Helyiipar és Városgazdaság, 1984 (33. évfolyam, 1-12. szám)
1984-07-01 / 7. szám
A SZAKEMBER UTÁNPÓTLÁSRÓL .... A MUNKA PÉLDA! MOSZKVAI JELENTÉS Júniusban rendkívüli ülést tartott a központi vezetőség. Napirendjén szerepelt szóbeli tájékoztató az idei év indításának, az elmúlt öt hónap gazdálkodásának tapasztalatairól. Az előadó dr. Kócsó Illésné, a központi vezetőség titkára volt. Második napirendi pontként személyi kérdések szerepeltek, melynek előterjesztője Gál László, a SZOT főtitkárhelyettese volt. A következőkben a szóbeli tájékoztatóból idézünk. Tájékoztató az idei év indításának, az elmúlt öt hónap gazdálkodásának tapasztalatairól • Személyi kérdések • Dr. Kócsó Illésné a szociális ellátás alakulásáról szólva elmondta, hogy kedvezően hatott a fejkvóta emelése, a társadalmi munka ellenértékének a jóléti és kulturális alapba történő helyezésének lehetősége. Ugyanakkor több helyütt gondot okoz a létszámcsökkenésből adódó jóléti és kulturális alap-kiesés, a részesedési alap hiánya. A vállalatok a tavalyinál valamivel nagyobb lakásépítési alappal rendelkeznek, de ez sem teszi lehetővé a korábbi éveknél több támogatás nyújtását. Az alapszervezetek a szociális tervek készítésénél figyelembe vették titkárságunk 1983—85. évekre szóló szociálpolitikai koncepcióját, és az igényeket megpróbálták jobban egyeztetni lehetőségeikkel. A szocialista munkaverseny-vállalások többségét a felszabadulás 40. évfordulója tiszteletére tették meg a szocialista brigádok. Az új vállalati versenyszabályzatot mindemellett csak mintegy 53%-ban készítették el a vállalatok. Élénkült az újítói kedv. Befejezésül hangsúlyozta a kv titkára, hogy a gazdaságirányítási rendszer továbbfejlesztésének feladataira vonatkozó ez év április 17-i párt KB állásfoglalásban foglaltak megszabják a szakszervezetek feladatait is, melynek konkrét tartalmára és formáira az év második felében testületi ülésen vissza kelltérnünk. MÁSODIK NAPIRENDI PONTKÉNT a vezető testület személyi kérdésekben döntött. Gál László, a SZOT főtitkár-helyettese tájékoztatta a központi vezetőséget arról, hogy Juhász Ottó főtitkár elvtárs — egészségi állapotára való tekintettel — korengedményes nyugdíjaztatását kérte. A SZOT elnöksége, méltányolva Juhász elvtárs kérését, elfogadta azt, ugyanakkor — megfelelő előkészítés után — javaslatot tesz, miszerint szakszervezetünk főtitkárának dr. Sáli Ferencet, a SZOT szervezési és káderosztálya vezetőjét, központi vezetőségünk tagját ajánlja a testületnek, aki több mint két évtizedet dolgozott a HVDSZ területén. A központi vezetőség a SZOT elnöksége javaslatát egyhangú szavazással elfogadta, s megválasztotta dr. Sáli Ferencet a szakszervezet főtitkárának. Dr. Kócsó Illésné bv-titkár szóbeli tájékoztatójában szólt arról, hogy az elmúlt év decemberében központi vezetőségünk áttekintette az 1983. év ágazati, szakágazati eredményeit, megfogalmazta az idei évre is áthúzódó gondokat, és az ágazati irányítókkal közösen kialakította az 1984 évre vonatkozó állásfoglalását. Elnökségünk június 19-i ülésén megvitatta az állásfoglalás gyakorlati érvényesülését és úgy döntött, hogy az évindítás, valamint az elmúlt öt hónap gazdálkodásának eredményeiről, gondjairól tájékoztatja a központi vezetőséget. Szakszervezeti szervezeteink részvétele, a dolgozói kollektíváknak a korábbi éveknél erőteljesebb bevonása elősegítette, hogy a gazdálkodó szervezetek tervezési munkája