Helyiipar és Városgazdaság, 1978 (27. évfolyam, 1-12. szám)

1978-01-01 / 1. szám

TANÁCSKOZOTT A KÖZPONTI VEZETŐSÉG A környezet védelme mindannyiunk feladata Péter István KV-titkár szóbeli tájékoztatója — Az 1977. évi gazdaságpolitikai célkitűzések várható teljesítéséről — Elfogadta a KV az 1978. évi költségvetést, a KV éves, az elnökség első félévi ülésrendjét — Seprényi Sándor és Fabók Zoltán köszöntése A tanácskozáson részt vettek a SZOT, a partner ágazati minisztériumok, a főhatóság meghívott képviselői, közöttük dr. Illés György, az Országos Vízügyi Hivatal elnökhelyettese, a gazdasági egye­sülések, társulások vezetői. Az első napirend témája közismerten világprob­léma: a munkahelyi és a természeti környezet vé­delme és ebben szerveink feladatai. Az írásos elő­terjesztéséhez Péter István KV-titkár mondott szó­beli kiegészítőt. „NEM DIVAT" - TÁRSADALMI SZÜKSÉGESSÉG A központi vezetőség által meg­vitatott téma, a munkahelyi és a természeti környezet védelme a világprobléma. Nem divat, hanem társadalmi szükségesség erről be­szélni, s még inkább cselekedni. Mint ahogy a környezetvédelem tennivalóit ma már számos ma­gas szintű állami jogszabály sza­bályozza. A párt központi bizottsága 1974-ben hozott határozatában megjelölte a környezetvédelem­mel összefüggő feladatokat, a XI. kongresszus pedig már a tovább­fejlesztés követelményét fogal­mazta meg. Az országgyűlés 1976- ban fogadta el a környezetvédel­mi törvényt, amely egységes ke­retbe foglalja azokat a követel­ményeket, melyeket a természeti és az emberi környezet megóvá­sa megkíván. Az V. ötéves terv célkitűzései között külön fejezet­ben kapott helyet a környezetvé­delem. A szakszervezeteknek is meg­vannak a maguk tennivalói, a jogszabályok érvényesülésének segítésében, az állami partner­szervekkel való együttműködés­ben. De nemcsak társadalmi éle­tünkben, a nemzetközi szakszer­vezeti mozgalomban is évek óta előtérbe került a környezetvéde­lem. 1975-ben Várnában a VIII. szakszervezeti világkongresszus fordult felhívással a világ szak­­szervezeteihez, amelyben nagy hangsúlyt kapott a munkakörül­mények javításáért és a környe­zetvédelemért folytatott harc. Az eunópiai szakszervezetek genfi ta­nácskozása ugyancsak e témában határozta meg a kontinens szak­­szervezeteinek feladatait. Nem­régiben Belgrádban az első össz­európai kommunális szakszerve­zeti konferencián volt napiren­den a környezetvédelem, a nagy­városok köztisztasága. Szakszervezetünk VII. kong­resszusa határozatában kimondta, hogy a munkahelyi környezet vé­delme és állandó javítása mellett ki kell alakítani a természeti környezet védelmének országos és vállalati szintű tennivalóit, mód­szereit. A környezetvédelmet nem lehet a munkahelyi környezettől elvo­natkoztatni. Annak fontos részét jelenti, s ebben nagy tapasztala­tokkal rendelkezik a mozgalom. Ennek hasznosításával szakszer­vezetünk is betöltheti, be kell töltenie a ráháruló feladatot, nagy felelősséggel munkálkodva a kör­nyezetvédelem érdekében. Szet­­tjeinknek mindenekelőtt az ellen­őrző, javaslattevő, a nevelő-felvi­­lágosító munkáját kell fokozniuk Jó érzéssel állapíthatjuk meg, hogy szakszervezetünk tagsága eddig is hasznosan közreműkö­dött, e társadalmi probléma eny­­hítésében. A HVDSZ sajátos eszközeivel segítséget nyújtott a környezetet feladatkörüknél fogva is védő szervezetek hatékony működésé­hez, szolgáltatásaik mind telje­sebb kibontakoztatásához. Segí­tette a környezetvédelmi tevé­kenységet ellátó vállalatok, üze­mek biztonságos, korszerű mun­kakörülményeinek­ kialakítását, a szociális ellátottság javítását. Sokat tettünk, de az eddigiek­nél még céltudatosabban kell meghatározni szerveink környe­zetvédelmi tennivalóit, hogy a munka a mindennapi tevékenység része legyen, tervszerűbbé, haté­konyabbá váljék. A központi vezetőség elé került jelentés megállapítja, hogy az el­nökség és a titkárság — bár ön­álló napirendként a környezetvé­delemmel még nem foglalkozott —, más napirendek tárgyalásakor növekvő figyelmet fordított a környezetvédelmi vonatkozások­ra. A vezetés munkájának állan­dó eleme lett a