Hazánk, 1901. február (8. évfolyam, 28-51. szám)
1901-02-01 / 28. szám
HAZÁNK. 28. szám. __________ a produktivitás áldásaiban a saját maguk javára részesültek a kortes szolgálatban érdemeket szerzett képviselők. Ezt a rendkívül szégyenletes állapotot fel kell oldani. A revíziós bizottság lesz próbaköve annak, hogy az igazi tiszta parlamentarizmus iránt van-e még valami érzék a mostani parlamentben s annak a revizionális különítményében. Meztől kevesebb doktrína legyen a bizottság előtt, hanem kísértse meg javaslatban összefoglalni mindazt, amit neki a közélet diktál. Ki van összeférhetlen állásban, minő állás összeférhetlen a képviselői mandátummal, arra vonatkozólag tessék megkérdezni szakértőnek egy gondolkodó újságolvasót, aki nyomban rámutat az utolsó négy év parlamenti történetére, aki megdöbbenéssel észlelte, hogy miként lesznek bankigazgatók képviselőkké s képviselők bankigazgatókká. Az érdemleges munkája ennek a bizottságnak érdekes dokumentuma lesz a mai közéletnek. Budapest, jan. 31. Országgyűlés. A képviselőház ma megkezdte és a hétfői ülésen folytatja a földművelésügyi költségvetés általános tárgyalását. A képviselőház holnapi ülésén választások lesznek. Betöltik a Percsel Béni halálával megüresedett jegyzői állást, azután megválasztják a hiányzó bizottsági tagokat s végül tárgyalják a kérvények 15-ik sorrendjét. Szombaton az ünnep miatt nem lesz ülés. A földmivelésügyi költségvetés vitája valószínűleg igénybe vesz tíz-tizenkét napot. Minisztertanács. A rendes heti miniszteri tanácskozást ma csütörtökön délután tartották meg Széll Kálmán miniszterelnök elnöklete alatt. A győri püspöki szék. Mint Győrből jelentik lapunknak, a győri megyés püspöki székre egyik legkomolyabb jelölt Kisfaludi A. Béla egyetemi tanár, az egyetem ezidőszerinti rektora. A miniszterelnök Bécsben. Széll Kálmán miniszterelnök a hét folyamán — valószínűleg szombaton — ismét Bécsbe utazik, mely alkalommal a királyi kihallgatáson fogadja. A kormányelnök utazása összefügg az osztrák politikai alakulásokkal. A kérvények tárgyalása. A képviselőház holnap tárgyalja a kérvények sorjegyzékét, melybe összesen 91 kérvény van felvéve, melyek közül kiemeljük a következőket: Borsod vármegye kéri a tiloxera által elpusztított területeken újból telepített szőlők adókedvezményben való részesítését. Tizenkét törvényhatóság kéri a köztisztviselőknek községi adózásra való kötelezését. Nyolc törvényhatóság felrt a magyar ipar védelméért. Hét törvényhatóság kéri a bűnvádi perrendtartás módosítását. A tízhármegye Gazdasági Egyesület kéri a gabona-határidőüzlet szabályainak módosítását. Ugocsa vármegye kéri a boritaladó leszállítását. Három törvényhatóság kéri a tűzkár biztosító intézeteknek a tűzoltói költségekhez való hozzájárulása iránt alkotandó törvényt, 3 törvényhatóság az olasz borok behozatali vámjának felemelését kéri. Szolnokvármeggye kéri a tűz- és légbiztosítási intézmény államosítását. Tizenegy törvényhatóság kéri a nemzetiségi egyenjogúságról hozott törvény módosítását. Bars vármegye kéri a Duna-oderai csatorna létesítését s a közegészségügy államosítását. Négy törvényhatóság az önálló vámterület létesítését a közbeeső vámsorompók felállításával. A képviselőház összeférhetetlenségi bizottsága Apáthy Péter elnöklésével ma ülést tartott a Ház elnökéhez legújabban érkezett s a bizottsághoz utasított úgynevezett összeférhetetlenségi bejelentések tárgyalása időpontjának kitűzése tárgyában. A bizottság elhatározta, hogy az elsőbb következő sorrendben a folyó év február hó 26-án délelőtt 10 órakor tartandó ülésében tárgyalás alá fogja venni a Tisza Kálmán, gróf Apponyi Albert, Gutner Gyula, Horánszky