Hazánk, 1900. október (7. évfolyam, 232-257. szám)

1900-10-26 / 253. szám

HAZÁNK. 253. szám. * Nemzetközi képkiállítás Péterváron. Mint Szentpétervárról jelentik, az ottani művészeti szezon nagyon érdekesnek ígérkezik. Nemrég nyitot­ták meg az Adamson-féle szoborkiálltást, nemsokára pedig egy nagy nemzetközi kiállításban lesz részük a szentpéterváriaknak. Ez az internacionális kiállítás rendkívül érdekes lesz. Azok a kiállító művészek, akik a mostani párisi világkiállításon résztvettek, nagyobbrészt Szentpéterváron is fogják magukat kép­viseltetni. Ezek között legelső­sorban maguk a fran­ciák, azután a németek, angolok, amerikaiak, svédek, olaszok, spanyolok stb. Már meg is alakult a bizott­ság, mely a kiállítást rendezni fogja. Ezideig 250 képet jelöltek a kiállításra. Az internacionális kiállí­tás bezárása után egy csupán francia képekből összeállított kiállítást nyitnak meg, utána pedig Kratskowskynak, a híres tájképfestőnek a vásznait mu­tatják be. * A kormány művásárlásai. A világhírű angol művész, Walter Crane munkái közül, amelyek az Iparművészeti Múzeumban vannak kiállítva, több igen becses darab a magyar állam birtokába került. Dr. K. Lippich Elek kultuszminiszteri osztálytaná­csos, a művészeti osztály vezetője, már kiválasztotta azokat, melyeket a kormány megvásárolt. Szalay Imre, a Nemzeti Múzeum igazgatója, szintén több rajzot vett meg a múzeum számára. * Színházak műsora. M. E. Opera­. Szom­baton : Mignon (Bonomi Lujza k. a. vendégföllépté­­vel). — Vasárnap : Teli Vilmos. Nemzeti Színház: Szombaton: Folt, amely tisztít.­­— Vasárnap délután : Aranyasszony. Este: A kamé­­liás hölgy. Várszínház: Szombaton: Váljunk el. Vígszínház: Szombaton: Coralie és társa. — Va­sárnap délután : A takácsok. Magyar Színház. Szombaton: Angot asszony leánya. — Vasárnap délután: Az asszonyregement. Este: Angot asszony leánya. FŐVÁROS. — A főváros közgyűlése. A főpolgármester el­nöklése alatt nyílt meg a szerdai közgyűlés. Felolvas­tatván a mandátumukat jelen évben elvesztő város­atyák névsora, a polgármester felelt néhány interpel­lációra, miket a kögyűlés tudomásul vett. Ezután Steiger Gyulának és Kléh Istvánnak, kik a Népszín­ház felvirágoztatása körül nagy érdemeket szerez­tek, egyhangúlag őszinte elismerését és köszönetét fejezte ki a közgyűlés fáradhatatlan munkálkodá­sukért s érdemeiket jegyzőkönyvbe vették. Steiger Gyula hálás szívvel mondott köszönetet a közgyű­lésnek. Vázsonyi indítványára a háziipar pártolásáról szóló pontot vették először tárgyalás alá. Gelléri Mór az önálló vámterülerület szükségességét hangoz­tatván, míg az valósággá válik, a magyar ipar kizá­rólagos pártolását ajánlja a főváros figyelmébe. Dr. Eisenberg Salamon is hasonló értelemben szólalt fel. Mindketten módosítványokat nyújtottak be a tanács javaslatához. Thék Endre meggyőző szavakkal tört lándzsát a­ hazai ipar pártolása mel­lett. Kossits Péter és Wodianer Arthur szintén a hazai ipar pártolása mellett szólaltak fel, az utóbbi minden feltétel nélkül azt kérte kimondatni, hogy csupán a magyar ipar termékei részesüljenek a fő­város részéről pártfogásban. A közgyűlés Gelléri Mór módosításával elfogadta a tanácsnak a honi ipar pártfogására vonatkozó javaslatát. Ezután az önálló vámterület behozatala érdekében az országgyűléshez intézendő felirat kérdése jött szóba. A közgyűlés egyhangúlag elhatározta, hogy az önálló vámterület behozatala érdekében feliratot intéz az országgyűléshez. A határozatot zajos taps és éljenzés között mondta ki az elnöklő főpolgár­mester. A kiváló fontosságú határozat meghozatala után az elnök 5 perc szünetet adott. Öt perc szünet után csakhamar végeztek a többi tárgygyal. A katholikus autonómiát szervező gyűlés tagjai sorában megüresedett helyre Halmos János polgármestert küldte ki a közgyűlés. A terézvárosi irgalmasnénéknek három évre évenkint 1600, az angol kisasszonyok Sancta Maria intézetének a folyó évre 1200, a Ranolder-intézetnek pedig három évre évenként 2400 korona segélyt szavazott meg a közgyűlés. ( Péntek, 1900. október 26.