Hazánk, 1901. április (8. évfolyam, 79-102. szám)

1901-04-18 / 92. szám

HAZÁNK. 92. szám. tunk házust, mikor ilyen díszelőadások alkalmával a képviselőh­ázat küldték fel a kakasülőre. Legalább ilyenkor láttuk őket az osztrák hatalmas­ságok fölé kerekedni. (..) » A magyar bor és az olasz bor. Budapest, április 17. MÁSODIK RÉSZ. Szereplők : Gábor János magyar földmives. Kalarabini Guisippi olasz kucséber. Népség, csendőrök, vendéglős. (Színhely egy tábori vendéglő. Gábor János és Kalarabini külön-külön asztalnál ülnek és borozgatnak.) Gábor János: Hé, korcsmáros. Még egy pohárral abból a jó Somlyóiból. Gyönyörűen zöldülnek a ve­tések, hát csak kifutja egy ünnepnap egy-két po­hár ára. Kalarabini: Nekem is egy pohárral abból a pi­ros olasz borból, amely ott terem, ahol a narancs virul. Gábor : S ahol a majmokat tanítják táncolni. It­tam én is belőle Guisippi a hazádban katona ko­romban s még most is el van romolva tőle az appe­­titusom. Kalarabini: Hejh, pedig a finom olasz borocská­nak nincsen párja. Azt iszszák már itt is nagy Ma­gyarországban. Ettől terem a bátorság az olasz szí­vekben. Gábor: Hajh, láttuk azt a bátorságot Custozzánál. Kalarabini (Kiiszsza a borát): S ettől a dal, mely bejárja az egész világot. Hallgasd csak. (Énekel.) O Lola, bianca come un fler di spino, Quando t’affaci, te s’affaci dhe sole Chi t’ha bacciato il labro porporino Grazia piu bella addio chieder non vuole . . . Gábor János: Hát, jó, jó, de az sem a magyar embernek való, mind az a seszi­ü rámpástok. Azt hallgasd meg, mit danol a magyar ember a magyar bortól. (Az utcáról behallatszik a legé­nyek éneke.) Sárga csikó, sárga, De sáros a lába; Hejh Kapósba be van zárva, Az sárgának az gazdája; Nincs ki vakargája. Ezt csináld utána, szép öcsém, kucséber! . Kalarabini (próbálja.): Az már nem megy.­­Sárga ... sárga ... Ejd, kitörik bele a nyelvem. (Ismét iszik.) Pedig már megtanultam magyarul, mióta eladtam a harmincezredik narancsot, Magyar­­országon. Hanem hát ez sem kutya ám, ez a nóta, ami megint csak az olasz bor dicsőségét zengi. Hall­gasd csak. (Mámorosan.) Viva il vino spumeggiante, X Nell bicchiero scinliUante, Come il viso del amante *" ' ^ Mise il fond’ il giubilo... Gábor János: No, már attól meg az én nyelvem bicsaklana meg, de többet is ér annál az én nótám: «Jó bor, jó egészség, Szép asszony feleség, Szép asszonynak, jónak, A jó járó lónak kár megöregedni.» Kalarabini (sírva fakad): Jaj, jaj, bizony nekem is van otthon feleségem. Gábor (félre): No, már mutatkozik rajta a talián bor hatása. (Hangosan.) Hát miért hagytad otthon, szerencsétlen ? Kalarabini: Miért, miért ? Hát azt magam sem tudom. Sok, sok bátorságot vettem be a borocská­ból, aztán elvert a háztól a drága Fiametta. (Zokogva az asztalra borul, azután egyszer csak elalszik.) Gábor: Hát ez is mind az olasz bor hatása. Hajh, más a magyar boré. Pezsgésbe hozza a vért, lelke­sít. (Vendégek jönnek a szobába, Leányok, legények énekelve táncolnak. Sűrű csillagos az ég, já­­r­j, Majd eszedbe jutok még... „ Kalarabini: (Föláll. Révedező tekintettel körül néz, aztán felugrik az asztalra s ott ugrálva énekli.) v'feäfÄ Funikuli, funikula. ~ M I Gábor: No ezen már kitör a nyavalya. El kell küldeni a kisbiróért, hogy tegye a hűvösre. (Legé­nyek, leányok hazafias dalokat énekelnek. Az öregek poharazva diskurálnak. A jó kedv általános). Gábor János: (Poharát magasra emelve.) Éljen a haza! Éljen a király! Kalarabini: Éljen a nemzetközösség! Éljen az anarchia! Éljen Eresei! (Óriási keveredés. Az embe­rek csendőrökért mennek, akik Kalarabinit vasra ve­rik s elviszik.) Gábor János: Ne lássák emberek. Ez a magyar bor hatása, az meg azé az olasz boré. Ez okkal­­móddal fölvidámit, az megbolondit. A Guisippi ba­rátunknak is megfekszi néhány hónapra a gyomrát. Lljen a magyar bor! Ki az olasz lőrét! (Függöny.) Fölöslegessé teszik az inylemez sTN _*1 -használatát. A szájból kivenni nem Ww © jLJL,SjL©2k VTV U.JL2X» kell, nem is lehet. »redálisbiareálpadtá»né&Oli mMc­akkétiitételem Számos elismerő levél. Jótállás. Budapestül. ker., Andrássy­ út 38. 