folyamatosabbá vált. A jobb előkészítés és tájékoztatás eredményeként a különböző gazdasági problémák megoldásában megértőbbek, segítőkészebbek a kollektívák. Az árutermelő vállalatok tervkészítésük során sokrétűen elemezték a gazdaságos export lehetőségeit, nagyobb figyelmet fordítottak az anyag- és energiatakarékossági követelményekre. Vállalati terveikben általában érvényesültek a népgazdasági terv főbb célkitűzései; igazodtak a gazdálkodás megváltozott feltételeihez, közvetítették a szabályozórendszer követelményeit, az adott szakágazat céljait. Elmondható, hogy a termelésüket növelő szakágazatok száma egyre emelkedik, közöttük vannak a könynyűipari és a műanyag-feldolgozó vállalatok. Dr. Kócsó Illésné a gondok között említette, hogy a rubelelszámolású exporton belül a vállalati szándékok elmaradnak a tervezettől. A tőkés import növekedése ellenére az ellátásban további feszültségek tapasztalhatók. Változatlanul nehezíti az ütemes és tervszerű termelést az akadozó kooperáció, az alapanyaggyártók közvetlen exportérdekeltsége, ami a hazai végtermékgyártóknál ellátási gondot okoz, akadályozza az exporttevékenységet és a jobb belföldi ellátást is. Vezető testületeink irányelveinek megfelelően az alapszervezetek a tervek véleményezését összekötötték a vezetők éves munkájának értékelésével. A tapasztalat azt mutatja, hogy a gazdasági munka és a személyi teljesítmények értékelésének összekapcsolása helyesnek bizonyult. Jgn ez évben is hangsúlyt kapott a köztisztasági, településtisztasági munkák ellátása. Tovább bővült a konténeres szemétgyűjtésbe és szállításba bekapcsolt települések köre, folyik az új szeméttelepek kijelölése, az illegális szemétlerakóhelyek megszüntetése. Egyre nagyobb feladatot jelent a parkfenntartási tevékenység, elsősorban a költségek jelentős növekedése miatt, így sok helyütt csak a legszükségesebb munkák elvégzésére van mód. A temetkezési szolgáltatások színvonalának emelése egyre erőteljesebb igény a lakosság részéről. A szakvállalatok több újfajta kezdeményezést vezettek be, tevékenységeik társadalmi megítélése azonban nélkülözhetetlenné teszi a központi bérpolitikai támogatást. A lakásfenntartás és lakóház-felújítás ez évben is a közvélemény, a lakosság figyelmének középpontjában áll. Budapesten az ingatlankezelő tevékenység korszerűsítése megtörtént, a vidéki vállalatoknál pedig ez évi feladat. Hátravan a minőségi munka feltételeinek megteremtése, melyhez a vidéki vállalatok esetében ugyancsak nélkülözhetetlen a központi bérpolitikai intézkedés megvalósítása. A fogyasztási szolgáltatások területén javulás tapasztalható a belföldi ellátás tekintetében, különösen a GELKA kisvállalatoknál, ahol az elmúlt évi anyag- és alkatrészellátási gondok valamelyest enyhültek, javult a munka szervezettsége és minősége. — A patyolat vállalatok gazdálkodási nehézségei — a hozott belső szervezési, ésszerűsítési, takarékossági intézkedések ellenére — nem csökkentek. A lakossági kereslet változatlanul gyenge, pedig a maximált árakat nem oldották fel. A gazdasági irányító szervek megállapítása szerint a patyolat vállalatok alacsony hatékonyságú körből való kikerülése több évi erőfeszítést igényel, ami a szervezeti korszerűsítés, az új üzemeltetési és vállalkozási formák alkalmazása és más jövedelmező tevékenységek bevezetése mellett is a központi támogatást, a lakossági textiltisztítás maximált árformájának