Helyiipar és Városgazdaság, 1961 (10. évfolyam, 1-12. szám)
1961-01-01 / 1. szám
fények és Árnyak a Somogy megyei Finommechanikai Fái kilátnál A Somogy megyei Finomtechnikai Vállalat sem különbözik sokban a többi megye hasonló vállalatától. . Ez is részben javító-szolgáltató, részben készáru termelő vállalat. Négyszázhetvenöt ember dolgozik több telephelyen és többszázféle gyártmányfeleség javításával foglalkoztunk Működik v Alanymatortehercselő, órás, műszerész, kazán, háztartási és egyéb gép, mérlegjavító részlegük, foglalkoznak autószereléssel, épület«,s jelvény gyártással, bádogos munkával és sok minden egyébbel. Ahogy Hergelt Jenő áss. b.-titkár kisné ironikusan megjegyezte: »Szállítanak hozzánk gombostűtől repülőgépig mindent, ami javításra szorul.« Somogy megye legtöbb embert foglalkoztató üzeme a Finomtechnikai Vállalat. Fennállásának majdnem egy évtizede alatt igen sokat fejlődött. A részlegek széttagoltak ugyan — még Siófokon és Marcaliban is működik egy-egy telepük — de a gazdálkodásban jók az eredményeit. Babodi látván igazgató tényeket, adatokat mutat be a vállalat életéről. Az elmúlt években mintegy másfélmillió forint értékben kaptak új gépeket. A Topomért úton új üzemrész épült, ide költöztek a forgácsolók és a lakatosok. Állandóan javul a munkafegyelem, amely a munkaszervezés fejlődésével együtt jelentősen növelte a gazdaságosságot. Három év alatt megnégyszereződött a vállalat termelési értéke. A szolgáltatók anyagnormák alapján dolgoznak. Normaidőket határoztak meg, önállósították az egyes részlegeket. Szinte minden embert elszámoltathatnak munkájáról. idejéről és az anyafelhasználásról. Ez az intézkedés egymagában több mint kétszeresére emelte a termelékenységet. Most új tervekre készülnek a vállalat, vezetői. Ígéretet kaptak, hogy az Építésügyi Minisztérium több millió fontot értékű lakatosárut gyárthat velük, több tízezer triciklit készíthetnek, s hogy itt gyártják majd a hírből oly közismert görgőszőkéket. Mi lesz a tervekből, míg nem tudják. Egy azonban tény: A tervek valóraváltása esetén mintegy150 új dolgozó kezdhet munkához és megalapozhatják Somogy megye gépiparát. Eredményekről, sikerekről — fényekről — szóltunk eddig. Ezekanyókában azonban bőven találunk olyan gondokat, nehézségeket is, amelyek az eredményesebb munka útjában állnak. Szóltunk a Topánért úti új telephelyről. Itt évekig húzódott az épületek elkészítése. Most végre áll már és a szép, korszerű épület sok gondot megoldott. Jelentősen csökkent a zsúfoltság. Mind a központi telephelyen, mind pedig a Topmári úton javultak a munkafeltételek. A vállalat vezetői és a dolgozók mégsincsenek megelégedve mindennel. Az új létesítményt ugyanis nem látták el fürdővel, nincs tisztálkodásra alkalmas hely, nem oldódott meg az öltözködés sem. A szociális létesítmények szerepeltek ugyan az előzetes tervekben, decsodálatosképpena beruházási költségekből éppen erre nem futotta. És most folyik a vita. A vállalat vezetői az SZMT és a helyi szakszervezet állandó ösztökélésére az építő vállalattól követelik a szociális létesítményeket, az építő válládat pedig a tanácsitól a beruházási költségeket. Hogy mikor valósulnak Ugyancsak a Tapanári úti épülettel kapcsolatos a másik gond. A telephely jócskán a városon kívül esik, a dolgozók 3—4 kilométert utaznak mindennap. Reggelenként és délutánonként valóságos kerékpár karaván közlekedik az úttesten. Hiába kérnek autóbuszt