Ajka - Ajkai Szó, 2016 (29. évfolyam, 1-44. szám)

2016-10-14 / 34. szám

29. évfolyam, 34. szám A város lapja 2016. október 14., péntek Megemlékezések a nemzet gyásznapján „Halottnak - hallgatás; / De a hamu alatt, / Valahol mé­lyen­­ izzik a parázs!” Reményik Sándor hetven évvel a kivégzések után álnéven - Végváriként - írt költeménye hordozza talán október 6-a üzenetét a legmélyrehatób­ban az utókor számára, ez az üzenet hatotta át a megem­lékezést a Templom-dombon, az aradi vértanúk emléké­re felállított kopjafánál. A Bródy Imre Gimnázi­um tanulói, az Ajka Városi Bányász Fúvószenekar és az Ajka-Padragkút Táncegyüt­tes közreműködésével össze­állított műsor sajnos a rossz időjárás miatt elmaradt októ­ber 6-án. Az így lerövidített programban Baráth Dorottya, a gimnázium tanulója Hein­rich Heine 1849 októberében című versét szavalta el, majd Mihályfi László ünnepi beszé­dét hallgatta meg a kisszámú megemlékező közönség. A Bródy Imre Gimnázium igazgatója elmondta, hogy Aradra, a magyar történelem gyásznapjára, s egyben a sza­badságharc mártírjaira emlé­kezünk. Azokra a katonákra, akik a szabadságharc leveré­se után a kegyetlen megtor­lás áldozataivá váltak, akik önként vállalták a halált egy nemzetért. Egy nemzetért, amely sokuknak nem is az anyanemzete volt. Mégis hit­ték, hogy ez az ország egyszer valóban önállóvá és szabad­dá válhat. Ezekkel a bevezető gondolatokkal kezdte ünnepi megemlékezését az igazgató, majd történeti áttekintésében a megtorlás utáni időket idéz­te fel, amikor nyilvánosan emlékezni sem lehetett az aradiakra. A kiegyezés után kezdődött az a­ nagyon lassú folyamat, amelynek eredmé­nyeképpen honvéd emlékmű­veket lehetett emelni a szabad­ságharc hőseinek emlékére. A folytatásban elmondta, hogy nem lehet elégszer ismételni a vértanúk nevét, de emlékez­ni kell a névtelen áldozatokra is, a börtönbe vetettekre, az emigrációba kényszerítettek­­re, akiknek távol hazájuktól kellett meghalniuk. A véres megtorlásnak összesen 157 hazafi esett áldozatul. - Mi volt Arad hatása a kiegyezés utáni Magyaror­szágra? Világossá vált, hogy a szabadságharc nem volt hi­ábavaló küzdelem, a forrada­lom előtti állapotokat nem le­hetett visszaállítani és a bukás ellenére nemcsak tovább élt, de erősödött is a nemzetben a szabadság és a független­ség eszméje. Az ország pedig - nemzeti önrendelkezésétől ugyan részben megfosztva - végre elindult a polgári fejlő­dés útján. A múlt része a má­nak, üzenetét minden korban tovább kell adni a fiataloknak úgy, hogy az ne unalmas tan­anyag, hanem személyesen átélhető legenda, hagyomány legyen - mondta az igazgató, majd Reményik (bevezetőnk­ben idézett) Október 6. című versével fejezte be megemlé­kezését. Az ünnepség végén az ön­­kormányzat nevében Sch­wartz Béla polgármester és dr. Horváth József alpolgármester koszorúzott. Az emlékműnél elhelyezte az emlékezés virá­gait a Fidesz Magyar Polgári Szövetség ajkai csoportja, a Magyar Szocialista Párt Ajka és Vidéke Szervezete, a Ke­reszténydemokrata Néppárt Ajkai Szervezete, és Ajka Vá­ros Német Nemzetiségi Ön­­kormányzata. Az ünnepi ren­dezvény a Szózat hangjaival zárult. Megemlékeztek az aradi vér­tanúkról Bódén is. Az eső elle­nére szép számmal érkeztek a városrész lakói az 1848-1849- es Emlékparkba október 6-án délután. Az ünnepség