Helyiipar és Városgazdaság, 1982 (31. évfolyam, 1-12. szám)
1982-01-01 / 1. szám
Szakszervezetünk elnöksége december 15-i ülésén áttekintette a VIII. kongresszus határozatának végrehajtását. Megállapította, hogy a szakszervezet központi vezető testületei, a közép- és alapszervezetek a határozatban foglaltak végrehajtására összpontosították figyelmüket és tevékenységüket. A nehezedő gazdasági feltételek ellenére a határozat célkitűzései időarányosan megvalósultak. Szervezeteink erőfeszítései a közüzemi és a kommunális szolgáltatásokat, az ipari szolgáltatásokat végző tagságunk munkájában és munkafeltételeinek fejlődésében váltak gyakorlati valósággá. Tagságunk, szinte legfontosabb feltételként, nagyra értékeli, hogy nyugodt, kiegyensúlyozott politikai légkörben dolgozhat. A közüzemi, a kommunális, az ipari szolgáltatások dolgozói, szakszervezeti szervezeteik azzal a jóleső érzéssel tekinthetnek vissza a mögöttünk maradó évre, hogy népünk életkörülményeinek javulásához — súlyának megfelelően — a mi munkánk is hozzájárult. Ez évi mozgalmi munkánk számos vonatkozásban alapozta meg a következő éveket is. Ezek közül csak a legfontosabbakat említem. Ilyenek a vállalati VI. ötéves tervek elkészítésében, a kollektív szerződések megkötésében, az ötnapos munkahétre való áttérés előkészítésében való részvétel, a szervezeti és működési szabályzatok korszerűsítése. A tisztségviselők széles körének oktatása, felkészítése a feladatok jobb elvégzésére. Ezek után vegyük szemügyre kissé részletesebben elnökségünk megállapításait. A gazdasági építőmunka segítését, az 1981. évi tervek teljesítésének szervezését alapvető feladatuknak tekintették szervezeteink. A lakosság szolgáltatások iránti igényének jobb kielégítését, színvonalának további emelését folyamatosan szorgalmazták és segítették. A központi vezetőség 1981. januári ülésén elfogadott munkaprogramjában — a kongresszus határozatának megfelelően — határozta meg évi mozgalmi feladatainkat. Az ágazati partner gazdasági szervezetek vezetőivel közös állásfoglalásban adott útmutatást a gazdasági építőmunka segítéséhez. Ebben rögzítette álláspontját és elvárásait a vállalati bérintézkedések végrehajtására vonatkozóan. A tapasztalatok szerint a közép- és az alapszervezetek érvényesíteni tudták ezeket a követelményeket. A központi vezetőség májusi ülésén a lakóházfelújítási és -fenntartási tevékenység értékelésével, s e témakörben kialakított állásfoglalásával adott ösztönzést e fontos szolgáltatási tevékenységet zavaró, a gyorsabb fejlődést akadályozó tényezők elhárításához. A központi vezetőség állásfoglalása alapján a középszervezeteink — a megyei tanácsok szakigazgatási szervezeteivel közösen — feladatmeghatározó értekezleten jelölték meg a lakóházfelújítással kapcsolatos megyei, vállalati (üzemi) feladatokat Az elnökség — június 16-i ülésén az OVH elnöke előterjesztésében — értékelte a vízügyi ágazat közüzemi vállalatainak helyzetét, dolgozóinak élet- és munkakörülményeit. Jó érzéssel nyugtázta az V. ötéves tervben bekövetkezett fejlődést, megállapította, hogy a VI. ötéves tervben ez a fejlődés — ha ütemében lassúbb is — folytatódik. Augusztusi ülésén a temetkezési szakágazat helyzetével, dolgozóinak munkakörülményeivel, szociális helyzetével foglalkozott az elnökség, a temetkezési társaság helyzetelemzése alapján. Az október 20-i ülésén Útmutatóban határozta meg az energiatakarékosság, a hulladék és másodnyersanyagok hasznosításával kapcsolatos szakszervezeti feladatokat. A titkárság szinte folyamatosan részese volt a gazdaságépítő munka szervezésének. Nap mint nap tesz intézkedéseket szervezeteink ilyen irányú munkájának javítására. A kongresszus határozata végrehajtásának alapozását szolgálta a megyei tanácsok elnökeinek április 10-i értekezlete, melyen titkárságunk önálló napirend