környezetvédelem szempontjából alapvető fontossá­gú munkakörökben dolgozók szo­ciális ellátottságának javítása, munkabiztonságuk fokozása, az e területen dolgozó rétegek társa­dalmi presztízsének, jövedelmi viszonyainak jobbítása, jelentőségű az egyre növekvő mennyiségű és szennyezettségű szennyvizek elvezetése, tisztítása, a szennyvíziszap ártalmatlanítása. Az utóbbi években ugyan dina­mikusan fejlődő, összességében mégis alacsony szintű csatornázá­si ellátáson kívül, egyik alapvető gond az elhasználódott csatorna­hálózat, amely azzal a következ­ménnyel jár, hogy nem tudja megakadályozni a szennyvizeknek a talajba szívódását. Köztudott, hogy ezek döntő többsége csak mechanikai tisztítást kap. Az át­lagosnál is rosszabb a helyzet a fővárosban, ahol a napi egymillió köbméter szennyvíz nagy része ma még tisztítatlanul folyik a Dunába. Évtizedek elmaradását enyhíti majd az észak-pesti szennyvíztisztító mű, mely a 80- as évek elején enyhíteni fog a gondokon. Még ebben az ötéves tervben számos új szennyvíztisz­tító telep épül, mások építése el­kezdődik. A központi vezetőségi ülés elnöksége és résztvevői A VÁLLALATOK MEGHATÁROZÓ SZEREPE A szakszervezetünk érdekköré­be tartozó gazdasági szervezetek nagyobbik része alaptevékenysé­génél fogva közvetlen környezet­­védelmi tevékenységet végez. E vállalatok jó munkája egyúttal meghatározója a munkahelyi és a természeti környezet hathatósabb védelmének. Más területek — fő­ként az ipari vállalatok — inkább a környezetet szennyezők. Ennek függvényében szakszervezeti szer­veink környezetvédelmi feladatai is eltérőek. A LEVEGŐ TISZTASÁGÁNAK VÉDELMÉBEN A környezetvédelem egyik ösz­­szetett területe ez, amelynek ér­dekében mindenkinek többet kell tennie az eddigieknél. Elsősorban az állami ingatlanok fenntartását ellátó, a távhőszolgáltatást bizto­sító, a kéményseprő és tüzelés­­technikai szolgáltató vállalatok felelősségét szükséges hangsú­lyozni. De nem kevésbé fontos a települések levegőjének tisztasá­gában a kertészeti és parképítő vállalatok munkája. Az előbbiek a korszerű és hatékony fűtési rendszerek biztosításával, a mel­léktermékek elvezetésére szolgáló berendezések ellenőrzésével és karbantartásával, a légszennye­zésmérés folyamatosságával já­rulhatnak hozzá a levegő szeny­­nyezésének csökkentéséhez. A kertészeti vállalatok pedig az V. ötéves tervben csaknem 10 millió négyzetméter parkterület nagy­részt önálló kialakításával jelen­tős hozzá­járulást tesznek a kör­nyezetvédelem, az egészséges le­vegő biztosítása érdekében. (Folytatás a 2. oldalon) A VIZEK VÉDELMÉBEN A KV napirendjén szereplő előterjesztés elsőként a vízvéde­lem érdekében teendő feladatokat foglalja össze. Megfelelő és hatékony rendel­kezések biztosítják, írják elő a vízkészletek védelmét, a felhasz­nálható vegyi anyagokat. A tanácsi víz-, csatorna- és für­dővállalatok, a regionális vízügyi egységek nagy felelősséggel látják el a vizek védelmében rájuk há­ruló feladatokat. Növekvő fontos­ságot tulajdonítanak a víz minő­ségét vizsgáló laboratóriumi há­lózat fejlesztésének, amelyek az általuk elvezetett szennyvizek fo­lyamatos vizsgálatát végzik és kezdeményezői a vízszennyezők bírságolásának. Tudatában van­nak, hogy a gyorsan növekvő egészséges ivóvíz és megfelelő ipari, víz­szolgáltatási igények ki­elégítése mellett felbecsülhetetlen Világ proletárjai egyesüljetek xxix. Évfolyam, 1. szám so filler ms. január Hatékonyság, minőség, fegyelem A­z óév emlékei közül a legfrissebb kívánkozik e sorok elejé­­­­­­re: az angyalföldi munkások emlékezetes kezdeményezé­se a jubileumi munkaverseny folytatására. Mindannyiunk tu­datában elevenen él a csepeli szocialista brigádok példája, amely az ország határain túl is, milliókat lelkesített a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulójának méltó meg­ünneplésére. A csepeliek után most a másik munkásnegyed, Angyalföld dolgozói buzdítanak a verseny lendületének meg­tartásával, az 1978. évi népgazdasági feladatok maradéktalan meg­val­ósí­tására. Hisszük, hogy szakszervezeti tagságunk — csakúgy, mint a jubileumi mun­­averseny során — ezúttal is újabb munkasike­rekkel, a szolgáltatási színvonal növelésével, hatékony gaz­dálkodással járul hozzá a társadalmi célkitűzések valóra vál­tásához. Az emberiség korszakváltásának jubileumi ünnepe mellett 1977 a mi számunkra egy meghitt, különösen emlékezetes ese­mény miatt is felejthetetlen marad. Negyedszázada alakult meg a HVDSZ. 