szer­vezője a parkot létrehozó és ápoló közösség, a Nosztalgia Nyugdíjas Klub volt, amely­nek nevében Szimeiszter Im­­réné klubvezető köszöntötte a megjelenteket. Ezután Utassy István önkormányzati képvi­selő emlékezett az 1848-49-es forradalom és szabadságharc eseményeire és hőseire. El­mondta, hogy október 6-a a magyar nemzet gyásznapja. Szomorú belegondolni, hogy a magyar népnek vesztett csatákat, levert forradalma­kat, tragikus nemzetvesztést többet kell évszámokhoz köt­nie, mint más nemzeteknek. Az október 6-án kivégzett 13 aradi vértanúra emlékezve felidézte, hogy közülük csak négy volt magyar anyanyel­vű, ugyanennyi német, kettő örmény, három pedig szerb és horvát. Vallásuk is meg­oszlott, tíz római katolikus, egy-egy református, unitárius és ortodox volt, de egyek vol­tak a hitben, a célkitűzésben, a vértanúságban. Majd az ese­mények ismertetése után név szerint említette mind a 13 kivégzett tábornokot. Hozzá­tette, hogy ugyanezen a napon végezték ki gróf Batthyány La­jos miniszterelnököt is Pesten. A szónok elmondta, hogy, ha pontosak akarunk lenni, 16- an voltak, akik életüket áldoz­ták a magyar ügyért Aradon. Ki így, ki úgy szolgálta a ha­zát, de teljesítették, amit rájuk mért a sors. Részesei voltak egy gyönyörű álomnak, és va­lóságnak, a független, szabad Magyarországnak. A megemlékezés zárásaként az önkormányzat, a Nosztal­gia Nyugdíjas Klub és a Bódé­ért Hagyományőrző Egyesület nevében is helyeztek el koszo­rúkat az emléktáblánál. Cs.B.É. A Templom-dombi kopjafánál a város nevében a polgármester és az alpolgármester koszorúzott (Fotó: Fotó) Dacoltak az esős idővel a bódéi megemlékezés résztvevői (Fotó: Györkös) Tizenkét fok alatt indulnak a kazánok A nyári melegből hirtelen lett tél az idén is. Szeptember utolsó napjaiban még napozhattunk, október elején viszont már indult a fűtési szezon. Ajkán közel hétezer lakásban és 450 intézményben, üzletben, közü­leti fogyasztónál távhő biztosítja a hidegebb hónapokban a megfelelő hőmérsékletet. Ma már nem naptári naphoz, hanem külső hőmérséklethez kötik a szol­gáltatás indítását. Ha az átlaghőmér­séklet két napon keresztül 12 fok alatt marad, kezdődik a fűtés. A sok lépcsőházból álló társasházakban a szolgáltatást végző Primer Ajka Táv­hőszolgáltatási Kft. indítja az időjárás függvényében azt, a kisebb, néhány lakásos házaknál a megbízott vagy a közös képviselő is kérheti. Hotczinger József­, a cég ügyvezető igazgatója kérdésünkre elmondta, hogy az álta­luk fűtött épületek 10-15 százaléká­ban van fogyasztás alapú elszámolás. Azokban termosztatikus radiátorokat szereltek fel, amelyek mérik a ke­­resztüláramló hőmennyiséget, így lehetőség van annak alapján a költ­ségek megosztására. A radiátorok nagy részét három-négy éve szerelték fel, amikor az ingatlantulajdonosok kaptak hozzá támogatást. Miután ez a lehetőség megszűnt, megtorpant a dolog. Egy radiátor ára ugyanis 35 ezer forint körül van, így egy olyan lakás felszerelése, ahol öt darabot kellene vásárolni, elérheti egy család havi fizetésének összegét is. Aki ezt a beruházást nem tudja vállalni, az legfeljebb abban reménykedhet, hogy ismét enyhe telünk lesz. A Primer adja a meleget a legnagyobb közösségi fogyasztóknál, az iskolák­nál valamint az uszodában is. (ta) A HÉT EMBERE Számtalan sikere mellett idén