Helyiipar és Városgazdaság, 1963 (12. évfolyam, 1-12. szám)
1963-01-01 / 1. szám
Megújult erővel és lendülettel BOLDOG ÚJ ÉVET! — ismételjük ezekben a napokban a már hagyományos szavakat. E jókívánságokban kifejeződik az ember mély hite a jövőben, kívánságai teljesülésében. Mi örülünk annak, hogy jön az új év, vártuk is, készültünk rá. Ez már a 18. új év a felszabadulás óta és népünk számára mindegyik év fontos volt, előbbre vitte a szocializmus építésének ügyét. S most büszkén emlékezünk az 1962-ben eltelt 365 napra, mert jelentősége kiemelkedik a többi közül. Ez az év pártunk VIII. kongresszusának éve, s ez még sokáig emlékezetessé teszi számunkra. Az új év tennivalói nem ismeretlenek számunkra. Pártunk programja világosan meghatározza a feladatokat, melyek megvalósítása a szocializmus felépítését jelenti népünk számára. Ez egyben megmutatja a szakszervezetek tennivalóit is, és ezeket fogja szakszervezetünk közeljövőben összeülő IV. kongresszusa részletesen kidolgozni. Pártunk programjának végrehajtása elsősorban azt jelenti számunkra, hogy teljes erővel vegyünk részt a termelésben, abban, hogy üzemeinkben többet, jobban és olcsóbban termeljenek, hogy több segítséget adjunk a gazdasági vezetők munkájához, jobban támaszkodjunk a termelési feladatok végrehajtása közben a dolgozók javaslataira, véleményére. A termelési értekezleteket, munkásgyűléseket, a szocialista brigádmozgalmat, újítómozgalmat stb. úgy kell szerveznünk, hogy azokon a dolgozók részvétele aktívabb legyen, s velük együtt vitassuk meg a termelési, műszaki és technikai problémákat. A gazdasági vezetőkkel közösen meg kell szervezni a szocialista brigádmozgalom szélesítését, a brigádok vállalásai teljesítéséhez a feltételek biztosítását. A pártkongresszus határozatai végrehajtásának elengedhetelen feltétele a dolgozók tudatának formálása, az általános műveltség növelése. A műszaki, technikai fejlesztés mellett ez segíti elő leginkább a szocializmus építésének meggyorsítását. SZAKSZERVEZETÜNK KONGRESSZUSÁN részletesen kívánjuk megtárgyalni a kulturális- és nevelőmunkánk megjavítását, elsősorban az olvasómozgalom szélesítését, annak szervezeti, anyagi feltételeinek biztosítását. Az a tény, hogy jelenleg dolgozóinknak csak mintegy 25—30 százaléka látogatja rendszeresen könyvtárainkat, mutatja a meglevő, de még kihasználatlan nagy lehetőségeket. Növelni kell a politikai iskolák, munkásakadémiák és egyéb előadássorozatok számát. Kulturális és nevelési kérdésekkel foglalkozó aktivistáink rendkívül fontos és sürgős feladata napjainkban a különböző iskolákra, tanfolyamokra jelentkezett dolgozók segítése annak érdekében, hogy a már megszervezett politikai iskolák, akadémiák stb. teljes létszámmal fejezzék be az oktatási évet. A hallgatók számára egyéni és csoportos konzultációkat kell szervezni, biztosítani kell számukra a megfelelő munkabeosztást, az iskolák látogatását stb. Az új évben elsőrendű feladat a betegség és baleset megelőzésének ügye. E munkánkkal annak a feltételeit teremtjük meg, hogy a dolgozókat munka közben ne érje baleset, egészségüket megóvják, ezért ma különös jelentőségű az üzemekben a helyi lehetőségek felkutatása és teljes kihasználása. Az üzemi higiénia, a rend megteremtése és — e téren is — a nevelőmunka döntően befolyásolja a balesetek, a megbetegedések számát. A legtöbb üzemben a megbetegedések és a balesetek ma is