­ Heves és Zemplén vármegyék köriratát az olasz horvám felemelése érdekében egyszerűen tudomásul vették, mivel a főváros e tárgyban már intézett fel­iratot az országgyűléshez. Toldy József özvegyének 4000 korona nyugdíjat szavazott meg a közgyűlés, nem számítván ezen összegbe az elhunyt főügyész négy kiskorú gyerme­kének neveltetési költségét. A közgyűlés 7 órakor véget ért. — A magyar ipar pártolása. A tanács ma kimondotta, hogy a csatorna­ építésekre, vízvezetéki munkákra stb. ezentúl csakis hazai cement haszná­latát engedi meg a vállalkozóknak. — Villamos vasút a várba. A tanács ma kimondotta, hogy nincs kifogása az ellen, hogy a polgármester megadja az előmunkálati engedélyt Szokola Mórnak, a budai várba vezető villamosvas­úti vonal építésére. — Vasúti összeköttetés, a Lánchídfő és S­udasfürdő között. Amint már említettük, a Lánchídfő-Rudasfürdő közötti villamos­vasút-össze­­köttetésre vonatkozólag, négy alternatív terv merült föl. Az egyik szerint a vasút az alsó síkon haladva, a másik szerint viadukton, a harmadik terv alagutat javasol a Lánchídnál, a tovább vezetést pedig a Várkert-koparton, végre a negyedik alternatíva sze­rint, a vonal a Lánchíd­ utcán haladna. A közmun­kák tanácsa az alagúttal való megoldást kívánta, míg a vasút­társaság kimutatta, hogy ő nem köte­lezhető az alagútszerű építkezésre. Ezt a tiszti ügyi hivatal is elismerte. Most a tanács, ennek alap­ján azt a javaslatot teszi, hogy intézzenek fölter­jesztést a kereskedelemügyi miniszterhez, kérve a kőparton való vezetést. TÖRVÉNYSZÉKI CSARNOK.­ ­ A polnai gyilkosság. Pisekről táviratoz­zék . A polnai gyilkosság ügyét ma tárgyalja másod­szor a piseki esküdtszék. Először a kuttenbergi ke­rületi bíróság foglalkozott az ügygyel, amely a vád­lott Hilsner Lipótot Hruza Ágnes meggyilkolásában bűnösnek találta és kötélhalálra ítélte. A semmitő­­szék ezt az ítéletet megsemmisítette és új tárgyalást rendelt el. Az ítélet megokolásában azt mondja a semmitőszék, hogy az egyetem orvostudományi ka­rának véleménye szerint a gyilkosságot egy ember is elkövethette, továbbá, hogy ugyane szakvélemény szerint a meggyilkolt személy erének elvonása bár­milyen célra ki van zárva. Az új vádirat azzal vá­dolja Hilsner Lipótot, hogy 1899. március 29-én a Polna mellett lévő brzinai erdőben megölte Hruza Ágnest és 1898. július 17-éről 18-ára virradó éjjel a Polna közelében lévő mrsniki erdőben Klima Máriát. Vádat emel továbbá Heilsner ellen rágalmazás miatt, mert a kuttenbergi bíróság előtt Erdmann Józsuát és Wassermann Salamont Hruza Ágnes meggyilkolá­sával vádolta. Az új tárgyalásnak Hruza Ágnest illetőleg a régi vádirat szolgál alapjául, Klima meg­gyilkolását és a rágalmazást illetőleg pótvádat emelt az ügyészség. Klima meggyilkolását il­letőleg elmondja a vádirat, hogy Klima Mária 1898. július 17-én Polnába ment reggeli mi­sére, ahonnan többé nem tért vissza. 1898. ok­­tóber 27-én Chaluha Ferenc erdőkerülő a mrsniki erdőben női hajjal födött emberi koponyát és kö­rülbelül egy méternyire onnan emberi csontvázat talált. A leletről rögtön jelentést tett a csendőrség­nek. A helyszíni szemlén Klima Mária szülei kijelen­tették, hogy a haj színe és fonása szerint ítélve a talált csontváz csak leányuké lehet, ellenben Kiima Máriának egy barátnője a fogakról azt mondta, hogy Kiima Máriának nem volt olyan foga. 1899. december 1-én egy napszámos asszony nem messze attól a helytől, ahol a csontvázat találták, egy kis fenyő alatt piros zsinórral összekötött két szoknyát talált. A leletet rögtön megmutatta az erdőkerülőnek, aki másnap jelentést tett a csendőrségnek. Két csendőr konstatálta, hogy a szoknyák mintegy 45 lépésnyire voltak attól a helytől, ahol a csontvázat találták és öt lépéssel odább egy kabátot találtak, amely a­ moha alatt el volt ásva. A tanuk, Kiima Mária anyja és három más asszony egész határozot­tan kijelentette, hogy