelemben részesültek s mennyire méltányolják a Seine mellett is azt a munkásságot, melyet a merkantilismus visszaélései ellen évek sora óta folytatunk. Zselénski Róbert gróf idevágó dolgozatai s meggyőződésének férfias ereje olyan elismerésben részesültek, mint közgazdasági híren működő magyar írónak ritkán jut osztályrészéül. Az alakítandó nemzetközi agrárszövetség körül is maguk a franciák nagy súlyt helyeznek a magyarok közreműködésére és kívánják azt. A kassai kongresszus tehát már eredményekre tekinthet vissza s ez talán sarkalni fogja azokat is, akiknél a kötelesség szava nem elég erős a közömbös tétlenség megtörésére. A kongresszus főtétele a középosztály megmentése lesz, de nem csupán a vidéki középosztályé, a sokat emlegetett gentryéi. Szóba fog kerülni a városi középosztály helyzete, tárgyalni fogjuk, ha nem csalódunk először, a hanyatlás okait, fejtegetni az orvoslás eszközeit. Teszszük pedig ezt azért, mert előttünk nem egyoldalú osztályérdekek lebegnek, hanem az egész nemzet emelkedése, boldogulása az ideál. Ezzel az állásfoglalással szemben nehéz lesz elhitetni a gondolkodókkal, hogy reakcionáriusok és szűkkeblűek vagyunk. Reakcionáriusok, mikor a nemzeti fejlődés alapjait akarjuk lerakni; önző osztályérdekek harcosai, mikor a nagybirtok jóformán szóba sem kerül, hanem törjük fejünket azon, mit és hogyan kell tenni a középbirtokosság, a városi elemek és a parasztságért. Eddig a magyar politika a nagyokat és erőseket támogatta, arra törekszünk, hogy ezután másként legyen. E törekvéseinkben nemzetünk legjobbjainak példája mutat nekünk utat. «Nem az a kérdés», mondjuk Kossuth Lajossal, «haladjunk-e avagy megálljunk ? Ezt eldönti a Mindenható, mikor a világot teremtette, hanem az, hogy mit és miként? ... Nem mind javítás azonban, mi egyes érdekeknek hízeleg, tartós csak az, mely igazságon épült, valódi szükségen segített s a nemzet életéből önként fejlett ki ... Meg kell vitatni célt és eszközöket, dolgot és módokat, minden oldalról s ha ekkor elkövetkövetkezik a törvényhozás ideje, áldásdól leend minden törvény, mert egy-egy szociális meggyőződést mondott ki. A törvény, mely ekként született, mindenekelőtt jogszerű leend, mert hiú bölcseség az, melyet a jog tekintete nem vezet; de a jogszerűség határai közt követni fogja a józan politika sugallásait és nem felejtened, hogy a századokon át emelkedett országépület roppant boltjainak árnyékában millió élet, millió érdek nyugszik, mely az igazság mellett gyöngéd figyelmet s kíméletet is követel.» Elégtétel Darányinak. Budapest, augus1. Megemlékeztünk már arról, hogy a nagy alföldi földmivelő város közönsége milyen lelkesedéssel fejezte ki bizalmát Darányi Ignác földmivelésügyi miniszter iránt, hogy elítélje azt a galád orvtámadást, melyet a magyar földmivelésügyi érdekek legádázabb ellensége, a Pester Lloyd című börzelap intézett Darányi miniszter ellen. Szabadka város törvényhatóságának erről a hazafias megnyilatkozásáról írja tudósítónk, hogy augusztus 28-ikán a város közgyűlési terme teljesen megtelt a bizottsági tagokkal és zugó éljenzéssel fogadták Mukits Simon városi bizottsági tagnak a következő indítványát: Tekint. Törvényhatósági Bizottság! A kormányt támogató szabadelvű párthoz nem tartozom, mert Hazám állami függetlenségét, jövőjét és boldogulását az 1867. évi XlI. t.-c. eltörlésével a közjogi alap megváltoztatását várom. Politikai hitem és pártállásom dacára dr. Darányi Ignác földmívelésügyi miniszter úr őnagyméltóságának tizenegymillió magyar gazda érdekében kifejtett hazafias működését, hogy Párisban a világkiállításon a magyar mezőgazdasági érdekeket oly odaadóan képviselte és azoknak oly ékes szószólója volt, minden magyar embernek elismerni, ennek Onagyméltósága üdvözletével kifejezést adni és megvetéssel visszautasítani a sajtó egy érdekcsoportjának dr. Darányi Ignác Onagyméltósága elleni támadást hazafias kötelessége — miért is tiszteletteljesen indítványozom . Miszerint, mondja ki a törvényhatósági közgyűlés, hogy dr. Darányi Ignác földművelésügyi miniszter úr önagyméltóságát Párisban a magyar mezőgazdasági érdekekben kifejtett hazafias működéséért üdvözli és az üdvözlő felirat elkészítésével a városi tanácsot bízza meg. Tisztelettel Mukits Simon, városi bizotts. tag. A törvényhatósági bizottság Mukits Simon bizottsági tag indítványát egyhangú lelkesedéssel elfogadja és elhatározza, hogy dr. Darányi Ignác földművelésügyi miniszter úr őnagyméltóságát azon hazafias és nagybecsű működéséért, amelyivel a magyar mezőgazdasági érdekeknek a párisi világkiállításon oly lelkes szószólója volt és aki különösen városunk mezőgazdasági fejlődése iránt mindenkor kiváló jóakaratának adta tanújelét, ragaszkodásának és bizalmának kifejezése mellett a közgyűlésből táviratilag üdvözli. Egyúttal a törvényj. bizottság a leghatározottabban visszautasítja aPester Lloyd insinuációit, amelyekkel ahatóságok tiszteletének spontán megnyilatkozását megtámadja. Az üdvözlő távirat szövege így szól: Nagyméltósága dr. Darányi Ignác földmivelésügyi miniszter urnaik. Budapesten. Szabadka sz. kir. város törvényhatósági bizottsága a mai napon tartott közgyűlésében egyhangúlag hozott határozata folytán van szerencsénk Nagyméltóságodat örömmel értesíteni, hogy a törvényhatósági bizottság azon hazafias és nagybecsű működéséért, amelylyel Nagyméltóságod a párisi világkiállításon a magyar mezőgazdasági érdekeket képviselte és azoknak oly lelkes szó-