olyan kisebb-nagyobb hiányosságokból erednek, melyek megszüntetése főleg az üzemi gazdasági vezetők és szakszervezeti aktivisták kezdeményező készségétől függ. A fürdők, öltözők, mellékhelyiségek, munkatermek tisztán tartása, szellőztetése, az üzemi rend betartása az esetek többségében nem kíván nagy anyagi áldozatot. Ezért helyezzük a hangsúlyt e feladatok végrehajtása során a helyi kezdezényezésre, önállóságra. A DOLGOZÓK ÜGYEIVEL VALÓ FOGLALKOZÁS megjavítása alapvetően fontos feladat számunkra. Még mindig elég gyakran panaszkodnak dolgozóink, hogy javaslataikat nem veszik figyelembe, sokszor nem kapnak megfelelő választ. Gyakran a törvényeket megsértve túlóráztatnak, nem biztosítják a dolgozóknak az őket megillető jogokat. Szakszervezetünknek meg kell értetni a gazdasági vezetőkkel, hogy eredményesen dolgozni, jól vezetni a vállalat ügyeit nem lehet anélkül, hogy a dolgozókra ne támaszkodjanak, ne igényeljék azok segítségét, javaslatait. Pártunk programja hangsúlyozza a dolgozók bevonásának jelentőségét a termelés irányításába. Ez azt jelenti számunkra, hogy gondoskodni kell arról, hogy a termeléssel kapcsolatos szakszervezeti tevékenységet ne szőkítsük le a munkaverseny szervezésére, mert a dolgozókkal együtt befolyást kell gyakorolni a termelést érintő minden kérdésre. A szakszervezeti bizottságok fontos feladata megfelelő képzettségű szakszervezeti tagok bevonásával segítséget adni a műszaki fejlesztés, a technológia tökéletesítése, a munka- és üzemszervezési stb. kérdések elemzéséhez, megfelelő javaslatok kidolgozásával hozzájárulni a termelékenység növeléséhez, az önköltség csökkentéséhez. FELADATOK VÉGREHAJTÁSÁNAK ELŐFELTÉTELE ■*"1 a szakszervezeti munka színvonalának emelése. Csak akkor leszünk képesek ezt megvalósítani, ha minden tisztségviselő és aktivista a maga területén elvégzi saját munkáját. Pártunk VIII. kongresszusa által elfogadott program világosan megjelöli, hogy a cél a szocializmus teljes felépítése hazánkban, a dolgozók szükségleteinek kielégítése, de meghatározza a szükségletek kielégítésének útját is. Egyszerű, szavakkal, de határtalan mély tartalmával és kifejező erejével bizonyítja, hogy a szocializmus felépítését csak az egész nép kollektív munkájával lehet megvalósítani. Ezért a program: felhívás minden egyes dolgozóhoz a munkában való aktív részvételre. OLDOG ÚJ ÉVET! Mi ezt a köszöntést örömmel, meggyőződéssel használjuk, mert hisszük, hogy az új évben az egyes ember és az egész nép kívánságai teljesülnek, teljesítjük pártunk programjának 1963-ra eső részét, tovább javul a dolgozók élet- és munkakörülménye, békében és nyugodtan dolgozhat népünk a szocialista társadalom felépítésén. Meggyőződésünk, hogy a mi szakszervezetünk, a helyi ipari és városgazdasági dolgozók is eredményesen kiveszik részüket e munkából. VIRIZLAY GYULA Kiváló újítók kitüntetése December 1-én a szakszervezet székházában az elnökség és a Helyiipari Főosztály, az OVF Vízellátási és Csatornázási Főosztály, az ÉM Szakigazgatási Főosztály, az újító mozgalomban legkiemelkedőbb eredményeket elért A 7 újítónak — munkájuk elismeréséül — átadták a SZOT, a Találmányi Hivatal és a miniszter kitüntetését. Seprényi Sándor elvtárs, a szakszervezet főtitkára köszöntötte a megjelent újítókat. Bevezetőjében elmondta, hogy az újító mozgalom az állami helyiipariés közmű-szolgáltató vállalatoknál jelentős eredményeket