Helyiipar és Városgazdaság, 1984 (33. évfolyam, 1-12. szám)

1984-07-01 / 7. szám

A SZAKEMBER UTÁNPÓTLÁSRÓL .... A­­ MUNKA PÉLDA! MOSZKVAI JELENTÉS Júniusban rendkívüli ülést tartott a központi vezetőség­. Napirendjén szerepelt­ szóbeli tájékoztató az idei év indításának, az elmúlt öt hónap gazdálkodásának tapasztalatairól. Az előadó dr. Kócsó Illésné, a köz­ponti vezetőség titkára volt. Második napirendi pontként személyi kérdések szerepeltek, melynek előterjesztője Gál László, a SZOT főtitkárhelyettese volt. A következőkben a szóbeli tájékoztatóból idézünk. Tájékoztató az idei év indításának, az elmúlt öt hónap gazdálkodásának tapasztalatairól • Személyi kérdések • Dr. Kócsó Illésné a szociális el­látás alakulásáról szólva elmondta, hogy kedvezően hatott a fejkvóta emelése, a társadalmi munka ellen­értékének a jóléti és kulturális alap­ba történő helyezésének lehetősége. Ugyanakkor több helyütt gondot okoz a létszámcsökkenésből adódó jóléti és kulturális alap-kiesés, a részese­dési alap hiánya. A vállalatok a tavalyinál valami­vel nagyobb lakásépítési alappal rendelkeznek, de ez sem teszi lehe­tővé a korábbi éveknél több támo­gatás nyújtását. Az alapszervezetek a szociális tervek készítésénél figye­lembe vették titkárságunk 1983—85. évekre szóló szociálpolitikai koncep­cióját, és az igényeket megpróbál­ták jobban egyeztetni lehetőségeik­kel. A szocialista munkaverseny-vál­­lalások többségét a felszabadulás 40. évfordulója tiszteletére tették meg a szocialista brigádok. Az új vállalati versenyszabályzatot mindemellett csak mintegy 53%-ban készítették el a vállalatok. Élénkült az újítói kedv. Befejezésül hangsúlyozta a kv tit­kára, hogy a gazdaságirányítási rendszer továbbfejlesztésének fel­adataira vonatkozó ez év április 17-i párt KB állásfoglalásban foglaltak megszabják a szakszervezetek fel­adatait is, melynek konkrét tartal­mára és formáira az év második felében testületi ülésen vissza kell­­térnünk. MÁSODIK NAPIRENDI PONTKÉNT a vezető testület személyi kérdések­ben döntött. Gál László, a SZOT főtitkár-helyettese tájékoztatta a központi vezetőséget arról, hogy Juhász Ottó főtitkár elvtárs — egészségi állapotára való tekintettel — korengedményes nyugdíjaztatását kérte. A SZOT elnök­sége, méltányolva Juhász elvtárs kérését, elfogadta azt, ugyanakkor — megfelelő előkészítés után — javaslatot tesz, miszerint szakszervezetünk főtitkárának dr. Sáli Ferencet, a SZOT szervezési és káderosztálya vezető­jét, központi vezetőségünk tagját ajánlja a testületnek, aki több mint két évtizedet dolgozott a HVDSZ területén. A központi vezetőség a SZOT elnöksége javaslatát egyhangú szavazással elfogadta, s megválasztotta dr. Sáli Ferencet a szakszervezet főtitkárának. Dr. Kócsó Illésné bv-titkár szóbeli tájékoztatójában szólt arról, hogy az elmúlt év decemberében központi vezetőségünk áttekintette az 1983. év ágazati, szakágazati eredményeit, megfogalmazta az idei évre is áthú­zódó gondokat, és az ágazati irányí­tókkal közösen kialakította az 1984 évre vonatkozó állásfoglalását. Elnökségünk június 19-i ülésén megvitatta az állásfoglalás gyakor­lati érvényesülését és úgy döntött, hogy az évindítás, valamint az el­múlt öt hónap gazdálkodásának ered­ményeiről, gondjairól tájékoztatja a köz­ponti vezetőséget. Szakszervezeti szervezeteink rész­vétele, a dolgozói kollektíváknak a korábbi éveknél erőteljesebb bevo­nása elősegítette, hogy a gazdálkodó szervezetek tervezési munkája folya­matosabbá