Hazánk, 1900. október (7. évfolyam, 232-257. szám)
1900-10-17 / 245. szám
HAZÁNK. 245. szám. felé a jubileumon s a zsúfolásig megtelt ház nem győzte tetszése pazar nyilatkozatait eléggé osztogatni a közreműködőknek. A nyitány (Mosonyi Mihály szerzeménye) a zenekar csekélysége miatt hatástalan volt. Ilyen nagyobbszabásu szerzeményt csak nagy zenekarral lehet kellőleg előadni, hogy a feldolgozott nemzeti motívumok (Himnusz, Szózat, Rákóczi-induló) teljes erővel és hatással domborodjanak ki. A nyitány után az előfüggöny felgördült és Szirmát Imre lépett fekete díszmagyarban az első oldalfalnál lebocsátott díszletfüggöny elé s Ábrányi Emil nemes páthoszi, szép prologját szavalta el, mely a magyar színészet diadalát a német felett ünnepeli. Egyenként emlékezik meg a költő a szellemi harc kiváló alakjairól s az áhítattal figyelő közönség kiválólag ott tört ki tetszészajban, midőn Blahánét magasztalja a prolog: Pompás Budapestünk márvány-erdejében Mint egy puha fészek, úgy állasz te éppen. Fészek vagy valóban: itt dalolgat nékünk Víg és szomorú dalt a mi büszkeségünk ! Ó, az asszonynyá vált magyar tündérmese, Török biró uram aranyos hitvese, Népünk dalos lelke, földünk édes lánya : Nótás pacsirták közt nemzet csalogánya! Zúgó tapsvihar ünnepelte azt a nagy művésznőt, kinek a Népszínház legtöbbet köszönhet s kiről már húsz év előtt megírta néhai Silberstein Adolf, hogy a német színházat ez pusztította ki Budapestről, átcsábítva a közönséget a gyapjú-utcából először a Nemzetibe, majd a Népszínházba s az átcsábítottakat az egyéni kedvesség, női báj, az énekművészet hatalmával végleg odabilincselve. Az emelkedett hangú prolog áldással végződik: Legyenek áldottak az alapvetőid, A közkatonáid és a vezetőid! Áldottak az élők, áldottak a holtak, Akik egykor legjobb harcosaid voltak ! Tedd rá koszorúdat a dicsők sírjára! Te pedig, Népszínház eleven Múzsája, Menj, mint a magyarság, a művészet őre, Mindig magasabbra! Mindig csak előre ! Szirmay lelkes, szép szavallata után felhúzódott a belső függöny s a néző szemei elé ragyogó kép tárult. A háttérben oszlopcsarnok előtt, magasra tartott lobogó fáklyával állott a színház legszebb művésznője, Z. Bárdy Gabi mint géniusz, körötte pedig az egész személyzet, részint az előadandó darabok jelmezeiben, részint díszmagyarban és az egyes színművek jellemző öltözetében. Elsősorban Blaha Lujza, Hegyi Aranka, Küry Klára s a színház elsőrangú nőtagjai, mögöttük a férfiak, közöttük Slassay Vidor, ki mint a régi huszárló, csak beáll társai glédájába, ha ünnepélyes alkalom adódik arra. A személyzet előre jött és egyhangúlag a Himnuszt kezdette énekelni. A nézők mélyen meghatva állottak mind föl e hangokra s ha nem restelték volna, talán velük énekelték volna a színészekkel a nemzeti imát. Szűnni nemakaró tapsok kényszeriték a függönyt ismét és ismét felemelkedésre, hogy a szép képet újra mutassa meg a közönségnek. Az előadás ezután kezdődött meg: a «Csikósz» I. felvonása, «A sárga csikó» félfelvonása, «A betyár kendőjéből» a II. kép (a csárdajelenet) «.A falu rossza» félfelvonása, az első és utolsó darabban Blaha Lujza és Kiss Mihály, a másodikban Küry Klára és Vidtor, a harmadikban pedig Hegyi Aranka és Szirmay képezték a párokat. Kiváló ünneplés tárgya volt Blaha Lujza asszony, ki iránt a közönség igazi háláját rótta le ez alkalommal. Mindenki érezte, hogy a Népszínház jubileuma voltaképen elsősorban a nemzet csalogányának örömünnepe s ezért a szeretet főleg ő felé fordult. Nagy tetszésben részesült Küry Klára, mint Bakay Erzsiké. A csintalan kis operett-diva, mint népszinmű-énekesnő ritka jelenség a Népszínházban, legutóbbMária bátyjáéban látta a közönség öt parasztruhában s igy érthető volt öröme, midőn a bokorugró szoknyát Küry Klárikán láthatta. Több ismételtetés jutalmazta kedves játékát, eleven táncát és énekét. Meglepő volt azonban a közönség számára Hegyi Aranka Buzi Zsófija a «Betyár kendője» csárdajelenetében. A szilaj szerelmes magyar lány vad temperamentumát senki oly elemi erővel és őseredetiséggel nem tudja adni, mint az utóbbi időben háttérbe szorult nagy művésznő. A közönség már szinte elszokott tőle és eleinte csak udvariassági tapssal fogadta, ez azonban mindinkább az elismerés