a helyi közledési vállalattól, az nem állít be rendszeres járatot. A délutáni hazautazás még nehezebb. Az egyetlen autóbusz 10 perccel a munkaidő befejezése után indul. El lehet képzelni, milyen látás-futás van ilyenkor. Próbálna csak ismeretterjesztő előadást, termelési tanácskozást, vagy szakszervezeti taggyűlést szervezni valaki. És mi lesz télen, amikor a hó, a hideg a kerékpárosokat is lekényszeríti gépükről? A közlekedési vállalathoz némi köze a tanácsnak is van. Mindenképpen lehetőséget találhatnának, hogy megoldják Kaposvár most épülő új ipar nettedének közlekedési gondját. A vállalat vezetőit gyökar bosszantja egy bürokratikus vagy legalábbis annak látszó eset. Egyik gyártmányuk tűzvédelemhez is szükséges altalajcsap Ennek alapanyagát szürke öntvényét hónapok óta Mohácsról kapják. Eléggé nagy összeget tesz ki a szállítási költség és a viszonylag nagy távolélg miatt, nehézke a kooperációs kapcsolat Ugyanezt az öntvényt elkészíthetnék a helybeli Transzvili öntödéjében is, ahonnan különféle öntvényeket szállítanak az ország minden részébe. Mégsem rendelhetnek innen, mert ezt »nem engedik a felsőbb szervek«. Többszö kértek magyarázatot a budapesti Transzvill-től, a minisztériumtól, de megfelelő válasz nem kaptak. Fényekről és árnyakról írtünk, amelyeket a Somogy megyei Finommechanikai Vállalatnál láttunk Bizonyos, hogy gondosabb munka és határozottabb intézkedések után it is több több fény világíthatna Kovács Andrá — Az lehetetlen, csak értve nyárra vállalják? Pedig jelentős célprémiumot is előirányoztunk ... — Az más ... Akkor a jövő hét végére elkészítjük. Nem politizálnak A Fővárosi II. kerületi Szociális Foglalkoztatónál, az új szakszervezeti alapszervünknél a fizikai dolgozók többsége belépett a szakszervezetbe. Az adminisztratív dolgozók közül senki sem kérte a szakszervezetbe való felvételét. Fö♦ löttébb furcsa érveléssel,azért nem lépünk be, mert nem politizálunk«. Pedig az ilyen állásfoglalás is politizálás, mégha nem is annak szánták. A történelem elég sok példát produkált arra, hogy azok akik távolmaradtak a társadalmi mozgalmaktól, sosem tudták kivonni magukat ezek hatása alól. Vajon azok, akiket hidegen hagyott a II. világháború előkészítése, mentesültek annak következményei alól? Bizony nem!; bát azt a tudatot is el kellett viselniök, hogy közömbösségükkel, »nem politizálásukkal« ők is hozzájárultak a háborúhoz. A munkások világszerte évtizedes tapasztalatokat szegeztek arra, hogyha szervezetbe tömörülnek, könnyebben érik el céljaikat. Ez a tapasztalat tükröződik abban, hogy ma már 11 141 milliók tagjai a szakszervezeteknek. Egy ilyen rövid cikkben természetesen nem lehet elmondani a tömegek évtizedes tapasztalatait. De a II. kerületi Szociális Foglalkoztatónál bizonyára akadnak olyanok, akikezt megteszik és akkor reméljük másképpen politizálnak azok,akik ma még nem lépnek be a szakszervezetbe. A bizalmi és az oktatás i Üzemünkben 9-10 éve dolgozom és mint főbizalmi végzem a munkámat. A hozzám beosztott szakszervezeti bizalmiakkal együtt igyekszem a legjobb tudásom szerint ellátni munkáimat, amelynek egyik fontos része az oktatás. Vállalatunknál megszerveztük a HVDSZ által beindított üzemgazdasági tanfolyamot. Azok a szaktársak, akik tavaly ► végezték el az alapfokú üzemgazdasági tanfolyamot elmon► olották a többi szaktársaknak is, hogy érdemes és szükséges tanulni, mert ezzel képzettségük, látókörük