87­ 8 SZÍNHÁZ. * Felekina búcsúja. A Nemzeti Színház közön­sége a kedves agg művésznőtől tegnap vett vég­­búcsut, miután előzetesen a színház személyzete hi­vatalosan is elbúcsúzott tőle. Hét órakor lépett az ünnepelt művésznő pályatársai és a szűkebb érte­lemben vett közönség elé, melyet a különböző kül­döttségek és a sajtó képviselői alkottak. Két arany, hét ezüst és harminc babérkoszorú, virágtárgy és egyéb értékes ajándék tanúskodott azon rendkívüli szérűsésről, mely a közönséghez Felekiné Munkácsi­ Flóra asszonyt fűzte s a különböző küldöttségek: Népszínház, Vígszínház, Szinész-Egyesület, 48-as honvédek, «Prindl-vendéglőbeli kurucok» stb. szó­nokai őszinte igazságot mondottak akkor, midőn küldőik szeretetét és nagy tiszteletét tolmácsol­ták a búcsúzó nagy művésznő előtt. A hivatalos szónoklatokat a színház nevében az igazgató, az intendáns és Somló Sándor tartották s a bucsuzkodás általában igen szívélyes, hol meg­ható, hol közben derűsebb jelenekkel tarká­­zott kedves ünnep volt. —­Majdnem nyolc óra lett, mire Ohnet «Serge Panin»-jére rákerült a sor s a darab a tömérdek kihívással és végtelen lassú dísz­­letváltozásokkal csaknem éjfélig tartott. Felekiné asszony Desvarennesné, a milliomos lisztkereskedő szerepét adta, a csupán leányának élő, szerető édes­anyát, ki végül is lelövi vejét, a nejét megcsaló hit­vány herceget. A kilépő művésznőt percekig tartó taps fogadta s minden jelenetét egy tucat kihívás kisérte. A művésznő kényekkel szemében köszönte meg a kitüntetést és nagy szerepét friss tempera­mentummal, nagy élénkséggel s rendkívüli bensőség­­gel játszotta végig. Mellette Gs. Alszeghy Irma és Hegyesi Mari asszonyok ragyogó szépsége és per­fekt játéka képezte az est gyönyörűségét, a férfisze­replők közül Császár úr (címszerep), Gabányi (Her­zog bankár), Szacsvay (a megcsalt férj drámai alak­jában), Hetényi (Maróchal), Beregi urak váltak ki- Az előadást zsúfolt ház nézte végig, rég nem látott öreg urak egész tömege közötte, a tisztes régi nem­zedék. k. g. * Méaly kisasszony operette-társulata holnap, csütörtökön legérdekesebb előadásával lép a közön­ség elé. A «Madame Mephisto» című vaudeville-ope­­rette kerül ugyanis színre, mely a franciákat jelme­zes darab keretében mutatja be. Ebben a darabban van Méaly kisasszony legjobb szerepe. «Madame Mephisto» előadásának egyik fő érdekessége az az élőkép is, mely az ötödik tablóban fordul elő és amelyben Delacour, Dóré és Magali kisasszonyok, a párisi színházak ismert szépségei, Falconnet szob­rásznak híres «Óra» csoportját («La pendule») ábrá­zolják. A Madame Mephisto iránt az érdeklődés oly nagy, hogy annak előadását a franciák pénteken meg­ismétlik. * Színházi műsorok. M. l­ír. Operaház. Pén­teken: Nincs előadás. — Szombaton: A Walkür. (Ney Hermina I. vendégfellépte.) — Vasárnapon: Hoffmann meséi. Nemzeti Színház. Pénteken: Demimonde. — Szombaton: Endre és Johanna. — Vasárnap dél­után: Az ember tragédiája. Este: A bor. — Hét­főn : Széchy Mária. Népszínház. Pénteken: Mézeshetek. — Szom­baton: Huszárcsiny. (Pálmay utolsó fellépte.) — Vasárnap délután: Tolonc. Este: Cirkuszélet. Vigszinház. Pénteken: Pénzt vagy életet. —­­......