Ajka - Ajkai Szó, 2010 (23. évfolyam, 1-49. szám)

2010-01-15 / 2. szám

2010. január 15., péntek Takács Károlyné életműdíja Kodály Zoltán születésének 127. évfordulóján, a Magyar Kóru­sok, Zenekarok és Népzenei Együttesek Szövetsége - KÓTA Életműdíjjal értékelte Takács Károlyné munkásságát. A Borsos Miklós Általános Iskola ének-zene tagozatá­nak nyugalmazott tanára, az Ajkai Pedagógus Női Kar másodkarnagya december 16-án a budapesti központi ünnepségen vehette át a ma­gyar zenei kultúrában kifej­tett életútjáért a díjat. Strangné Odor Erzsébet igazgató lapunkat arról tá­jékoztatta, hogy Takács Ká­rolyné egyik alapítójaként 1970-től dolgozott a Borsos iskolában illetve jogelődjé­ben, nyugdíjba vonulása után is több éven át (2007- ig) aktívan részt vett az is­kolai munkában. Tanító diplomája mellett később ének-zene, történelem sza­kos tanári végzettséget szerzett. Az intézmény egyik alapembere volt, aki elévülhetetlen érdemeket szerzett az 1982-ben elindí­tott ének-zene tagozat munkájában. Naprakész­ség, precizitás, magas szak­mai tudás, gyermekszeretet jellemezte mindennapos te­vékenységét. Az iskola énektagozatos kórusai - kiskórus 3-4. osz­tályosok, nagykórus 5-8. osztályosok - az Éneklő If­júság országos minősítő versenyén minden évben Arany Minősítés Diplomá­val fokozatot érdemeltek ki munkája révén, illetve több­szörös Év kórusa kitünte­tettek is. Az aktív munkából való visszavonulása előtt sok éven keresztül adta át gaz­dag szakmai tapasztalatait utódjának, és a mai napig is szívesen segít egy-egy ötlet­tel, szólampróbával a kórus munkájában. Történelem tantárgyát is nagyon sze­rette és nála a tanítványok is örömmel végezték a fel­adatokat. Rendkívül népszerű sze­mélyiség, sok volt tanítvá­nya hozta ide gyermekét, hogy Piroska néni tanítsa. Az iskolai munkán kívül tevékenyen részt vállalt és vállal Ajka város kulturális életében. Megalakulása óta tagja és karnagya a Pedagó­gus Női Karnak. A felnőt­tekkel hasonlóan magas színvonalon végzi munká­ját, mint a gyerekekkel, s mindegyik kórus szép sike­reket ért el vezetésével. RAJZVERSENY Ajkai nyertesek a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség pályázatán • Állatkertet, szafari parkot, óriáskereket szeretnének Három ajkai gyerek nyert a Nem­zeti Fejlesztési Ügynökség által kiírt rajzpályázaton. A pályázók­nak azt kellett lerajzolniuk, hogy mit építenének a lakóhelyükön, ha az unió adna rá pénzt. A­z országból több mint négyszáz rajz érkezett a felhívásra. A zsűri által legjobbnak tartott munkákból könyv is megjele­nik. Az egyik ajkai nyertes a Vizikék-Zöldikék óvoda Maci csoportjába járó Nyári Va­­nessza Jázmin. A középső csoportos, ötesztendős kis­lány óriáskereket szeretne a városnak. Vanesszától meg­tudtuk, még nem járt Buda­pesten a Vidámparkban, ám édesapja megígérte neki, hogy születésnapján elviszi. Arra viszont még várni kell néhány hónapot, mert Va­­nessza júniusban született. Óvónőitől, Várbíró Tamásné­­tól és Takács Attilánétól megtudtuk, Vanessza sokat rajzol, élénk a fantáziája és gazdag a színvilága. Saját képzelete alapján rajzol, sze­ret színezni és kézművesked­ni is. A csoportszobát is két munkája díszíti. Az óvoda számos pályázaton indul, rendszeresen figyelik a kiírá­sokat. Vanessza jutalma szí­nes készlet, bögre és játék volt. A