bővül, egy-egy üzemi probléma megoldásában nagyobb segítséget tudnak , nyújtani a vállalatvezetésnek. Szakszervezeti tagjaink szívesen tanulnak. Megértették, ► hogy szocializmust építő társadalmunkban képzett, művelt ► tankerekre van szükség. ► Vállalatunknál 28 munkabrigád működik, ebből 14 bri► gád küzd a »Szocialista brigád« cím elnyeréséért. A brigádok ► tagjai megértették, hogy brigádjuk csak akkor, nyerheti el a Szocialista brigád címet, ha az egyéb követelmények mellett ►a tanulásra vonatkozó követelményeknek is eleget tesznek. Csernáth Sándorné a Főv. Cipőkészítő Vállalat főbizalmija Helyes műszaki és üzemszervezési intézkedésekkel oldják meg a teljesítményalapok rendezését A helyi ipar gazdasági vezetői a szakszervezeti szervek vezetőivel egyetértésben intézkedési tervet készítettek a termelékenység növelésével kapcsolatos határozatok végrehajtására. Ennek eredménye az, hogy a vállalatok többsége elsősorban a műszaki feltételek megjavítására törekszik. Ellenőrzéseink alapján tapasztaltuk, hogy egyes vállalatok a műszaki feltételek megjavítása érdekében körültekintően határozzák meg a feladatokat, amelyben első helyen áll a gépek kapacitásának kihasználása, valamint az üzemben a munkafolyamat megszervezése. A Komárom megyei Gép és Vegyesjavító Vállalatnál a forgácsoló gépeket egy üzembe vonják össze, mert eddig a különböző k érdekeknél levő gépek nem vitak megfelelően kihasználva. Ezzel az intézke-yéssel olyan forgácsoló műhelyt hoztak létre, ahol lehetőség nyílik a szolgáltató tevékenységen kívül új termékek gyártására is. A Miskolci Festőipari Vállalatnál az eddigi kézigyúrás helyett gépi gyúrást végeznek, amelynek eredményeként a 10 mázsás gyúrás megmunkálás idejét 100 munkaórával csökkentik. A műszaki osztályok többsége feladatul tűzte ki a technológiai eljárások felülvizsgálását is. A technológiai leírások rendezésével egyidejűleg felülvizsgálják a műveletelemeket és kialakítják a gyártáshoz szükséges megfelelő műveleti sorrendet a gazdaságosabb termelés érdekében. Sok üzemben felülvizsgálják az érvényben levő anyagnormákat, valamint az anyagmozgatás és szállítás feltételeit! A fenti intézkedéseket a termelékenység növelése érdekében határozták meg. Általánosságban azt tapasztaltuk, hogy a kezdeti bizonytalanság a vállalatoknál feloldódik és konkrétabb feladatokkal bíró intézkedési terveket készítenek. Ismételten hangsúlyozzuk, hogy a teljesítményalapok rendezését, csak helyes műszaki és üzemszervezési intézkedések, valamint helyes politikai felvilágosító munka alapján lehet megoldani. Lehetőség van arra, hogy körültekintő munkával a magasabb termelési eredmények mellett a dolgozókat keresetcsökkenés ne érje. Ez vezérelje a gazdasági és mozgalmi vezetőket, mert csak ennek eredményeként lehet sikeres az 1961. éves terv indulása. Nagy József A gyakorlat bizonyítja: kisüzemeknek is lehet orvosi rendelőjük Mintegy két éss fél esztendő élt el azóta, hogy a Miskolci ütőipari Vállalat — tanácsjavaslatra — berendezett egyzemorvosi rendelőt. Napi 2 ral rendelés, egy orvos, egy adónő. Ez volt a kezdet. Üzemlátogatás, üzemegészségügyi ellenőrzés, járóbetegelláás, üzemi felvétel előtti orvosi szsgálatok képezték az üzeméevsi ténykedés munkaalapát. Röviddel e munka megkezdése után egyre több helyipari vállalat ismerte fel a üzemorvosi szolgálat jelentőégét, csatlakozott a kezdeményezéshez és a két és fél eszendő előtti kis magból a