feloldását teszi szükségessé. A Budapesti Állami Fodrászat teljes átszervezése — decentralizálása, kisvállalatok és szerződéses üzemeltetés formájában — most van előkészítés alatt. Az átszervezést 1984. december 31-ig kell végrehajtani.lazoknál, költségvetési üzemeknél, amelyek jelentős építőipari tevékenységet folytatnak, feszültséget okozott, hogy a 40 órás munkahét lehetőségéből kimaradtak. Vezető testületeinknek az ÉVM-mel együtt szorgalmazott ez irányú törekvései eddig sajnos nem jártak sikerrel. A bérgazdálkodásban a szabályozás területünkön lényegében nem változott. A vállalatok többsége a népgazdasági tervben meghatározott mértékű bérfejlesztést tervezte, a szóródás azonban igen nagy, melynek egyik oka a bérszabályozás eltérő típusa. A központi bérszabályozást alkalmazó kommunális és közüzemi vállalatok, költségvetési üzemek — az ismert magas adózási terhek miatt — nem terveztek önerős bérfejlesztést. Az alapbérfejlesztéseket általában január 1-től végrehajtották, a mozgóbér aránya az előző évhez képest lényegesen nem változott. A társadalmi presztízs nélküli munkaterületek bérlemaradása fokozódott, s ez egyre nagyobb munkaerőmozgáshoz vezet. Kedvezően hatott a lakásszolgáltatások színvonalára a fővárosi ingatlankezelő vállatoknál ez évre áthúzódó 58 millió forint bérpreferencia, melynek végső realizálása az év végére várható. Több vállalat tervezi belső érdekeltségi rendszerének korszerűsítését, nagyobb önállóságot adva az egységeknek, törekedve a minőség, a szolgáltatás ütemességének javítására, a költségek csökkentésére, a jövedelmezőség növelésére. A gazdálkodás tapasztalatai A közüzemi vállalatok az ez évi ivóvíztermelési és szolgáltatási feladataik ellátására felkészülési tervet készítettek, melynek időarányos része megfelelően teljesült. A fejlesztéseik eredménye, hogy tovább nőtt a vezetékes vízellátásba bevont területek száma. A fürdővállalatok gazdálkodásának gondjai továbbra is fennállnak. A tervek szerint ez év végéig elkészül az az ágazati koncepció, amely a vízzel való ésszerű gazdálkodást, a vízminőség védelmét és a fürdővállalatok feladatainak végrehajtását hivatott segíteni. A kommunális szolgáltatás terüle A megváltozott körülmények hatása Szakszervezetünk érdekkörét figyelembe véve — hangsúlyozta a központi vezetőség titkára — a foglalkoztatottak száma az árutermelés és az építőipar területén csökkent, bár mérsékeltebben, mint korábban. Ebben több tényező játszott szerepet. Így a vállalati gazdasági munkaközösségek szaporodása, ami helyben biztosítja a plusz kereseti lehetőséget és segít a munkaerő megtartásában; az április 1-től bevezetett központi bérintézkedések, melyekből a műszakpótlék központi támogatása körünkből három műanyag-feldolgozó és hat távhőszolgáltató vállalatot érintett. Csaknem 2,5 millió forint támogatásban részesültek az érdekelt vállalatok. A létszámmegtartást erősíti az ipar és építőipar területén a 40 órás munkahétre való áttérés lehetősége is, amely e területeken az I. félévben megtörtént. Ahol eddig bevezették, fennakadás nem volt, s ez a megfelelő előkészítésnek köszönhető. Viszont a közüzemi kommunális válla 1930. április 29-én Hegyfalu községben született. Apja mezőgazdasági napszámos, édesanyja uradalmi cseléd gyermekeként, férjhezmeneteléig, háztartási alkalmazott, utána háztartásbeli volt. A felszabadulás után apja öt hold juttatott földet kapott, majd 1959-től tsz-tag lett. Sári elvtárs elemi iskoláit Hegyfalun végezte. 