ezek ugyanazok a ruhadara­bok, amelyekben Kiima Mária 1898. július 17-én hazulról elment. A vádirat azután leírja, hogy milyen állapotban találták a holttestet és abból, hogy Klima Mária beteg nem volt és öngyilkosságra sem volt oka, azt következteti, hogy gyilkosságnak lett áldozata. A gyilkosság gyanúja akkor fordult Hils­ner Lipót ellen mikor Hruza meggyilkolásával vá­dolták, mert több körülmény arra vallott, hogy mind a két esetben ugyanaz az ember követte el a gyilkosságot. Hilsner határozottan tagadja, hogy ő követte el a tettet, sőt azt is, hogy Klima Máriát ismerte és hogy vele érintkezett. Alibit is akart bizonyítani, de tanuk vallomása szerint Hilsner július hó 17-én a zkori búcsún késő estig együtt volt Klima Máriával, sőt látták őket, amint a brze­­zinai erdőbe rándultak ki. Egy polnai cselédleány azonkívül egész határozottan állítja, hogy Klima Máriának viszonya volt Hilsnerrel és azt mondja, hogy Klima Máriát többször intette, hogy szakítson Hilsnerrel és figyelmeztette a közöttük lévő vallás­­különbségre. Hogy a gyilkos mind a két esetben ugyanaz, azt a vádirat szerint megerősíti az a kö­rülmény, hogy a két holttestet ugyanabban a hely­zetben, mind a kettőt fenyőágakkal fedve találták. Hruza holtteste részben meztelen volt és ingének felső része a nyaka köré volt csavarva. Ugyanígy ta­lálták Klima Mária csontvázát. Mind a két holttest­nél a ruhák erőszakosan voltak széttépve vagy szét­vágva és egyformán elrejtve, amiből azt kell követ­keztetni, hogy ugyanazok az emberek követték el a gyilkosságot. Igaz, hogy a vád nem bizonyíthatja be Hisner közvetlen bűnösségét, de az ő közre­működése nélkül nem lehetett volna a gyilkosságot végrehajtani, mert­ Klima Mária éjjeli erdei útjában nyilván az ő védelmére bízta magát. A tettnek a vádirat szerint mind a két esetben csak szekszuális indító oka lehetett. Az esküdtszéki tárgyalás délelőtt 9 órakor kezdő­dött meg. A teremben kevés hallgatóság van jelen. A törvényszék elnöke Winter Ottokár, a kerületi törvényszék elnöke, tagjai pedig: Danzer, Mutny és Sloka bírák. A vádhatóságot dr. Mailjowsky állam­ügyész képviselői, Hilsner védői Aurednicek és Vo­­dick­a ügyvédek. A vádirat fölolvasása délig tartott. = Ügyvédi kamarák. A pozsonyi ügyvédi kamara dr. Eichenwald Gyula ügyvédet Nagyszom­bat székhelylyel, az ügyvédekről vezetett névjegy­zékbe bejegyezte. == Egy kerékpártolvaj. Veszedelmes tolvaj fölött ítélkezett ma a budapesti büntető törvényszék Lenk táblai bíró elnöklete alatt. Meiszner Rikárd facér kereskedősegéd kiváló előszeretettel viseltetett a kerékpárok iránt. De nem sportszempontból, ha­nem azért, hogy ezeket értékesítve, magának pénzt szerezzen. A csalásokért már előzőleg négy ízben büntetett Meiszner egyre-másra lopkodta a kerékpá­rokat. De emellett apróbb csalásokat is követett el. A mai tárgyaláson Horváth Pál és Hartenstein Simon panaszolták kerékpárlopásért. Szörényi László joghallgató pedig csalásért vádolta, mert távollété­ben Meiszner kicsalt a nevében háziasszonyától egy pár új cipőt. A lefolytatott tárgyalás után a törvény­szék Meisznert lopás és csalás bűntettei miatt 2 évi és 3 havi fegyházra ítélte. Az elitélt felebbezett. KÖZGAZDASÁG. Szüret. Az idei szüretről a stuttgarti konzulátu­sunk a következőket jelenti: Würtemberg: A szüret eredménye mennyiségileg általában meg fog felelni a becsléseknek, úgy, hogy holdankint átlag mintegy 1000 liter bort fognak nyerni. Egyes vidékeken azonban ennél sokkal jobb eredmények várhatók, míg másutt viszont gyenge szüretre van kilátás. A KIRÁNDULÁS PÁRISBA. A kiállítási záróünnepélyek alkalmával a menetjegyiroda különvonatot indít Budapestről Párisba ==■ , == egy-egy napi tartózkodással Münchenben és Zürichben.--------­A részvételi díjak rendkívül mérsékeltek: I. oszt. 185 frt, II. oszt. 155 frt, III. oszt. 120 frt, a tizenhárom, napi teljes ellátással. Előjegyzések köz­vetlen a menetjegyirodához intézendők. (IV. Hungária-szálló.)

Next