Nándor, Hodossy Imre, Ugrón Gábor, Gyóni Elek és Zámory Kálmán képviselőkre vonatkozó bejelentéseket. Eme tárgyalási időpontról az illető képviselők a szokott módon értesíttetni fognak, — Zámory Kálmán azzal a megjegyzéssel, hogy a tárgyalási időpontig közölje a bizottsággal hiteles magyar fordításban a közös hadügyminisztériummal kötött alapszerződését. A képviselőház ama külön bizottságában, mely az összeférhetetlenségi törvény revíziójára van kiküldve, Zsigárdy Gyula lemondásával egy hely üresedett meg, amelynek mielőbb való betöltése, tekintettel a bizottságnak pénteken délután való újra összeülésére, kívánatosnak mutatkozik. A szabadelvű párt ma este jelöl ki erre a helyre új tagot. Hogy ezt már a Ház ?—Hogyan, a primadonna iránt ? — pattant föl a szini direktor elképedve. Avagy nem fényes sikerrel vizsgázott le a tisztelt kisasszony a Gonzaga Julia szini-iskolájában ? Avagy nem törték magukat utána a direktor urak és csupán becses nem anyai tanácsainak sikerült a kisasszonyt kevesebb gázsival ugyan ... — Hogyan, kevesebb gázsival ? — kapja föl a szót Simkó bácsi — egy homokosi színházban ez a szempont nem dominálhat. — Azaz, pardon — igazítja helyre elszólását a rákvörössé vált direktor — becses nem gyakorolt reá oly vonzó hatást, hogy a mostani fizetésnél kevesebbel is beérte volna! De én nem krajcároskodhatom, amikor egy homokosi színházról van szó ! — Direktor úr, ne komédiázzunk, én már régi róka vagyok. Egyenesen feleljen nekem arra a kérdésemre, hogy kinek az ajánlatára szerződtette ön Homokosra Kerényi Gemma énekesnőt ? — Kinek az ajánlatára... Kerényi Gemmát... A direktorra ez a kérdés frappáns hatást gyakorolt. Sápadtan dőlt hátra a székén és alig rebegte ki, hogy: — Mit tetszik ez alatt érteni ? — Hát, kedves atyámfia, — szól Loczkó — csak azt, hogy ön úgyszólván tessék-lássék kedvéért fizet valamicskét annak a csodaszép hangú, bájos teremtésnek, mégpedig abból az egyszerű okból, mert őt önnek a fiatal Kadarkeöy herceg ajánlotta, akinek, amint ön jól tudja, a szomszédban van az uradalma. A primadonna emiatt szerződött önhöz, úgyszólván öt színes kavics árán ... Óriási volt a leleplezés szenzációja. Simkó bácsi a botja, a kalapja után kapkodott, ő megy, ő nem nézheti a régi, fényes emlékek meggyalázását. Itt valamikor Déryné, Hollósy Kornélia, Blaha Lujza és Morzsay Eleonóra énekeltek. Ő lemond, ő stb. stb. A professzor is méltatlankodott, csak Hardy őrnagy motyogott valamit a tartószkodásról, Kont Soma ellenben kedvtelve pödörgette a bajszát. — De kérem, — hebegett a direktor, — én a polgármester úrral is közöltem a névsort . . . a kisasszonynyal együtt szerződtettem édesanyját, a komikát is . . . hol veszek én most, az idény küszöbén, uj primadonnát, uj komikát, uj herceget . . . akarom mondani, hogy izé . . . — Kedves atyámfia, — szól ismét Leczkó főjegyző, — erre csak azt felelem, hogy a polgármester vén szamár, mert még nem tuda, hogy a primadonna anyja, a vén Bögréné volt negyedszázaddal ezelőtt az a híres szépség, aki miatt Mari néni válópörrel fenyegette. Erről tehát jobb, ha nem povedálunk. Most tehát a primadonna dolgát feszegessük, mert ez a dolognak a legeslegfőbb inde-bindéje. — Mai uraim — kezdi a szót Hardy őrnagy — én nem értem ezt a sok beszédet. Régen termettek már a vidéknek Küry Klárái, örvendjünk, ha egy szép, sikkes lányt kapunk, a többihez" semmi közünk. Az én feleségem is primadonna volt, azt is tudom, hogy nem litániára jártak hozzá a huszártisztek, elcsíptem előlük, most meg olyan jóravaló asszonyka lett belőle, hogy menten elvágnám a fülecsücskét, ha valaki rosszat beszélne róla. Akceptálni kell a menyecskét, lehet, hogy az is tőkötő alá