vált. A jobb előkészítés és tájékozta­tás eredményeként a különböző gaz­dasági problémák megoldásában megértőbbek, segítőkészebbek a kol­lektívák. Az árutermelő vállalatok tervké­szítésük során sokrétűen elemezték a gazdaságos export lehetőségeit, nagyobb figyelmet fordítottak az anyag- és energiatakarékossági kö­vetelményekre. Vállalati terveikben általában érvényesültek a népgaz­dasági terv főbb célkitűzései; iga­zodtak a gazdálkodás megváltozott feltételeihez, közvetítették a szabá­lyozórendszer követelményeit, az adott szakágazat céljait. Elmondható, hogy a termelésüket növelő szakágazatok száma egyre emelkedik, közöttük vannak a köny­­nyűipari és a műanyag-feldolgozó vállalatok. Dr. Kócsó Illésné a gon­dok között említette, hogy a rubel­­elszámolású exporton belül a válla­lati szándékok elmaradnak a terve­zettől. A tőkés import növekedése ellenére az ellátásban további fe­szültségek tapasztalhatók. Változat­lanul nehezíti az ütemes és tervszerű termelést az akadozó kooperáció, az alapanyaggyártók közvetlen export­érdekeltsége, ami a hazai végtermék­­gyártóknál ellátási gondot okoz, aka­dályozza az exporttevékenységet és a jobb belföldi ellátást is. Vezető testületeink irányelveinek megfelelően az alapszervezetek a tervek véleményezését összekötötték a vezetők éves munkájának értéke­lésével. A tapasztalat azt mutatja, hogy a gazdasági munka és a sze­mélyi teljesítmények értékelésének összekapcsolása helyesnek bizonyult. Jgn ez évben is hangsúlyt kapott a köz­­tisztasági, településtisztasági mun­kák ellátása. Tovább bővült a kon­téneres szemétgyűjtésbe és szállítás­ba bekapcsolt települések köre, fo­lyik az új szeméttelepek kijelölése, az illegális szemétlerakóhelyek meg­szüntetése.­­ Egyre nagyobb felada­tot jelent a parkfenntartási tevé­kenység, elsősorban a költségek je­lentős növekedése miatt, így sok helyütt csak a legszükségesebb mun­kák elvégzésére van mód. A temet­kezési szolgáltatások színvonalának emelése egyre erőteljesebb igény a lakosság részéről. A szakvállalatok több újfajta kezdeményezést vezet­tek be, tevékenységeik társadalmi megítélése azonban nélkülözhetet­lenné teszi a központi bérpolitikai támogatást. A lakásfenntartás és lakóház-fel­újítás ez évben is a közvélemény, a lakosság figyelmének középpontjá­ban áll. Budapesten az ingatlankezelő tevékenység korszerűsítése megtör­tént, a vidéki vállalatoknál pedig ez évi feladat. Hátravan a minőségi munka feltételeinek megteremtése, melyhez a vidéki vállalatok esetében ugyancsak nélkülözhetetlen a köz­ponti bérpolitikai intézkedés meg­valósítása. A fogyasztási szolgáltatások terü­letén javulás tapasztalható a belföl­di ellátás tekintetében, különösen a GELKA kisvállalatoknál, ahol az el­múlt évi anyag- és alkatrészellátási gondok valamelyest enyhültek, ja­vult a munka szervezettsége és mi­nősége. — A patyolat vállalatok gaz­dálkodási nehézségei — a hozott bel­ső szervezési, ésszerűsítési, takaré­kossági intézkedések ellenére — nem csökkentek. A lakossági kereslet vál­tozatlanul gyenge, pedig a maximált árakat nem oldották fel. A gazda­sági irányító szervek megállapítása szerint a patyolat vállalatok alacsony hatékonyságú körből való kikerülése több évi erőfeszítést igényel, ami a szervezeti korszerűsítés, az új üze­meltetési és vállalkozási formák al­kalmazása és más jövedelmező te­vékenységek bevezetése mellett is a központi támogatást, a lakossági textiltisztítás maximált árformájá­nak feloldását teszi szükségessé.