16 éves korában kezdett dolgozni a MÁV-nál, pályamunkásként. 1946—50-ig elöljárósági tisztviselő, majd segédjegyző volt. 1950-ben a Közalkalmazottak Szakszervezete Vas megyei bizottsága titkára lett. 1947-től párttag, 1950-től szakszervezeti tag. 1953-ban került a HVDSZ-hez.Először a budapesti bizottság, majd a szervezési osztály munkatársa lett. 1958-tól a sportosztály vezetője, később a budapesti bizottság szervezési bizottság vezetője. 1964-től a kv szervezési és káderosztály vezetője, 1967-től a kv titkára volt. Dr. Sáli Ferenc elvtárs 1976-tól töltötte be a SZOT szervezési és káderosztály vezetői funkcióját. Szakszervezetünk központi vezetőségének azóta is tagja maradt. Levelező úton végezte el a közgazdasági technikumot, majd az Állam- és Jogtudományi Egyetemet. 1969—1972 között végezte el az MSZMP KB Politikai Főiskoláját. Szakszervezetünk most megválasztott főtitkára korábban huszonhárom évet töltött el a HVDSZ körében, különböző vezetői funkcióban. Dr. Sáli Ferenc személyében a területet jól ismerő, gazdag mozgalmi tapasztalattal rendelkező vezető került szakszervezetünk élére. Tisztelettel köszöntjük és munkájához sok sikert kívánunk! Juhász Ottó elvtársnak jó egészséget és személyes életében minden jót kívánunk a továbbiakban. XXXV. évfolyam 7. szám 1984. július Ára: 1,50 Ft Ötvös, vésnök, látszerész, fotós tanulók ötszáz legjobb munkája aratott osztatlan sikert a fővárosban, az Alkotó Ifjúság pályázat kiállításon. A 6. sz. Ipari Szakmunkásképző Intézet tanulóinak sikeréről a 4. oldalon számol be Dobos Szilveszter szb-titkár. Negyedik alkalommal randevúztak az ország kéményseprői és tüzeléstechnikai szakemberei, ezúttal Salgóbányán. Volt tabló- és szabadidős hobbikiállítás, gyermekrajz pályázat, sok sport és izgalom. Minderről képben és szövegben a 7. oldalon találnak összeállítást. Szarvasi randevú AZ ORSZÁGOS VÍZÜGYI HIVATAL az Állami Ifjúsági Bizottság, a KISZ KB, a MEDOSZ és a HVDSZ közreműködésével június 8—10-e között Szarvason rendezte meg a fiatal vízkormányzó munkások és technikusok V. ágazati országos szakmai, politikai és munkavédelmi vetélkedőjét. Huszonnyolc három fős csapat 15 vízügyi szervezetet képviselt a vetélkedőn. A házigazda ezúttal a Tiszamenti Regionális Vízmű és Vízgazdálkodási Vállalat volt. Az elméleti versenyre a Szarvasi Főiskolára, a gyakorlati vetélkedőre a Szarvas—Kákai öntözőrendszer területén került sor. A résztvevők színvonalas küzdelemben bizonyították magas elméleti és gyakorlati felkészültségüket, amelyben a szakszervezetünk érdekköréhez tartozó tanácsi vízi közművállalatok fiataljai is jól megállták a helyüket. A győztesek és helyezettek értékes jutalmakban részesültek. Csapatversenyben 7. helyezett lett a Dunamenti Regionális Vízmű Vállalat. A legjobb elméleti csapatnak járó MEDOSZ különdíjat az Észak-dunántúli Víz- és Csatornamű Vállalat fiataljai nyerték, míg a HVDSZ és az Állami Ifjúsági Bizottság különdíjait, mint a legjobb gyakorlati versenyben kitűnt együttes, megosztva kapta a Tiszamenti Regionális Vízmű és a Dunamenti Regionális Vízmű Vállalat csapata. Az idei országos döntő ismét bizonyított: úgy a szakmunkások, mint a technikusok magas színvonalú vetélkedőben döntötték el ki tud legtöbbet a szakmájáról, kinek van a legátfogóbb politikai ismerete, ki tudja a legjobban hasznosítani a munkavédelemről tanultakat.