keretében ismertette a határozatban foglalt törekvéseinket, igényelve azok megvalósításában a tanácsi szervezetek közreműködését, az alapító, a tulajdonos felelősségének megfelelően. A november végén és decemberben megtartott ágazati aktívaértekezletek ugyancsak jó lehetőségetbiztosítottak a kongresszus határozatából adódó 1982. évi feladatok meghatározásához. Az aktívaértekezletek feladatismertető szerepük mellett, az ott képviselt kollektívák munkájának társadalmi fontosságát is jelzik. Egyfajta erkölcsi elismerést is kifejeztek. A kommunális aktívaértekezleten ezt többen meg is fogalmazták. A gazdasági építőmunka segítésében a szocialista munkaverseny szervezése megkülönböztetett szerepet játszik. A VIII. kongresszus erre vonatkozó útmutatásainak érvényesítése nem elég következetes, számos helyen elégtelen. A vállalati szervező munka, a munkaerő-gazdálkodás, a dolgozók szakmai műveltségének emelése és a szocialista munkaverseny szorosan kapcsolódó tényezők. Az ezekben rejlő lehetőségek folyamatos, a mainál jobb kihasználása ugyancsak határozottan szorgalmazandó feladat. Az érdekképviseleti, az érdekvédelmi munkát — a gazdasági építőmunka segítésével összhangban — az elért életszínvonal megtartásának, az élet- és munkakörülmények javításának szolgálatában végezték szervezeteink. A kongresszus idevonatkozó útmutatásait jellemzően érvényesíteni tudtuk a vállalati ötéves tervekben, a kollektív szerződésekben. Azonban a vállalatok (üzemek) egy részének vannak pótolni valói a szociális terveket illetően. Nem fogadhatók el azok a tervek, amelyekben még a szintentartást biztosító intézkedéseket sem tervezték meg. A szakszervezet érdekkörébe tartozó ágazatok funkciójával összhangban, vezető testületeink gazdaságépítést segítő munkájával is azt célozta, hogy népünk életkörülményei javuljanak. Emellett az életfeltételeket jelentősen érintő több kérdéssel külön is foglalkoztunk. Ezek közül kiemelendő központi vezetőségünk november 12-i ülése, melyen a környezetvédelem problémáit vitattuk meg. Megállapítottuk, hogy szervezeteink környezetvédelmi tevékenysége az elmúlt években erősödött. Állásfoglalásban jelöltük meg szervezeteink aktuális tennivalóit. Ezek következetes végrehajtása tovább öregbítheti tagságunk e téren szerzett elvitathatatlan érdemeit. A VIII. kongresszus megkülönböztetett figyelmet fordított a munkakörülményekre. Határozatában hangsúlyozta, hogy a termelés, a szolgáltatások minden területén váljon a napi munka szerves részévé az élet, az egészség, a testi épség védelméről való gondoskodás. Ennek érdekében tettünk erőfeszítéseket az új határozat megismertetésében, alkalmazásának elősegítésében. A baleseti helyzet romlása, az 1981-ben bekövetkezett halálos balesetek számának jelentős növekedése indokolja, hogy központi vezetőségünk a jövő évben tűzze napirendre e fontos témát. A mainál határozottabb, egymást erősítő közös fellépésre van szükség e kedvezőtlen tendencia megváltoztatására. Az érdekképviseleti munkánk fontos alkotó eleme a bér- és jövedelempolitika alakításában való részvétel. Központi vezetőségünk 1981 januári ülésén konkrét és határozott útmutatással segítette a vállalati gazdasági vezetőket és szakszervezeti szervezeteinket az 1981. évi bérintézkedések kidolgozásában. Részt vettünk a bérpreferencia elosztásában. Hetvenkét vállalat mintegy 30,5 millió Ft bérpreferenciában részesült. Több vállalat bázisbérszínvonalának módosítása történt meg. A vállalatok nagy többsége magáévá téve központi vezetőségünk álláspontját és az 1—I&Ig-os önerős bérfejlesztést végrehajtotta. Mindezeket figyelembe véve egyértelműen megállapítható, hogy 1981-ben egyértelműen megvalósult a kongresszusnak idevágó álláspontja, miszerint „A gazdasági eredményekkel párhuzamosan legalább a népgazdasági átlagnak megfelelő ütemben — az alacsony társadalmi tekintélyű munkakörökben azt meghaladóan — kell biztosítani a képviselt dolgozók bér- és jövedelmi színvonalának növekedését.”