szerezte a legnagyobb dicsőséget városának, egye­sületének és saját magának Lipp Vencel, a Savaria kupa egyéni versenyének a megnye­résével. A versenyző alapító tagja a Kristály SE 1982-ben alakult teke szakosztályának. Az elmúlt 34 évben szerepelt az ausztriai Tabak, valamint a szuperligás Bruk-Mur csa­patában. Kis kitérő után 2009 óta ismét az ajkai csapatot erősíti. Bajnoki címet szer­zett szinte valamennyi szintű nemzeti bajnokságban. Nagy szerepe van abban, hogy 2012- ben és 2015-ben feljutott az aj­kai csapat a szuperligába. Pá­lyafutása alatt 33 különböző kupa elnyerésében volt része. Az utóbbi években az orszá­gos szenior bajnokságban ér el sikereket. Idén világbajno­kokat is megelőzve rendkívüli teljesítménnyel nyert a Savaria kupán és nagymértékben hoz­zájárult a csapat második he­­ LIPP VENCEL­ lyéhez, hajszállal lemaradva a csapatgyőzelemről. Részt vesz az ajkai utánpót­lás nevelésében. Falusi Liliána és Tóth Martin sikereinek a fő kovácsa. Férfi versenyzőként Tóth Martin személyében lát­ja azt a tehetséget és szorgal­mat, akinek majd a stafétabo­tot átadja. Napjainkban a fő célja, hogy sikeresen szerepeljen az Ajka Kristály SE tekecsapata a szu­perligában, ami jelen esetben a bent maradást jelenti a leg­felsőbb osztályban. Játékával még néhány évig segíteni kí­vánja a csapatot. Az Ausztriában eltöltött évek alatt gyümölcsöző kap­csolatokat épített ki, amelye­ket az egyesület érdekében eredményesen használ fel, így sikerült nagyon kedvez­ményesen hozzájutni az ajkai csapatnak a tekepálya új auto­matika szerkezetéhez, amihez anyagilag is hozzájárult. (Fotó: Györkös) Parkolót adtak át a Cserhát utcában A Cserhát utca - Tűzol­tó utca közötti közterületen a parkolót és a közlekedési parkot október 4-én adta át Schwartz Béla polgármester. A rendezvényt a kedvezőt­len időjárás miatt szűk kör­ben tartották meg. A szemer­kélő esőben a polgármester elmondta, olyan területen adják át most a 683-adiktól a 690-edikig terjedő számo­zással ellátott közlekedési létesítményeket, amely „sok vihart megért”. Több megbe­szélést is tartottak itt annak idején arról, hogy játszótér, parkoló,­­közlekedési park, avagy más épüljön-e ide. A lakók aktívan nyilvánítottak véleményt, végül sikerült a kompromisszumos megol­dást kialakítani. A polgár­­mester úgy fogalmazott, eb­ben nagy érdeme van Utassy Istvánnak, a körzet önkor­mányzati képviselőjének, aki a különböző érdekeket egy irányba gyúrta. Útépítés, parkolók kialakítása, csapa­dékcsatorna-építés, járda, lépcső, közvilágítási hálózat, játéktér felújítása és parkosí­tás valósult meg. A beruházást a lakók ne­vében Utassy István vette át. Visszaemlékezett arra, hogy háromszor is voltak itt körzetbejáráson. A játszótér ötletét az itt élők többsége elvetette, de nincs messze a Patakparti óvodánál lévő játszótér, ahová a kicsikkel kényelmesen átsétálhatnak. A parkolás tekintetében ko­rábban a tízemeletes kör­nyékén kaotikus állapotok voltak, most a Tűzoltó utca és a Cserhát utca lakói is ké­nyelmesen parkolhatnak itt, sőt, a temetésre érkezők is elférnek. A nemzetiszín szalagot a Schwartz Bélával és Utassy Istvánnal közösen Ládi Já­nos, a Bakonyi Tájfutó Klub elnöke vágta át. zsge A hagyományos söröshordó-gurítást Schwartz Béla, Ládi János és Utassy István végezte (Fotó: Fotó)

Next