tetszésnyilatkozatává fokozódott, midőn Hegyi Aranka a feleséggyilkos betyár lelkifurdalásait elaltatni akaró szerető teljes szilajságát önté dalába és délceg,csábos táncába, melylyel szeretőjét is magával ragadja a magyar stilü pusztai orgiába. Mindegyre újra meg újra akarta a közönség ez izgató hatású táncot látni s hallani a «cédrusfa, ciprusfa»dalt, melyet a kedves művésznő szívesen ismételt meg néhányszor, végre a vasfüggöny ajtaján keresztül köszönte meg a sokszoros kitüntetést. «A falu rossza» pisztolylövésével végződött a a jubileum, melyhez hasonlót talán csak az új negyedszázad mutat majd föl. Ki tudja, kik vezetik, kik játszák ez előadást végig, annyit azonban bizonyosra veszünk, hogy az 1925-iki est fővezére is a magyar szellem lesz, mely ma este diadalát aratta. k. g. A nagyváradi színház megnyitása. A tegnapi naptól fogva újra egygyel több a temploma a magyar kultúrának. Tegnap avatták fel Nagyvárad új színházát, melyet a város hallhatatlan érdemű fiának Szigligeti Edének a nevéről kereszteltek el és amelynek felépítésével hosszú vajúdásnak lett örvendetes vége. Nagyvárad városának lakossága már hetven év óta buzgólkodott egy állandó színház felépítése ügyében, de a pártoskodás sokáig megakadályozta a terv keresztülvitelét, mígnem végre mégis diadalmaskodott az ügy a széthúzó törekvések fölött. Most már ott áll a színház homlokzatán Szigligeti nevével és óhajtjuk, hogy az ő szelleme, lángoló hazafisága, tisztes ízlése és erős fajszeretete uralkodjék is benne. A színház igénytelennek látszik kívülről. A puritán ehérségrü ión oszlopcsarnok fölött alacsony háromszögek és görög homlokzat kissé nyomottnak mutatják az arhitektúrát. Ugyanezt érezzük a foyerban is és a hepehupásan emelkedő folyosón. A nézőtér parányi piros skatulya és mégis ezerkétszáz embernek van benne helye. A berendezés meglep gazdagságával. Aranyfüstöt és bársonyt nem sajnált az építő, a villamos világítást modern fénynyel alkalmazta. A cukrászbolt, a futnoir és a társalgó szinte páratlan kényelemmel várja közönségét. A nagyváradiak büszkeséggel vegyes örömmel foglalták el szép színházukat, amelyben kibéreltek minden páholyt és a földszinti ülőhelyek legtöbbjét. A színpad a kicsiny térhez igazodik és minden helyről kitűnően látható. A megnyitás ünnepét nagy fénynyel tartották meg. Délután 3 órakor Nagyvárad törvényhatóságának rendkívüli díszgyűlése volt, melyen Beöthy László főispán elnökölt. Jelen volt Schlauch bíboros is. A főispán megnyitó szavai után dr. Hoványi Géza a színügyi bizottság elnöke, elmondta a színház építésének történetét. Ama kívánsággal fejezte be érdekes előadását, hogy a színház mindig az igazi magyar műveltség terjesztője legyen. Ezután Rádl Ödön mondott ünnepi beszédet. A színháznál Bulyovszky polgármester ünnepi szavai után elhelyezték a színház zárókövét. Az előadás fényes közönség előtt ment végbe, a színház legfelsőbb emeletén is előkelő közönség ült. Az ünnepi nyitány után Paulayné Adorján Berta elszavalta Sas Ede ünnepi prológusát. Azután eljátszották Várady Antal Az új oltár című előjátékát, mely az első nagyváradi színtársulat korában játszik. Az előjáték nagy sikert aratott. Végül a színtársulat Erkel Hunyadi Lászlóját adta elő. A közönség zajosan tapsolt a szereplőknek. Az előadás után lakoma volt. Az első felköszöntőt Bulyovszlay polgármester mondotta Nagyvárad közönségére, mely nehéz áldozattal építtette föl a kultúra hajlékát. Dési Géza a vendégeket köszöntötte fel, Várady Zsigmond a színészekre ürítette poharát. A lakomán Várady Antalnak és Sas Edének Nagyvárad közönsége nevében ezüstkoszorút adtak át. * Ülés az Akadémián. Tegnapi számunkban röviden megemlékeztünk az Akadémia II. osztálya üléséről. Az ülés 5 órakor kezdődött Forster Gyula alelnök elnöklete alatt. A felolvasó ülésen jelen voltak Wlassics Gyula miniszter, Fraknói Vilmos püspök, Gyulai Pál, Pauer Imre titkár, Vécsey Tamás stb. Csorna József levelező tag volt az első felolvasó, aki székfoglaló értekezéséül «A nemzetségi címerek tanulmányai» művét olvasta fel. A felolvasó elsősorban az eddigi kutatások eredményét "sorolta fel. Folytatólag aztán a Poky és Katisz nemzetségek címereit tisztázta a fenmaradt régi leletek alapján. Végül feltüntette azt az