ért el, évről évre növekszik az újítók száma. Az elért eredményekben nem kis szerep jutott az újítók bátor, a nehézségeket leküzdő, az újért lelkesedő munkájának. Az ünnepélyes átadáson részt vett Igaz Sándor elvtárs, a Helyiipari Főosztály vezetője és Alföldi György elvtárs, az OFV Vízellátási és Csatornázási Főosztályának főmérnöke. KIVÁLÓ ÚJÍTÓ CÍMET ÉS A JELVÉNY ARANY FOKOZATÁT KAPTÁK: Réti Andor, Zalán Béla, Dienes László, Ziegelheim József (Budapest) Kovács J. Gyula (Komárom m.) EZÜST JELVÉNYT KAPTAK: Lindenmayer Ferenc, Kovács Béla, Hölfinger Mátyás (Budapest), Fernbach János (Pest megye), Vadász József (Tolna m.) Pókos József (Komárom m.). BRONZ FOKOZATOT KAPTAK: Jánosi József, Gergác Károly, Nagylósi Gyula, Bércjkés József, Kissomlyói György, ', Láng Győző, Schlinger János', (Budapest), Fehér László, Nagy József, Bakó László (Bécs m.), Stróber Árpád (Komárom m.), Dudás Lajos, Selmeci György, Jáni József (Fejér m.) Bajkai Gyula, Trigola István (Szolnok nv). VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! A HELYI IPARI ES VAROS GAZDASAGI DOLGOZOK SZAKSZERVEZETÉNEK LAPJAta: 10 fillér 1963. JANUÁR XII. ÉVFOLYAM 1. SZÁM Az állami helyiipar 1963. évi feladatai Az állami helyiipari vállalatok az 1962. évi tervüket — mely mintegy 8 százalékkal magasabb az előző évi tényszámnál —, lényegében teljesítették. Ezt mutatják az előzetes adatok, valamint az I—III. n. é. tervteljesítés eredménye. A statisztikai adatok alapján megállapítható, hogy a termelési tervet 99,9 százalékra, a létszámtervet 99,6 százalékra, az egy munkásra eső termelési értéket pedig 100,3 százalékra teljesítették. A tervidőszak során nagyobb arányú lemaradás volt a bányászat, a vas- és fémfeldolgozó, valamint a textil- és az építőanyagiparban. Ezekben az iparágakban a tervlemaradásokat nagymértékben befolyásolta, hogy a terveket többször módosították, változott a gyártmányösszetétel és egyes cikkféleségeknél csökkent a kereskedelem igénye. Emellett azonban számos esetben találkozhatunk olyan problémákkal, mely az előrelátás hiányából, az üzem és a termelés szervezésében fellelhető hiányosságokból is adódtak A javítást és szolgáltatást nem teljesítették A termelési terv fontos része a lakosság részére végzett javító és szolgáltató tevékenység. Ebben több vállalatnál jelentős lemaradás van. Az I—VIII. hónap eredményeit figyelembe véve a javító és szolgáltatás területéin a tervteljesítés 1961. azonos időszakához viszonyítva 103,5 százalék, de a lakosságnak végzett munka csak 94,6 százalék. A terv ilyen alakulása a vezetők szemléletét is tükrözi. A tapasztalatok azt mutatják, hogy szívesebben végeznek a közületeknek javítási munkát, vagy a minisztériumi iparnak bedolgozást. Ez a szemlélet sok esetben azzal függ össze, hogy így látják kizbiztosítottnak a vállalat eredményes működését. A szemlélet változásához arra is szükség van, hogy a következő tervévben a vállalatokat fokozottabban, jobban, anyagilag is érdekeltté tegyék a szolgáltatási feladatok teljesítésében. Az átlagbérekben 1961. hasonló időszakához viszonyítva 2,3 százalékos az emelkedés, de az 1962. évi tervhez viszonyítva 0,4 százalékos a lemaradás. Az iparágak többségénél a lemaradás a jellemző, de egyes iparágakban túllépés van. Az építőanyag-, gumi- és műanyagipar, fa- és a vegyesiparban mintegy 2 százalék körüli lemaradás van. A lemaradások összefüggnek azzal, hogy