---------------------------------------------------­------— ■ ■ ■ Csütörtök, 1901. április 18. Szombaton: Pénzt vagy életet. —­ Vasárnap délután: Mozgó fényképek. Este: Ocskay brigadéros. Magyar Színház. Pénteken: Madame Mephisto. (Méaly társulatának vendégjátékával.) — Szomba­ton : Le pompier de service. (Méaly társulatának ven­dégjátékával.) — Vasárnap délután: Szulamit. Este: Az asszonyregement. IRODALOM ÉS MŰVÉSZET. * Az akadémiák nemzetközi kongresszusa Pá­risban az Institut üléstermében tegnap kezdte meg tanácskozásait, a nyilvánosság kizárásával. A kon­gresszusnak az a célja, hogy megállapítsa: miként lehetne kiadni olyan közérdekű műveket, amelyekre egy-egy akadémiának nincsen elég pénze vagy nin­csen elég embere. Az ünnepies megnyitó ülésen Darboux elnök kifejtette az akadémiák nemzetközi egyesülésének célját. Díszelnökké Mommsent, al­elnökivé Dills Hermann tanárt választották meg. Este gróf Franceville, az Institut de France elnöke, fényes estélyt adott. * A tavaszi tárlatot a megnyitás napján az arisz­­tokrácia is nagy számmal kereste fel, hétfőn Zsi­linszky Mihály államtitkár is megnézte a kiállítást. A vásárlások is szépen indulnak, amennyiben az első három nap alatt 5 külföldi és 15 magyar mű kelt el, összesen 20 ezer korona értékben. Az első zeneestély csütörtökön lesz, ez alkalomra kedvezmé­nyes jegyek nem érvényesek. * Kamermayer síremléke. A főváros képzőművé­szeti bizottsága Matuska Alajos alpolgármester és Berzeviczy Albert vezetése mellett megjelent Donáthi Gyula szobrász Lendvay­ utcai műtermében, hogy át­vegye Kamermayer síremlékét. Az emlékmű piramis­­alakú oszlopon hordja a főváros első polgármesteré­nek mellszobrát, az oszlop alján pedig klasszikus női alak ül a főváros krónikáját jelképezve, aki koszorút tart a kezében. A bizottság átvette a síremléket Donáthtól. A bizottság azután megtekintette a mű­csarnok tavaszi kiállítását, melyből több ifjabb ma­gyar művész munkáit fogja megvásárolni. * A Műbarátok Köre tegnap fölolvasó estét ren­dezett a Royal-fogadó kistermében. A hallgatóság között voltak: gróf Batthyány Lajosné, gróf An­­drássy Tivadarné, báró Dániel Ernőné, Fáy­ Kutii grófné, Semseyné Dessewffy Rolla grófné, gróf Bán­ffy Györgyné, gróf Csáky Albinné, Pejacsevics Katinka és Jolán grófnők, Huszár Ilona bárónő, W­­assics Gyula közoktatásügyi miniszter, gróf An­­drássy Tivadar, gróf Csáky Albin, Rákosi Jenő, Radisics Jenő és mások. Rákosi Jenő «A szépről» című kisebb esztétikai munkáját olvasta föl; a szép­nek a művészetben való szerepéről s az életnek a művészetre való­ hatásáról beszélt igen szellemesen. Ezután Sulyo Vida olvasta fel a Nők szerepéről az iparművészetben című tanulmányát. A nők művészeti hajlamát hangoztatta és a művészeti szakiskolák megteremtését sürgette. A tetszéssel fogadott elő­adással az est véget ért. * A párisi iparművészeti vásárlások. Az Ipar­művészeti Múzeum legközelebbi kiállítása azokból a tárgyakból kerül ki, melyeket Radisics Jenő igaz­gató a párisi kiállításon a múzeum számára vásárolt. A kiállítás hétfő és péntek kivételével délelőtt 9—1, délután 3—6 óráig látogatható belépődíj nélkül. A katalógushoz Radisics Jenő írt előszót. A megnyi­tásra a kultuszminiszter még nem tűzött ki határ­napot. SPORT. X Bécsi futtatások. A tegnapi versenyek főfu­­tama a háromévesek nagy handicapja volt, mely az előzetes fogadásokban annyira favorizált Ignatieff győzelmével végződött. Győzelme azonban nem va­lami könnyű volt, mert Tarainak egész ügyességére szüksége volt, hogy­ visszaverhesse Mary, Diamond és Cordial támadását. A versenyeknek különben az esős időben nagyon kis közönsége volt. A Kisbér­­öccse-versenyt Croupier nyerte meg, de mert lovasa verseny közben elvesztett valamit a nyergébe rakott súlyból, diszkvalifikálták és Son­sourirt helyezték elsőnek. Az eredmények ezek: I. Mineral-verseny. Dij 3000 korona. Táv: 1800 méter. Harkányi J. báró Allolriá­ja (lov. Wilton) első, hegyi második, Széltoló harmadik. Futott még: Bombardier. Tot. 10:24. Helyre 50 : 69 és 146. II. Handicap. Dij 2000 korona. Táv: 1000 méter. Dreher A. Dogma-ja (lov. Jones) első, Ne engedj második, Tiamp harmadik. Futottak még: Hardly és Felleg II. Tot. 10:43. Helyre 50:106 és 155.

Next