­­ A Budapesti Állami Fodrászat tel­jes átszervezése — decentralizálása, kisvállalatok és szerződéses üzemel­tetés formájában — most van elő­készítés alatt. Az átszervezést 1984. december 31-ig kell végrehajtani.­lazoknál, költségvetési üzemeknél, amelyek jelentős építőipari tevé­kenységet folytatnak, feszültséget okozott, hogy a 40 órás munkahét lehetőségéből kimaradtak. Vezető testületeinknek az ÉVM-mel együtt szorgalmazott ez irányú törekvései eddig sajnos nem jártak sikerrel. A bérgazdálkodásban a szabályo­zás területünkön lényegében nem változott. A vállalatok többsége a népgazdasági tervben meghatáro­zott mértékű bérfejlesztést tervezte, a szóródás azonban igen nagy, mely­nek egyik oka a bérszabályozás el­térő típusa. A központi bérszabályo­zást alkalmazó kommunális és köz­üzemi vállalatok, költségvetési üze­mek — az ismert magas adózási ter­hek miatt — nem terveztek önerős bérfejlesztést. Az alapbérfejleszté­seket általában január 1-től végre­hajtották, a mozgóbér aránya az előző évhez­ képest lényegesen nem változott. A társadalmi presztízs nél­küli munkaterületek bérlemaradása fokozódott, s ez egyre nagyobb mun­kaerőmozgáshoz vezet. Kedvezően hatott a lakásszolgáltatások színvo­nalára a fővárosi ingatlankezelő vál­­latoknál ez évre áthúzódó 58 millió forint bérpreferencia, melynek vég­ső realizálása az év végére várható. Több vállalat tervezi belső érde­keltségi rendszerének korszerűsíté­sét, nagyobb önállóságot adva az egy­ségeknek, törekedve a minőség, a szolgáltatás ütemességének javításá­ra, a költségek csökkentésére, a jö­vedelmezőség növelésére. A gazdálkodás tapasztalatai A közüzemi vállalatok az ez évi ivóvíztermelési és szolgáltatási fel­adataik ellátására felkészülési tervet készítettek, melynek időarányos ré­sze megfelelően teljesült. A fejlesz­téseik eredménye, hogy tovább nőtt a vezetékes vízellátásba bevont te­rületek száma. A fürdővállalatok gazdálkodásának gondjai továbbra is fennállnak. A tervek szerint ez év végéig elkészül az az ágazati kon­cepció, amely a vízzel való ésszerű gazdálkodást, a vízminőség védelmét és a fürdővállalatok feladatainak végrehajtását hivatott segíteni. A kommunális szolgáltatás terüle­ A megváltozott körülmények hatása Szakszervezetünk érdekkörét fi­gyelembe véve — hangsúlyozta a központi vezetőség titkára — a fog­lalkoztatottak száma az árutermelés és az építőipar területén csökkent, bár mérsékeltebben, mint korábban. Ebben több tényező játszott szerepet. Így a vállalati gazdasági munkakö­zösségek szaporodása, ami helyben biztosítja a plusz kereseti lehetőséget és segít a munkaerő megtartásában; az április 1-től bevezetett központi bérintézkedések, melyekből a mű­szakpótlék központi támogatása kö­rünkből három műanyag-feldolgozó és hat távhőszolgáltató vállalatot érintett. Csaknem 2,5 millió forint támogatásban részesültek az érde­kelt vállalatok. A létszámmegtartást erősíti az ipar és építőipar területén a 40 órás mun­kahétre való áttérés lehetősége is, amely e területeken az I. félévben megtörtént. Ahol eddig bevezették, fennakadás nem volt, s ez a megfe­lelő előkészítésnek köszönhető. Vi­szont a közüzemi kommunális válla­ 1930. április 29-én Hegyfalu községben született. Apja mező­­gazdasági napszámos, édesanyja uradalmi cseléd gyermekeként, férjhezmeneteléig, háztartási al­kalmazott, utána háztartásbeli volt. A felszabadulás után apja öt hold juttatott földet kapott, majd 1959-től tsz-tag lett. Sári elvtárs elemi iskoláit Hegy­falun végezte. 