. A megváltozott munkaképességű dolgozók helyzetének javításával — a rokkantak nemzetközi éve keretében — kiemelten foglalkoztunk. Az ideológiai és a művelődés fejlesztését szolgáló nevelő munkát a kedvezőtlen nemzetközi helyzetben s a folyamatosan növekvő követelményekhez igazodva végezték szervezeteink. Megkülönböztetett figyelmet fordítottunk a Magyar Szakszervezetek XXIV., szakszervezetünk VIII. kongresszusa, a SZOT és szakszervezetünk vezető testületei határozatainak megismertetésére. Agitációs és propagandamunkánk középpontjában az alapszervezetek segítése, a szocialista tudat, az életmód fejlesztése, a szocialista módon való munkavégzésre történő mozgósítás állt. A vállalati VI. ötéves tervek készítése során arra törekedtünk, hogy a művelődés fejlesztését megalapozottan tervezzék meg. A titkárság, majd az elnökség tárgyalta az információs munka helyzetét és a mai követelményekhez igazítva határozta meg e téren jelentkező további feladatainkat. A szakszervezeti tagság oktatásában, a tisztségviselők képzésében tett erőfeszítések mai és jövőbeni feladataink hatékonyabb elvégzését alapozták. A mostani oktatási évben ezt tovább folytatjuk. Figyelmet fordítottunk az olvasómozgalom továbbfejlesztésére. Művészeti csoportjaink sikeres hazai és külföldi szerepléseikkel járultak hozzá kultúránk gazdagításához, a szabad idő hasznos eltöltéséhez. Szakszervezetünk lapja javuló színvonalon szolgálta tagságunk tájékoztatását, fáradtságos munkájuk bemutatását és méltatását. A titkárság — a szerkesztő bizottság előterjesztése alapján — hosszabb távú programot fogadott el a lap fejlesztésére. A testnevelés és tömegsport szélesebb körű kibontakoztatásában is figyelemre méltó erőfeszítések történtek. Ezt tovább folytatjuk a növekvő szabad idő hasznos eltöltésének elősegítése jegyében. A szervezetek építésében, a vezető testületek munkastílusának korszerűsítésében, az alapszervezeti élet fejlesztésében megtett kezdeti lépéseink és intézkedéseink kedvezően hatottak a munka színvonalára. Ezek mindenek előtt azt célozták, hogy: biztosítsuk a központi irányítás és a helyi önállóság, a kezdeményezés egységét; tovább szélesítsük a vezető testületek és a tagság kapcsolatát, erősítsük a tagság meghatározó szerepét. A szervezetek építését szolgáló törekvéseinkből kiemelendők az alapszervezeti munka fejlesztésében tett lépéseink. Ezeket az a felismerés motiválta, hogy a szakszervezeti mozgalom tevékenységének középpontja, a szakszervezetek társadalmi (kettős) funkciója érvényesítésének fő színtere az alapszervezet. A korszerű alapszervezeti munka kialakításához a SZOT áprilisi és októberi plénumának állásfoglalásai jó iránymutatást adnak. Gyakorlati érvényesítésük azonban csak szívós, következetes és türelmes, a mainál korszerűbb segítő munkával érhető el. Tanácsolom alapszervezeteink vezető testületeinek, hogy az említett állásfoglalások tükrében, kritikusan elemezzék saját tevékenységüket, az 1981. évi munkáról való beszámoló során, s azok szellemében jelöljék meg a munkájuk fejlesztésében jelentkező tennivalóikat. Ennek sikerességét nagymértékben elősegítheti — meggyőződésem, hogy így is lesz — a szakszervezeti tagságunk őszinte véleménynyilvánítása, igényének kifejezése, segítő javaslatainak hasznosítása. A munka értékeléséből levonható következtetéseink vezető testületeinknek az 1982. évi munka tervezéséhez is adhatnak impulzusokat. A januártól megalakuló önálló gazdasági munkaközösségek tagjai nem tudják, hogy a sokirányú gazdálkodási szabályozáson túl, kik látják majd el az érdekvédelmüket és képviseletüket, s miután korábbi munkahelyüket feladták, a szakszervezeti tagságukat