néhány vállalat helytelen bérpolitikát folytat. Sok esetben nem fizetik ki a dolgozók részére az állóidőket, vagy az árkalkulációban rögzített fix díjból képeznek munkanormákat, és bértételeket. A tapasztalatok felhasználása Az 1963. évi tervfeladatok kialakításánál, és a tervév beindításánál a gazdasági vezetőknek és a szakszervezeti bizottságoknak fokozottabb mértékben kell foglalkozni a meglévő hiányosságok felszámolásával, hogy a helyi ipari vállalatok a megnövekedett feladatoknak mind eredményesebben tegyenek eleget. A helyiipari vállalatok tervfeladatai végrehajtásának megszerzésénél, elsősorban figyelembe kell venni a kormány 2028/1962. számú határozatát, mely többek között kimondja: »A tanácsi és szövetkezeti ipar területén a fő feladat a lakosság javítási és karbantartási, s más szolgáltatási igényei kielégítésére irányuló tevékenység növelése. Emellett szükség van ezen ágazatok árutermelésére is. Ezen elvi megállapítás figyelembe vételével készült el az 1963. évi terv. A terveket egészséges fejlődés jellemzi. A várható termelési eredményhez viszonyítva mintegy 7,8 százalékos növeléssel számolhatunk. Ezen belül nagyobb arányú fejlődés van előirányozva a gumi- és műanyagiparban 22,4 százalék, a faiparban 17,3 százalék, a vasiparban 8,7 százalék, s a vegyesiparban 8,9 százalék. Ennek megfelelően jelentősen emelkedik a bel- és külkereskedelemnek történő szállítás. Az exporttermelés 6,7 százalékkal több lesz, mint az 1962. évi terv. A tervfeladatok és a végrehajtással kapcsolatos tennivalók lényegében most kerülnek a műszaki konferenciák és a termelési tanácskozások elé megvitatás céljából. A végrehajtás megszervezésénél nagy gondot kell fordítani az 1962. évi tapasztalatok felhasználására, s a VIII. pártkongresszus által meghatározott feladatokra. A pártkongresszus a termelési feladatoknál igen fontos tényezőként emelte ki a munkatermelékenység növelését, s ezzel kapcsolatban a műszaki fejlesztés problémáit. A párt VIII. kongresszusa megállapította, hogyMagyarországon a munka termelékenysége még nagyon elmarad a követelményektől és a lehetőségektől. E tekintetben mi a szocialista országok sorában még mindig a táblázat alján vagyunk. A munka termelékenységének növelése mindenekelőtt a jobb termelőeszközön, a műszaki színvonal fejlesztésén múlik. Az előrehaladás fontos tényezője a műszaki tervezés, a beruházások időben való elkészítése, a korszerű üzemszervezés, a termelés rejtett tartalékainak feltárása. Gyakran tapasztaljuk, hogy ma már a rejtett tartalékok a munka- és üzemszervezés területén ismertekké váltak, azonban nincs következetes munka ezek megszüntetésére. Az 1963. éves gazdasági feladatok sikeres megoldása érdekében fokozottabb mértékben fel kell használni a kongresszusi versenyben szerzett tapasztalatokat, következetes szervező és politikai munkával arra kell törekedni, hogy a versenylendület ne csökkenjen. Biztosítani kell, hogy a szocialista munkaverseny alkalmazkodjon a tervfeladatokhoz, a legszélesebb együttműködés alakuljon ki a vállalaton belül levő üzemek és más kooperáló vállalatokkal. Biztosítani kell, hogy a felső és a közép irányító gazdasági szervek határozatai alapján végbemenő profilrendezéseket és egyéb átszervezéseket a termelés és a termelékenység viszszaesése nélkül oldják meg. Alapas egyéni verseny A szocialista munkaverseny szervezőjénél továbbra is az egyéni