folyók elejére kisarjadt az az inézmény, amely létszámilag ugyan nem nőtt semmit, de apjainkban már igen jelentősényező egy sor miskolci üzem fejében. Gyakorlatban valósíottuk meg, hogy több üzemnek lehet egy üzemorvosa a higiipar területén, ahol egyegy vállalat dolgozóinak létszáma ezt nem teszi lehetővé. A dolgozók kívánságára A miskolci vállalatok központi irodái, raktárai kaptak lhelyezést a hajdani Szondyaktanyában. Ebben az épületomplexumban van most aMiskolci városi tanács ipari vállalatainak üzemorvosi rendelője, amely ma kilenc miskolci ipari vállalat, üzemegészségügy teendőit látja el. A kilenc üzem, figyelembe véve egyiknek-másiknak erős széttagoltságát, ötvennél több telephelyet jelent. Az üzemek vezetői és dolgozói hamar megbarátkoztak az üzemorvosi intézménnyel, mind többen veszik igénybe szolgáltatásait, keresik fel panaszaikkal, legyen az akár saját egészséggel, akár az üzem egészségügyi állapotaival kapcsolatos. Amikor az időjárás engedi, az üzemorvos saját motorkerékpárján keresi fel a gondozónővel együtt az egyes üzemrészeket. A téli hónapokra még nincsen megnyugtatóan megoldva a telepek látogatása — közlekedési eszköz hiányában —, amelyek távol vannak a város központjától. Az üzemorvosi rendelőben naponta átlag 30 dolgozó (vizsgálat, felvétel előtti vizsgálat, gondozás, tanácsadás, szűrés stb.) fordul meg. Az állandó gondozás alatt álló dolgozók száma jelenleg mintegy hetven. Ez év első negyedében 1209 dolgozót részesítettünk különböző orvosi kezelésben. ► Egészségügyi tükörkép ► A statisztikai számok, bár sokat mutatnak meg az üzemi orvosi munkából, úgy véljük, nem elsődlegesek. Az első a munka tartalmi része. Elmondthatjuk, hogy az üzemek vezetői, dolgozói és az üzemorvosi rendelő között igen jó a kap-csolat. Az egyes üzemlátogatások, a helyszínen megejtett ► üzemi vizsgálatok, valamint az ► egyes dolgozóknak a munka► helyén történő orvosi vizsgála► ta bizalmat ébresztett az üzem► orvosi szolgálat iránt és az üzelmek dolgozói ma már annyira a magukénak érzik, hogy bizalommal fordulnak az orvosi I rendelőhöz, még nem kimondottan orvosi vonatkozású I ügyekben is. Ez a fiatal intéz- I mény, amely talán még nem is egészen kiforrott, megtalálta a dolgozókkal a megfelelő kapcsolatot, munkájával beigazolta szükségességét. Ennek további eskmneztetésében a vállati igazgatók, a párt- és szakszervezeti vezetők részérül nagy segítséget is kap. A rendelő által vezetett nyilvántartásokból kiolvasható a felügyelete alá tartozó üzemeik közegészségügyi, egészségügyi, munkavédelmi állapotának faj- tűdése, vagy éppen a hiányosságok és azok megszüntetését célzó intézkedések. Kiolvashatók az egyes üzemi dolgozók egészségügyi vonatkozású adatai, betegségei, gyógykezelésük stb. is. Mondhatni: tükörképet kapunk az üzemek egészségügyi helyzetéről. "Tervek és gondaik... A jövőben szeretnénk még fokozni az üzemlátogatásokat, üzemi rendeléseket. Feltétlenül szeretnénk megszervezni az üzemi rendelőben a fogászati rendelést napi két órában. Szükségesnek látjuk az idült betegségekben szenvedő gondozottak legalább havi egyszeri ellenőrző vizsgálatát rendszeresíteni. Hasznosnak látnánk az üzemorvos hatáskörét precízen szabályozni és bizonyos évfokig bővíteni oly vonatkozásban, hogy például a döntőbizottsági eljárásban, vagy a körzeti orvos előtt mind a beteget, mind pedig az üzemet képviselhesse adott esetekben. Természetesen munkánkhoz