Fekete-Vörösmarty is­kola 2.b osztályából Hencz Laura és Nagy Martin Olivér is a pályázat nyertesei közé tartozik. Rajzaikkal mind­ketten az állatszeretetüket bizonyították. Laura szafari parkot, Martin állatkertet álmodott a városba. Laura elmondta, azért szafari par­kot szeretne, mert ott szaba­don élnek az állatok, nem ketrecbe zárva mint az állat­kertben. Olyan parkot sze­retne, ahova terepjáróval be­vinnék a gyerekeket, akik simogathatnák, etethetnék a vadakat. Rajzán többek kö­zött teve, tigris, majom sze­repelt. A kislány elmondta, .io ,..+> .L szeret rajzolni, édesanyjától is sok ötletet és segítséget kap. Több rajzpályázaton in­dult és nyert, az idei tanév­ben a gyermekjogok napján a Minden gyereknek joga van játszani című pályázaton több osztálytársával együtt szintén jutalmat kapott. A csapat tagja volt többek kö­zött Nagy Martin Olivér is, akinek az állatkerti rajza szintén díjat kapott. Martin is szereti az állatokat, neki is van kutyája és papagájai. A fiú a rajzon kívül a testneve­lést szereti, kiváló úszó. Lau­rának jól megy a matemati­ka, a megyei Sudoku verse­nyen negyedik lett. Mint Szalárné Érti Éva és Szirmainé Tálos Erzsébet ta­nítóktól megtudtuk, az osz­tály csaknem minden tagja jó kézügyességű, jó a fantáziája. Már ők is figyelik a pályázato­kat. A saját elképzelésüket valósítják meg, a felnőttek, ha kell, segítenek. Többen már az óvodából is úgy érkeztek, hogy számos rajzversenyen indultak, esetleg nyertek is. Tisler Anna Nyári Vanessza Jázmin és óvónői, Várbíró Tamásné és Takács Attiláné az ajándékokkal FIDESZ Két kizárás hátteréről nyilatkozik Fülöp Zoltán Mit jelent a frakciófegyelem? Az ajkai képviselő-testület ké­nyes, az ellenzék által nehezen ki­harcolt politikai egyensúlyát meg­bontották a novemberi rendkívüli testületi ülésen történtek: Gruber József és Marton József immár ____ TI • 1 P 1 • / J • Pedig az ellenzék frakcióve­zetője, Fülöp Zoltán maga mondta a tavalyi - számukra kedvező eredményt hozó - idő­közi választások után, hogy még egyszer nem fordulhat elő a 2006-os helyzet, amikor né­hai Takács Ferenc - saját be­vallása szerint - Ajkarendek érdekeit szem előtt tartva vált ki a képviselőcsoportból. Ezzel a kijelentésével szembesítet­tük a frakcióvezetőt.­­ Igen, sajnos újra ugyan­abba a folyóba léptünk bele. Hogy miért is? Ha egyszerű­en azt mondom, hogy embe­rekből vagyunk, talán elfo­gadható a válaszom, de kevés ahhoz, hogy ebből megértsük az okokat. Nagyon sajnáljuk, hogy Gröber József, aki egyébként szövetséges - kis­gazda - politikusként indult Fidesz színekben 2006-ban a padragkúti választókörzet­ben, nem tudta elfogadni azt a frakciófegyelmet, ami nél­kül ma nem lehet dolgozni. Marton úr pedig pedagógus, akinek sok kollégája tanít a Bánkiban, vannak érzelmi kötődései, amit megértek, de az ajkai szakképzés összetett témája olyan kardinális kér­dés, amiben nincs mese: a frakciótagoknak tartaniuk kell magukat az előzetes el­határozásokhoz. - Végülis ők ketten azért let­tek kizárva, mert megszavaz­ták azt a két új szakközépisko­lát, amit egyelőre csak feltétele­sen alapított Ajka? - Ez így, önmagában nem igaz. Többször előfordult már, hogy például Gröber úr „ki­szavazott” a frakcióból. Erről folyamatosan egyeztettünk, magam is személyesen beszél­tem vele. Kértük, mondja el, mivel nem ért egyet, a frakció ugyanis adhat felmentést, de politikai kérdésekben egy kép­viselőnek tartani kell magát az előzetesen megbeszéltek­hez.