illetően melyik ágazati-iparági szakszervezethez fognak tartozni ... Szakszervezetünk foglalkozik ezzel a kérdéssel, amire a későbbiekben visszatérünk. Azt mondják, hogy Vas megyében, de másutt is, egyre több kisiparos jelentkezik, hogy szeretne belépni a szakszervezetbe ... Eddig ugyanis a mintegy 19 ezer kisipari alkalmazott és négyezer kisiparoshoz szerződött szakmunkástanuló lehetett szakszervezetünk tagja... Azt mondják, hogy ezért nem értik a SZOT elnöksége által 1981. szeptember 4-én elfogadott új üdülési szabályzatnak azt a pontját, miszerint a teljes önköltségű üdültetésben részt vehet az a szabad foglalkozású (művész, kisiparos, kiskereskedő stb ...), aki nem szakszervezeti tag. Kivéve, ha a szabad foglalkozás esetén érvényes határozat alapján szakszervezeti tagsággal rendelkezik. Akkor hát tag lehet... ? Azt mondják, hogy a januártól életbe lépő szabályozó változások közül a szakszervezetünk érdekköréhez tartozó kommunális vállalatokat hátrányosan érinti a gépkocsik után kötelezően fizetendő járulék. Szakszervezetünk ez ügyben már korábban megkereste az illetékeseket és kérte, hogy a kommunális vállalatok — sajátos tevékenységükre való tekintettel — mentesüljenek a járulék fizetése alól. Sajnos eddig eredménytelenül... Azt mondják, hogy Baranya, Tolna és Somogy megyei bizottságunk 1982-től a gyerekek nyári tatai utaztatását közösen szervezi meg, úgyhogy turnusváltáskor a három megye HVDSZ-gyerekeit egyszerre viszik és hozzák a gyermeküdülőnkből, ami a szülők és a gyerekek számára is kedvező, no meg anyagiak és energiatakarékosság szempontjából is kifizetődőbb ... Azt mondják, hogy évek óta a szakszervezeti tanácskozások leggyakoribb témája az, hogy kevés a SZOT-beutalójegy. Ez igaz, s bár jelentős erőfeszítések történnek az ágazati szakszervezetek közös hozzájárulásával épülő új üdülők létesítésére, a főidényben üdülni vágyók igényeit nem tudjuk kielégíteni. Ezért is volt meglepő szakszervezetünk közgazdasági és szociálpolitikai osztályának nyolcvan kiemelt vállalat körében végzett felmérése, ahol saját vállalati üdülő van, hogy sok helyütt még a főidényben sincs teljesen kihasználva az üdülő. Úgy gondoljuk, hogy az egymás közötti ágazati, vagy társvállalati együttműködés e területen is enyhítené az üdültetési gondokat ... Azt mondják az alapszervezeteinknél, hogy az ötnapos munkahét bevezetésével, a napi munkaidő meghosszabbodásával még nehezebb lesz a bejáró dolgozókat a munkaidő utáni tömegpolitikai oktatásra, szakszervezeti rendezvényekre ottmarasztalni. Ha azonban a dolgozók értelmét látják és érdemben megvitathatják az őket foglalkoztató kérdéseket, nem kell félni a távolmaradásuktól. A mostani ifjúsági parlamentek bizonyították: ahol jól szervezetten, gondosan előkészítették a tanácskozást, ott szabad szombaton is nagy érdeklődés mellett vitatták meg a fiatalok saját dolgaikat... Azt mondják, hogy a patyolat vállalatok közül többen tartanak a területükön működő és újonnan alakuló ruhatisztító szövetkezetekkel való versengéstől. Márpedig ez a verseny egyre élesedő és a lakosság elsősorban a szolgáltatások minősége szerint dönti majd el, hogy a ruháját a patyolat vállalatokhoz vagy a szövetkezethez, esetleg a kisiparoshoz viszi tisztítani, még akkor is, ha néhány forinttal többet kell fizetnie ... Azt mondják, hogy sokan óvakodnak a SZOT által szervezett lengyelországi üdültetéstől. A SZOT Üdültetési és Szanatóriumi Főigazgatóságától azt a felvilágosítást kaptuk, hogy a belpolitikai események, az ellátási gondok nem érintik a beutaltakat. Számukra a vállalt szolgáltatásokat, ellátást, kulturális programot biztosítják, s ha ebben bármi változás lenne, az érintetteket értesítik. Azt mondják, hogy ... aktuális információs rovatunkban szívesen adunk helyet olvasóink észrevételeinek. Várjuk jelentkezésüket!