16 éves korában kezdett dolgozni a MÁV-nál, pá­lyamunkásként. 1946—50-ig elöljá­rósági tisztviselő, majd segédjegyző volt. 1950-ben a Közalkalmazottak Szakszervezete Vas megyei bizottsága titkára lett. 1947-től párttag, 1950-től szakszervezeti tag. 1953-ban került a HVDSZ-hez.­­Először a budapesti bizottság, majd a szervezési osztály munkatársa lett. 1958-tól a sportosztály vezetője, később a budapesti bizottság szervezési bizottság vezetője. 1964-től a kv szervezési és káderosztály vezetője, 1967-től a kv titkára volt. Dr. Sáli Ferenc elvtárs 1976-tól töltötte be a SZOT szervezési és ká­derosztály vezetői funkcióját. Szakszervezetünk központi vezetőségé­nek azóta is tagja maradt. Levelező úton végezte el a közgazdasági technikumot, majd az Ál­lam- és Jogtudományi Egyetemet. 1969—1972 között végezte el az MSZMP KB Politikai Főiskoláját. Szakszervezetünk most megválasztott főtitkára korábban huszon­három évet töltött el a HVDSZ körében, különböző vezetői funkció­ban. Dr. Sáli Ferenc személyében a területet jól ismerő, gazdag moz­galmi tapasztalattal rendelkező vezető került szakszervezetünk élére. Tisztelettel köszöntjük és munkájához sok sikert kívánunk! Juhász Ottó elvtársnak jó egészséget és személyes életében minden jót kívánunk a továbbiakban. XXXV. évfolyam 7. szám 1984. július Ára: 1,50 Ft Ötvös, vésnök, látszerész, fotós ta­nulók ötszáz legjobb munkája aratott osztatlan sikert a fővárosban, az Al­kotó Ifjúság pályázat kiállításon. A 6. sz. Ipari Szakmunkásképző Intézet ta­nulóinak sikeréről a 4. oldalon számol be Dobos Szilveszter szb-titkár. Negyedik alkalommal randevúztak az ország kéményseprői és tüzelés­­technikai szakemberei, ezúttal Salgóbá­­nyán. Volt tabló- és szabadidős hobbi­­kiállítás, gyermekrajz pályázat, sok sport és izgalom. Minderről képben és szövegben a 7. oldalon találnak össze­állítást. Szarvasi randevú AZ ORSZÁGOS VÍZÜGYI HIVA­TAL az Állami Ifjúsági Bizottság, a KISZ KB, a MEDOSZ és a HVDSZ közreműködésével június 8—10-e kö­zött Szarvason rendezte meg a fia­tal vízkormányzó munkások és tech­nikusok V. ágazati országos szakmai, politikai és munkavédelmi vetélke­dőjét. Huszonnyolc három fős csa­pat 15 vízügyi szervezetet képviselt a vetélkedőn. A házigazda ezúttal a Tiszamenti Regionális Vízmű és Vízgazdálkodási Vállalat volt. Az elméleti versenyre a Szarvasi Főiskolára, a gyakorlati vetélkedőre a Szarvas—Kákai öntöző­­rendszer területén került sor. A résztvevők színvonalas küzde­lemben bizonyították magas elméleti és gyakorlati felkészültségüket, amelyben a szakszervezetünk érdek­köréhez tartozó tanácsi vízi közmű­vállalatok fiataljai is jól megállták a helyüket. A győztesek és helyezet­tek értékes jutalmakban részesültek. Csapatversenyben 7. helyezett lett a Dunamenti Regionális Vízmű Vállalat. A legjobb elméleti csapatnak járó MEDOSZ különdíjat az Észak-dunántúli Víz- és Csatornamű Vállalat fiataljai nyerték, míg a HVDSZ és az Állami Ifjúsági Bizottság különdíjait, mint a legjobb gyakorlati ver­senyben kitűnt együttes, megosztva kap­ta a Tiszamenti Regionális Vízmű és a Dunamenti Regionális Vízmű Vállalat csa­pata. Az idei országos döntő ismét bizo­nyított: úgy a szakmunkások, mint a technikusok magas színvonalú vetél­kedőben döntötték el ki tud legtöb­bet a szakmájáról, kinek van a leg­átfogóbb politikai ismerete, ki tudja a legjobban hasznosítani a munka­­védelemről tanultakat.

Next