­­ Még választókerülete ér­dekében sem? - Nem szólhat arról a törté­net, hogy a frakció egyes tag­jai bizonyos juttatások miatt megszavazzanak ilyen ügye­ket. .. Természetesen nem sze­mélyes ígéretekről van szó, hanem arról, hogy a polgár­­mester a körzetben járdákat­­ként hasonló volt a helyzet an­nak idején Ajkarendekkel is. -De a városvezetés koncepci­ója világos: a belvárosból foko­zatosan a külterületek felé ha­ladva újítják fel a városrésze­ket. Ez nem váratlan plusz ígéret tehát! - így igaz. De Ajka polgár­­mestere Padragkút polgár­­mestere is nem? Nehogy már azért legyen ott fejlesztés, mert az ottani, ellenzéki(!) képviselő megszavazza a költ­ségvetést! Azért legyen ott új út, mert a prioritások ezt meg­követelik. - Schwartz Béla ön szerint nem ez alapján dönt?! - A polgármester mindig azon dolgozik, hogy az ellenzé­ki frakció sorait ritkítsa, éket verjen közénk, és belekerül­tünk újra ebbe a csapdába. Most ráadásul ezt egy teljesen nonszensz ötlettel fejelte meg: miközben folyamatos a lét­számhiány, ő két középiskolát hoz létre.­­ Feltételesen tette ezt meg. Ha a megye visszalép a novem­beri kinevezésektől, akkor min­ m­gyei közgyűlés tagja is, te­­ hát megkereshetik a kompro­misszumot.­­ Azért nehogy már egy vá­ros polgármestere zsaroljon egy megyét! Miközben a me­gye éves szinten 300 milliót tesz a két intézménybe! An­nak, aki úgymond fizeti a prí­mást, joga van kinevezni azt, akit ő tart megfelelőnek a posztra. - Jogilag igaza van. Ám ak­kor miért a kinevezési procedú­ra, ha- azon szavaival élve - csak a prímás szava számít?! - Mert a törvény ezt így írja elő. Ajka városnak pedig csak véleményezési joga van. A vá­ros szakképzését úgy lehet biztonságban tudni, ha a vá­ros olyan oktatási koncepció mentén működik együtt a fenntartóval, ami a piaci igé­nyeknek megfelel. - Nem tartanak attól, hogy az ügy kapcsán sokaknak eszükbe jut a régi szlogen: aki nincs velünk, az ellenünk van? - Nem. De aki nem tudja el­fogadni a Fidesz elképzeléseit, politikai iránymutatásait, és a szavazásra való kötelezettsé­get, az akkor nem ért egyet elveinkkel, munkánkkal, te­hát nem való a frakcióba. Sz. P. Lemondatnák Martont A Fidesz Magyar Polgári Szövetség és a KDNP ajkai elnöke­ként felszólítjuk Marton Józsefet, mondjon le képviselői mandátumáról! Marton korábban úgy fogalmazott: „Számomra az ember és a szakma tisztelete mindig fontosabb volt, mint a pártérdek". Amennyiben ezt az állítását komolyan gondolta, akkor nem tarthatja meg képviselői mandátumát, melyet a FIDESZ­­KDNP pártszövetség kompenzációs listájáról szerzett. Stolár Mihály, a Fidesz ajkai elnöke Reiter István, a KDNP ajkai elnöke Ajkai Szó Mindannyian mások vagyunk A sérültek világnapja alkal­mából egész napos kulturális programot szervezett a Mol­nár Gábor Műhely Alapítvány valamint a Magyar Speciális Művészeti Műhely Alapítvány a Kaszinóban. Mindannyian mások va­gyunk, mindenki sajátos uni­verzum, amely saját maga kö­rül forog - jelentette ki kö­szöntőjében a Sérült Emberek Veszprém Megyei Találkozó­ján Lovas Irén, a Molnár Gá­mény vezetője. A köszöntő után a megye eltérő tanterv szerint oktató iskolái valamint