aránytalanságot, amely a magyar nemzetségek száma és az ismert nemzetiségi címerek száma között van. Ennek okát a felolvasó az Árpád-kori hadviselés rendszerében találja, ahol a királyi csapatban a beköltözött idegen nemzetiségek és a magyar főurak saját címeres zászlóik alatt küzdöttek s az ismert nemzetiségi címerek csakis ezen idegen lovagok és magyar főurak címerei. A közép nemesség a megyei hadakhoz csatlakozott. Sem zászlójuk nem volt, sem címerük. Az éljenzéssel fogadott felolvasás után Fehérpataky László rendes tag értekezett II. Béla királyi okleveleiről. Diplomatikai szempontból a megelőző korhoz képest II. Béla kora tanulságosabb, eredeti emlékekben sokkal gazdagabb. A tízesztendős uralkodás idejéből mindössze tizenegy oklevél szövege ismeretes, e számból a többségnek, hétnek, eredetije ma is meg van. E hét eredeti oklevél közül 5 Pannonhalmán van, egy az esztergomi káptalannal és egy a zágrábi érsekség levéltárában őriztetik. Az értekező különösen három oklevél fejtegetésével foglalkozott, melyekből különböző tanulságokat vont le az oklevelek értelmezésére, a kir. kancellária és az oklevélírás történetére vonatkozólag. E tanulságok, hogy a királyi oklevelek későbbi szerkezete, első csírájában először II. Béla korában lép föl, a birói ítéletlevelekre nézve alatta egy egészen különleges szövegezés jön divatba, végül az ő idejében találkozunk első ízben a kir. kancellária szilárdabb szervezetével, mi azután III. Béla idejéig folytonos fejlődést mutat. * Angot asszony leánya. A Magyar Színház legközelebbi újdonsága, Angot asszony leánya gyorsan közeledik a bemutató felé. A darabból most vannak az utolsó próbák és ezekkel párhuzamosan élénk munka folyik a szabóműhelyekben is, hol egész sereg diszesnél diszesebb kosztüm készül Angol szereplői számára. Az általános érdeklődés most Szoyer Ilonka felé fordul, aki Clairette szerepében mutatkozik be, mint a Magyar Színház jövendő operetteelőadásainak első primadonnája. A fiatal művésznő, aki külföldi sikerei után ezúttal lép fel először a budapesti közönség előtt, Clairette amúgy is fényes énekszerepét még egy staccato-polkával toldotta meg, melyet a második felvonásban fog előadni. Angol asszony leánya bemutatóját, mely az idei premierebérlet második előadása lesz, kedden, e hónap 23-án tartják meg. Erre az előadásra jegyek már most válthatók úgy a színház jegypénztárában, mint Bárd Ferenc és testvére jegyirodáiban. * Csokonai-szobor Csurgón. A csurgói főgimnázium tanári kara mozgalmat indított, hogy Csokonai Vitéz Mihálynak Csurgón szobrot emeljenek. Az egész környéken mozgalmat indítottak s legközelebb már megalakítják a szobor-bizottságot is. * Walter Crane. Az Iparművészeti Múzeum Üllői-úti palotájában tegnap nyilt meg Walter Crane kiállítása a nagyközönség számára. Egész napon át sokan látogatták a termeket, tegnap jelent meg a rállitás tárgymutatója is. Walter Crane ma este a Lipótvárosi Kaszinóban a vonalak életéről vetítéstani mutatványokkal kísért felolvasást fog tartani. A felolvasást Keszler József tanár előadása nyitja meg. A nagy angol művész tegnap este családjával együtt elment a Népszínházba, majd megjelent azon estélyen, melyet Révai Ödön és neje rendeztek a mester tiszteletére. * Színházak műsora. Nemzeti Színház. Csütörtökön: Az ember tragédiája. — Pénteken: A cigány. — Szombaton: Aranyasszony. — Vasárnap délután : Három testőr. Este : A cigány. M. K. Opera: Csütörtökön: Bohémek. — Pénteken : Nincs előadás. — Szombaton: A zsidónő. — Vasárnap: A nürnbergi mesterdalnokok. Várszínház: Csütörtökön : Aranyasszony. — Szombaton : Nagymama. Népszínház: Csütörtökön, pénteken: San Toy. — Vasárnap délután : Felhő Klári. Este : Párisi élet. Vígszínház: Egész héten a Coralie és társa. — Vasárnap délután: A takácsok. Este: Coralie és társa. Magyar Színház: Csütörtökön: Neww York szépe. — Pénteken: Gésák (Lindh Marcellával.) — Szombaton: New York szépe. — Vasárnap délután: Koldus és királyfi. — Este : Asszonyregeraent. Szerda, 1900. október 17. Fölöslegessé teszik az inűlemez használatát. A szájból kivenni nem kell, nem is lehet. Számos elismerő levél. Jótállás. Wellner Gyula specialista a szájpadlás nélküli műfogak készítésében Budapest, VI. ker., Andrássy ut 38.sz