kerül Homokoson ! — De hát uraim, kimondja, hogy nem akceptáljuk? mondja most Leezse főjegyző. —■ Akkor hát minek az a sok beszéd ? — szól újra a hadastyán. — Már uraim, indignálódnék Simkó bátya. — Ki sem hagyjuk az embert beszélni — foly tatja Leczkó. — Arról van csupán szó, hogy Gemma kisasszonynak potom 100 forintot fizet a direktor, az bizony keveset fog énekelni, nem bír vele tíz ilyen direktor sem, amilyen maga. Szerep visszaküldése, darabváltoztatás, kritikusi fülek leszabdalása lesznek napirenden. Pedig szerződtetni kell, mert a főispánnak a miniszter külön a lelkére kötötte Gemma nagyságot; tudjuk, hogy Kadarkeöy herceg befolyásos képviselő. — Nos, nos? Mi lesz hát? — türelmetlenkednek az urak. — Mi lesz? Hát az lesz, hogy mi 400 forintos primadonnákhoz vagyunk szokva, azért Inókai direktorkám ruccanjon még egyszer Budapestre, nézzen szét holmi heverő primadonnák után, ha nem lennének nagyon viseltesek, aztán vegye igénybe becses nejének vonzó befolyását és szerződtessen még egy primadonnácskát! És ezzel punktum. Hogy, hogy nem, a miniszteri, a főispáni auktoritás emlegetésére nagyon, de nagyon lecsillapodott Simkó bátya is, meg a professzor úr is. A bizottság a Leczkó indítványa mellett nyilatkozott. Csak a direktor vakarta kissé a fejét a 300 forintos új primadonna miatt, de csupán egyetlen bátortalan megjegyzést mert megkockáztatni: — De hát Mari néni . . . akarom mondani a nagyságos polgármesterné asszonyság mit mond a komikához ... Egész váratlanul toppan be a polgármester úr és ráförmed a hebegőre! — Ma országos . . . tigris! Én a kis parcellán ibriknek udvaroltam, a nagy bögrétől nem fél a feleségem! Miután pedig a kényes kérdést ilyen szerencsésen elintézték, beszólitották a sajtó képviselőit és a bizottság a kevésbbé kényes pontok tárgyalásába kezdett. Gr. 2 ~~ " Péntek, 1901. február 1. pénteki ülésében meg is választhassák, péntekre tették át a mai ülés tervbe vett napirendjét, a jegyzőválasztást s az üresedésben levő többi bizottsági helyek betöltését. Az összeférhetetlenségi törvényt revideáló bizottság uj tagjának, hír szerint Szivák Imrét fogják megválasztani. Ezzel az ülés véget ért. Pártértekezlet. A függetlenségi és negyennyolcas pártnak tegnap este ülése volt Kossuth Ferenc elnöklésével. Az Adna szerződését s a földmivelési költségvetést tárgyalták. Egyiket sem fogadták el. Az Adna szerződésénél főleg azt kifogásolják, hogy az állam tíz évre köti meg a kezét. A földmivelési költségvetés előadója Barta Ödön volt, ő is fog a Házban a párt nevében fölszólalni. Egy kis tévedés. Budapest, jan. 31. (sz.) A napi sajtó nagy része úgy tünteti föl gróf Serényi Bélát, mint az agráriusok egyik vezéralakját és nagy megelégedéssel és dicsérettel emlékszik meg beszédéről, amelyet a képviselőház január 29-iki ülésében elmondott. Lám! Így beszél a józan, a higgadt, az okos agrárius, mondogatták a merkantilisták szócsövei, így beszéljen a többi is s akkor meg leszünk velük elégedve. No azt elhisszük. Hogy oly lelkesen dicsérték gróf Serényi Bélát, azt is értjük. Csak azt az egyet nem értjük, hogy micsoda alapon nevezik ezt a tősgyökeres merkantilistát agráriusnak? Azért tán, mert Putnokon földbirtokos? Vagy azért mert gróf? Ez a két dolog, bár nagyon képesít valakit arra, hogy agrárius legyen, de nem okvetlenül következik belőle, hogy tényleg az is legyen. Hiszen ha úgy lenne a dolog, akkor nem kellene a gazdáknak törődni afölött, hogy a magyar parlamentnek miként adják meg az agrárius jelleget, mert hiszen a képviselők száma túlnyomólag földbirtokos. Pedig a parlament akármi, csak nem agrárius. Mert más érdekek híveivé szegődnek ott a földbirtokos képviselő urak.