versenyt kell alapnak tekinteni, az egyéni verseny sokoldalú szervezése mellett nagy gondot kell fordítani a szocialista brigádmozgalom számszerű és minőségi fejlesztésére is. Különösen nagy gondot fordítsunk arra, hogy a szocialista brigádok termelési vállalásai mellett, a szocialista életmód és a neveléssel kapcsolatos vállalások minél konkrétabbak, előremutatók legyenek. Ahol a feltételek megérték, biztosítani kell, hogy ne csak a brigádok, hanem egész üzemrészek is törekedjenek, hogy a szocialista brigádmozgalom hármas jelszava »szocialista módon élni, dolgozni és gazdálkodni« nagy kollektívák méretében is megvalósuljon. A vállalatok növeljék a munka termelékenységét és a termelés gazdaságosságát, javítsák a gyártott áruféleségek minőségét, akadályozzák meg a felesleges létszám- és túlóra-gazdálkodást, dolgozzanak ki intézkedéseket ezek megszüntetéseire. A termelékenység növekedését elő kell segíteni a műszaki szervezési intézkedések pontos végrehajtásával, biztosítani kell a meglévő kapacitások maximálás kihasználását. Nagy gonddal, kell szervezni a takarékossági mozgalmat, elsősorban ,az importanyagokra vonatkozóan. A feladatok végrehajtásában arra kell törekedni, hogy a dolgozók minél nagyobb rétegét bevonjuk, s tudatosan szervezzük a dolgozók javaslatait, azok megvalósítását. Biztosítsuk, hogy az 1963. évi feladatok megoldását a tudatosság nagyobb foka, az okos, előrevivő gondolatok, ezernyi ötlet, kezdeményezés, az új felkarolása jellemezte. Kontha István Joldog új évet kíván szakszervezetünk minden tagjának a HVDSZ Elnöksége A béke követei Hirosimától Auschwitzig. Ezt az utat ifjú japánok békeküldöttsége járja, akik a hirosimai polgármester személyes üzenetét valamennyi útba eső város polgármesterének átadják. A négytagú küldöttség egy tagja buddhista pap, egy katolikus történész, egy protestáns közgazdász, egy pedig ateista jogász. A küldöttség személyi összetétele figyelemére méltó, jelképes. Szép példája, bizonysága a békéért való békés együttcselekvésnek, a békemozgalom sokféle ellentétet feloldó hódításának. A küldöttség 17 országon át utazott, vándorolt, míg hazánkba ért, hogy aztán más, országok felé folytassa útját. Hogy még számtalan város polgármesterének tolmácsolják a hirosimai polgármester üzenetét, szóban, írásban, képekben és más, szívet, értelmet lazító dokumentumokkal. A küldöttség útja — februártól máig — viszontagságos volt, nemcsak lelkesedéssel, együttérzéssel, hanem kis-, hitűséggel is találkoztak. Sőt, itt-ott, például Törökországban bizonyos vezetőrétegek eltanácsoló szándékaival is. A küldöttséget mi szívesen fogadtuk, s reméljük, hogy útjuk során elérik céljukat, hirdetik a béke gondolatát. S távoli hazájukba visszatérve hírül adják a hirosimai polgármesternek is: nekünk nemcsak forró óhajunk, de kemény akaratunk is elérni, hogy soha többé se atom, se egyéb bomba, sem Hirosimában, sem Nagaszakiban, sem pedig másutt e földön élőt, emberi alkotást, természeti ajándékot el ne pusztítson! Kopta Károly A ZALAEGERSZEGI BÚTORIPARI VÁLLALAT az első félévet lemaradással zárta. A vállalat mintegy 160 ezer forint értékű munkával adós maradt. A kongresszusi verseny szervezésekor a dolgozók azt a célt tűzték maguk elé, hogy megkísérelik a lemaradás behozását. November közepéig 100 ezer forintot törlesztettek, a munkaverseny lendületével az év végére további sikereket értek el