Aszód - Aszódi Tükör, 2002 (14. évfolyam, 1-11. szám)
2002-08-01 / 8. szám
14 ASZÓDI (Folytatás az 1. oldalról) kondérban, melléje pedig juhtúrós és káposztás sztrapacskát kínált. - A sztrapacska tót étel, és még ma is sokan fózik a környékünkön-avatott be az étellel kapcsolatos tudnivalókba alkalmi házigazdám. Igaz, korábban nem túróval töltötték a krumplival kevert tésztát, mivel ez akkor is drága volt, hacsak nem otthon állították elő a háziak. A most készült ételt még egy kis sonkával is díszítjük, ezt az elődeink csak nagyon ünnepi alkalmakkor tették meg. Idén először nevezett a versenyre a 40. Galga Vezetésbiztosító Ezred, amely alakulat egyik specialitása, hogy katonai rendezvényeken biztosítják az ellátást, emellett pedig karácsony táján Budapesten a hajléktalanok ingyen konyháján látják vendégül a rászorulókat. - Évente több alkalommal főzünk 5-7 ezer emberre, de volt, amikor 12 ezer főt kellett jóllakatnunk meleg étellel. Meg kell mondjam, az a könnyebb feladat, kisebb tételnél ugyanis nehezebb eltalálni az ízeket - állítja Sztári István ezredes, az alakulat parancsnoka. Szakácsai ezúttal Galga baka babgulyással várták a zsűrit, amelynek különlegessége volt, hogy füstölt marhanyelvet is főztek bele, amely még pikánsabbá tette az étel ízét. Különlegességként mézes sertésbordát kínáltak - ezt szintén sokan készítik a Galga mentén - és tegnapelőtt szedett erdei fűszerekkel ízesített szarvasgerincet. A találkozót többen már nemcsak arra használják, hogy megmutassák főzési tudományukat, illetve beszélgessenek egy jót, hanem egyéb marketingtevékenységre is. A tápióbicskeiek például a kínálgatás során a községet bemutató prospektust is adtak az érdeklődőknek, mellé téve egy meghívót a 2003-as tápióbicskei csatára. Másutt főzés közben egy mezőgazdasági gépeket forgalmazó szakember akadt kuncsaftra, aki a napokban gépszemlére megy hozzá. A jövőre persze nemcsak ők gondolnak, hanem Bankó László, a rendezvény szervezője is , aki elmondta, a nagy érdeklődésre való tekintettel jövőre újra kétnapos lesz a fesztivál. A hagyományos programokonhagyományőrző együttesek fellépése - többek között az aszódi Városi Nyugdíjasklub Hagyományőrző Csoportja -, kézművesség tanítása, baráti társaságok főzőversenye, könnyűzenei koncerteken túl idén is sikerült egy kis újdonságot becsempészni: a főzőversenyt gyermekeknek is meghirdették. Két közösség, egy hévízgyörki és egy galgamácsai jelentkezett, az ő díjuk egy egyhetes balatoni nyaralás lesz. A zsűri hosszas latolgatás után úgy döntött, hogy a 40. Galga Vezetésbiztosító Ezred csapatának juttatja az első helyet. Aszódi szerezte meg a bronzérmet is, mégpedig Takács Lajos. Persze az asztalokhoz kisorsolt nézőknek valamennyi étel nagy megelégedésre szolgált. A legtömörebben talán az az angol házaspár fogalmazott, akik miután megkóstolták Micsutka Józsefnek, a Művelődés Háza gondnokának nyúlmájgombóc levesét és pirítással kísért cseresznyés nyúlpaprikását, csak annyit mondtak: very, very good! Rácz Zoltán ! Negyedszer rendezték meg a Népi Ízek Fesztiválját Taroltak az aszódiak az ételeikkel Elemezzük együtt! Zsip-zsup kenderzsup, ha megázik, kidobjuk! Zsupsz! A fenti mondóka első ránézésre az, aminek tűnik. De csak az első ránézésre! Nézzünk egy kicsit a sorok mögé, ízlelgessük a szavakat, és meg foguk látni, hogy ez a versike sokkal több, mint egy mondóka. Köztudomású, hogy a zsúp valójában szalma. Olyan szalma, amit tetőfedésre használnak. Mindaddig, amíg fel nem kerül a tetőre, szalmának hívjuk, de ahogy összeáll fedőréteggé, már zsúp a neve. Mivel a tetőfedésre használt szalma többnyire gabonafélék cséplés után megmaradt szára, valamint kismértékben levél része, így szinte arculcsapásként ér minket a kenderzsup kifejezés. Nocsak! Kenderből is készült zsúp?! A történelmi Magyarország nem minden táján termett meg a kender, de ha meg is termett, csak ott foglalkoztak vele, ahol nagyobb mennyiségű víz állt rendelkezésre. (vö.: kenderáztató) Amennyiben megállapításaim megállják a helyüket, és miért ne állnák meg, akkor meglehetősen pontosan meghatározható a mondóka keletkezésének helye és ideje. Ehhez azonban kell még egy kis segítség. Ha feltételezzük, hogy Magyarországon a mondókák nem szétszórtan, hanem koncentráltan keletkeztek, akkor meg is van a megoldás. Hívjunk segítségül egy másik mondókát! „ Egyedem, begyedem hajdú tánc, hajdú sógor mit kívánsz? A fentiek alapján megállapítható, hogy a mondóka Hajdúszováton, a Kosely patak mentén keletkezett. Be kell vallanom, hogy a „zsúp” szó némi fejtörést okozott. Először arra gondoltam, hogy a Simi Samu Sámuel-Dini Dani Dániel szinonimájáról van szó. Viszont akkor a mondóka így kezdődne: Zsipi Zsupi Zsupiel, de ezzel a variánssal még nem találkoztam. Végül rájöttem, hogy a zsip szónak a mondóka elejére kerülésének praktikus okai vannak. E szócska nélkül páros szótagszám alakult volna ki. Végül a legnagyobb gondot a „Ha megázik, kidobjuk”-szövegrész jelentette. Annak, hogy a Hajdúságban évekig ne essen, igen kicsi a valószínűsége. Ellenkezőleg. A zsúptető azt a célt szolgálja, hogy az eső lehetőleg ne essen be a házba. Ha minden eső után kidobnák a zsúptetőt, Hajdúszováton a tetőfedők egész évben három műszakban dolgoznának. A megoldás pofonegyszerű. Annyira nyilvánvaló, hogy ezért nehéz rájönni. Természetesen nem a zsuppot dobják ki, hanem a zsipet, amelyet könnyű pótolni... valószínűleg... A problémának lehet még egy megoldása. Se a zsipet, se a zsúpot nem dobták ki megázás után, hanem valami egészen mást, csak ez a valami nem illett a mondóka hangulatához. Gondolok itt olyan dologra, ami ha megázik, hasznavehetetlen. Hogy is szólna a kiszámoló? Zsip, zsúp kenderzsup, ha megázik, kidobjuk a Johnson és Johnson babahintőport. Zsupsz! Pálmai Tibor _______Aszódról_______ A Petőfi Múzeum Igazgatósága tisztelettel meghív minden érdeklődőt a Galériában 2002. szeptember 3-án 18 órakor kezdődő Ladócsy László festőművész Aszód című akvarell kiállításának megnyitójára. Megnyitó beszédet mond Asztalos Tamás múzeumigazgató. Közreműködik a Podmaniczky Művészeti Alapiskola együttese. A kiállítás 2002. október 27-ig tekinthető meg.