1952 nyarán elődeink vetették­ el a magját annak a fának, amely ma 262 ezres tagságunk, több tízezer tisztségviselőnk lelkes, áldozatos munkájának eredményekép­pen gazdag termést hoz és évről évre terebélyesedik, bőveb­ben termővé válik — mindannyiunk hasznára és örömére. Jubileumi központi vezetőségi ülésünkön együtt ünnepeltünk az alapítóikkal s a múlt küzdelmeinek, a közös harc emlékei­kéinek felidézése mellett, a ma és a holnap feladatait is szám­ba vettük. Az ünnepek után a dolgos munka napjait éljük. Ahogyan ju­bileumi ünnepségünkön is megfogalmaztuk: „Szocialista épí­tőmunkánk lendülete most a hétköznapok megsokasodott ten­nivalóiban fejeződik ki. A hatékonyabb gazdálkodásban, a ter­melékenyebb, fegyelmezett munkában, és mindezek eredmé­nyeként a javuló életkörülményekben, szocialista hazánk és elért sikereink megbecsülésében, az emberi tisztesség széles körű tömegigényében Az elmúlt időszakban vezető testületeink és több alapszer­vezetünk vitatta meg és tett konkrét javaslatokat az érdek­körünkbe tartozó közüzemi vállalatok feladatkörére vonatko­zóan, a társadalmi vitára bocsátott állami vállalatokról szóló törvénytervezethez. Mindannyiunk örömére szolgál, hogy az országgyűlés téli ülésszakán elfogadott törvény ezek érdemi részét tartalmazza. A törvény 8. fejezete részletezi e közüzemi vállalatok irányítási módját, szolgáltatási kötelezettségeik lehe­tőségeit, fejlesztésük központi jóváhagyását. Reméljük, mindez kedvezően hat az itt dolgozók életszínvonalának alakulására is. 1978 a két kongresszus közötti időszak munkájának átte­kintését­ is jelenti a szám­unkra. Hol tartunk a VII. kongresz­­szus határozatának megvalósításában, milyen módszerekkel lehet hatékonyabbá tenni szerveink, központi vezetőségünk, elnökségünk munkáját. Tagságunk hogyan tud élni az üzemi demokrácia kibővült fórumainak lehetőségeivel és miként se­gítik ezt tisztségviselő­ink. A szolgáltatások fejlesztése s ebben szakszervezetünk nö­vekvő szerepe időről időre sürgetőbb társadalmi igény. A SZOT titkársága 1978 első felében szakszervezetünk titkársá­gával közösen tekinti át a területünkhöz tartozó szolgáltatások helyzetét, fejlesztési lehetőségeit és szükségét, tesz majd javas­latot az állami szerveknek. Ugyancsak számot adunk ezen az együttes tanácskozáson arról, hogy hol tartunk az üzemi de­mokrácia továbbfejlesztésére hozott határozatok megvalósítá­sában. A feladataink, az élet bonyolultságát követve , egyre ösz­­szetettebbek. Sokoldalúbbak lettek a szocialista munkaver­seny továbbfejlesztését szolgáló határozat végrehajtásának se­gítésében, a gazdálkodás minőségi jegyeinek erősítésében, a hatékonyabb, fegyelmezettebb munka minél szélesebb körű kialakításában. Mindezek megvalósítását csak jól képzett, a világ dolgaiban eligazodni tudó, a legfontosabb összefüggé­seket ismerő tisztségviselőteket lehet jól segíteni. Ezért hatá­roztunk úgy, hogy jelentős anyagi erőfeszítéssel, a tatai üdü­lőnket átalakítjuk olyan oktatási központtá, ahol az üdülés­­szezon előtt és után aktivistáink továbbképzését folyamato­san meg tudjuk oldani. A következő hetekben, hónapokban nem kevesebbről lesz szó, mint hogy mozgósítva tagságunkat a jubileumi munkaver­­seny folytatására, megterem­tőd­jenek az 1978. évi tervcélkitű­zések végrehajtásának feltételei, szerveink pedig áttekintve a kongresszus óta végzett munka tapasztalatait, meghatározzák hol, miben kell javítani módszereiken, mik a feltételei a kong­resszusi határozat legteljesebb végrehajtásának. Ehhez az egy­re összetettebb, társadalmi céljaink ismeretében végzett szép, de felelősségteljes munkához kívánunk elnökségünk — és a magam nevében is — valamennyi tisztségviselőnknek, egész tagságunknak sikeres, eredményes új esztendőt! FABÓK ZOLTÁN

Next