foglalkoztató és szociális in­tézményei mutatták be műso­rukat. A programban szín­padra lépett a Molnár Gábor iskola óvodai csoportja, az alsó és a felső tagozatosok, vala­mint számos felnőtt csoport mutatta be táncát, énekét, je­lenetét. Mindannyian nagy tapsot kaptak. Ebéd után Katona Klárival beszélgetett az alapítvány két fiatalja, Kemenszky László és Zemán János, valamint Tró­­csányi Gergő, az alapítvány munkatársa. elején elmondta, fontos, hogy együtt gondolkodjunk és se­gítsünk egymásnak, ugyanis bárki kerülhet olyan helyzet­be, hogy másokra szorul. Hoz­zátette, hogy ő egy kis faluban gyerekeskedett, ahol minden munkát tiszteltek. Megbe­csülték a gazdálkodót, mert ő termelte az élelmiszert, a ta­karítót, mert hozzájárult ah­hoz, hogy gondozott környe­zetben élhessenek. Ekkor tu­datosult benne, hogy minden munka érték, nem csupán azok, amelyeket a társadalom nagy többsége annak tart. Fontos, hogy amit csinálunk, t tegyük szíves-lélekkel. Ezt £.—<*l<*p £ inncLny­ zene­karának, a Hangadóknak is. A beszélgetés után táncház várta a meghívottakat, majd bemutatkozott a Hangadók zenekar. (ta) POSTALÁDÁNKBÓL-------------------------------------­Amitől be tudok állni! Olyan kell! Megtörtént az ünnepek utáni első katartikus élmény is. Nem soká váratott magá­ra, és természetesen diákok­kal kapcsolatos. A téli szünet, az ünnepek utáni első munkanapon, isko­lanapon történt. Én is a munka­helyemre igyekeztem, de még beugrottam egy élelmiszerbolt­ba reggeliért. Az ásványvizet hamar kiválasztottam magam­nak, kicsit időztem a szörpök­nél, amikor érdekes és felet­tébb hangos beszéd ütötte meg a fülem. Fiatal lányok, le­hettek úgy 16-17 évesek, nyomdafestéket nem tűrő sza­vak kíséretében válogattak a sörök között! Mondom reggel, munkába, iskolába menet. Egyikőjüknek kenhetett valami „indító", de lehet, hogy inkább valami „kábító”, amitől elvisel­hetőbbé válik a visszavonha­tatlan: iskolába kell menni. Nos, a sörtől, hallhatóan „nem állt be”, folytatták hát portyáju­kat a szeszes italok felé. Jóma­gam siettem, elvégre a pontos munkakezdés híve vagyok. És a tisztáé. Én huszonév munka­­viszony után is tisztán, „indító”, „kábító" nélkül teszem a dol­gom. A fiatalok, úgy látszik, ne­hezen viselik a stresszes hét­köznapokat. Csak „beállva" képesek......Mire is? Nem ta­nulni, házi feladat nélkül suliba menni, nem figyelni órán, taka­rózni a jogaikkal, elfeledni a kötelességeket. Természete­sen van kivétel. De az előbb említett eset szereplői nem a kivételek közé tartoznak. Min­den bizonnyal azok sorát erősí­tik, akik csak túlélni akarják valahogy a társadalom által rá­juk erőltetetteket. Hogy aztán majd, végezvén a tanulmányok­kal, „hasznos” tagjai legyenek munkahelyüknek. Kétlem. És féltem a munkahelyeket. Az ilyesfajta munkaerő-utánpót­lás miatt. A leírtak megtörtén­tek. Rágják a lelkem, nem hagynak nyugodni. Amúgy is labilis, szeretethiányos, stres­­­szes, konfliktusokkal, problé­mákkal teli hétköznapjaink első számú elszenvedői, a gyer­mekeink az alkohol mámorá­ban tudják csak elviselni állam­­polgári kötelességüket, a tanu­lást. Sajnálatos. De ha figye­lünk, segítünk nekik, talán, még gyógyítható. Mondom: ta­lán. Mert hogy a gyerekeken is múlik. Figyeljünk hát egymás­ra, segítsünk egymásnak. 2010-ben is. Vargáné Czobor Andrea tanár *

Next