tartozik még az egészségügyi ismeretterjesztés, az elsősegélynyújtás oktatása, amit rendszeresen végzünk, örvendetesen jónak mondható a kapcsolatunk a gazdasági és szakszervezeti bizottságokkal. A Festőipari Vállalat kifejtette, mázolta a rendelőt, a Vasipari Vállalat a belső berendezéshez járult hozzá, a Bútoripari Vállalat szekrényt készített. Ezekre a jó kapcsolatokra, a dolgozók bizalmára támaszkodva, szeretnénk üzemorvosi munkánkat még jobbá, még tökéletesebbé tenni. Cikkem nyomán pedig meg lehetne oldani más városokban is a vállalatok üzemorvosi ellátottságát. Dr. Veress András üzemorvos RITKA ESET, DE MEGESETT > Nem értem, hiszen mér most fél milliónál járom. • Ne legyen olyan rövidlátó, a prémium növelése az semmi?. . A takarékossági mozgalom eredményei A takarékossági mozgalom két és fél éves múltra tekint vissza. Ez az idő elegendő volt ahhoz, hogy a mozgalom kifejlődjön, megszilárduljon, és a szocialista munkaversenynek szerves részévé váljon. Vállalatnk vezetői és szakszervezeti bizottságai sokféle formában és módszerrel vonták be a dolgozókat az önköltségcsökkentés tartalékának feltárásába. 1960. évben a helyiipari vállatok 29 053 ezer forintot terveztek be önköltségcsökkentésre, amit már az I. félévben 29 557 ezer forintra teljesítettek, azaz 101,7 százalékra. Ez bizonyos mértékig azt is bizonyítja, hogy a vállatok túlzott óvatossággal tervezték meg a megtakarításokat. A fővárosi helyiipari vállalatok 1960 I. félévében elért 12 913 ezer forint anyagmegtakarítást a közvetlen és közvetett anyagok jobb kihasználásával, szabástervmódosítással, hulladékanyag-felhasználással és konstrukciós változtatással érték el. Különösen eredményesen dolgozott a Gázkészülékgyártó Vállalat, a Fővárosi Fémtömegcikkgyártó Vállalat, a Fővárosi Bőrfeldolgozó Vállalat, Divatárukészítő Vállalat és a 11., VIll., X., XL. XIII. kerületi Kézműipari Vállalat. A Fémtömegcikkgyártó Vállalatnál a hydraulikus présre újítás kapcsán új szerszámokat készítettek, és ezzel egyes gyártmányoknál mintegy 70 százalékos önköltségcsökkentést értek el. Jelentős a mozgalom a Fővárosi közmű és szolgáltató vállalatoknál is. Ezeknél a vállalatoknál a takarékossági tervek teljesítése a vállalatoknál folyó szocialista munkaverseny egyik legfőbb célkitűzése. Az éves 14 739 ezer forint előirányzatot az I. félévben 10 897 ezer forintra teljesítették. Ezt az eredményt főleg a leszerelt és felújított anyagok újbóli felhasználásával és az anyagok gondos kezelésével érték el. A házkezelésiigazgatóságoknál 1960. 11. negyedévében 7023 ezer forint bontási anyagot használtak fel, míg az előző év azonos időszakában ez az összeg csak 5880 ezer forint volt. Az elért eredmények sok hiányosságot is takarnak. Így hiba az, hogy az elért eredményeket nem propagálják eléggé, ezért azokról a dolgozóknak sok esetben tudomásuk sincs. A mozgalomnak sokszor nincs gazdája. Éppen ezért a jövőben fordítsanak nagyobb gondot a takarékosságra mind a gazdasági, mind a szakszervezeti vezetők. Ellenőrizzék az eredményeket, és azt közöljék a dolgozókkal. Helyezzenek súlyt az anyagnormái kidolgozására és alkalmazására, valamint a belső tartalékok további feltárására. A takarékossági mozgalom fejlődését annál is inkább elő kell segítenünk, mert ötéves tervünk sikeres végrehajtása nagyobb feladatok elé állítják a vállalatokat, s mert a takarékosság továbbfejlődésünk egyik elősegítő eszköze. Jámbor András