Békéscsaba - Csabai Mérleg, 2003 (13. évfolyam, 1-23. szám)

2003-05-08 / 9. szám

Európai fórum Gyakran feltett kérdések Magyarország EU-csatlakozásáról • Magyaroknak kell-e majd egy európai hadseregben szolgálniuk? Jelenleg nem létezik európai hadsereg. Annak ellenére, hogy az utóbbi években megkezdődött az EU közös biztonság- és vé­delempolitikájának kiépítése, a tagállamok a távolabbi jövőben sem tervezik közös európai hadsereg felállítását. Egy 1999-es döntés értelmében 2003-ig a tagállamok nemzeti védelmi eszközeiből ön­kéntesen felajánlott mintegy 60 000 főnyi gyorsan bevethető kato­nai erő és 5000 fős rendőri erő jön létre. Magyarországnak lehe­tősége volt, hogy mindkét területen felajánlásával erősítse az eu­rópai képességeket, és ezzel élt is. Ebből következően - akár már Magyarország taggá válása előtt - a felajánlott magyar katonák és rendőrök részt vehetnek az EU által indított válságkezelő vagy válságmegelőző műveletben. Az európai hadseregben azonban magyarok nem fognak szolgálni, hiszen ilyen jelenleg nem létezik. • Hogyan szabályozzák az áfát az EU-ban? A hazai áfarendszer már nagymértékben egyezik az EU-ban al­kalmazottal. A tagállamok egy alapadókulcsot alkalmazhatnak, amely nem lehet 15 százaléknál alacsonyabb. Alkalmazható továb­bá egy vagy két kedvezményes kulcs is, amelynek legalább az 5 százalékot kell elérnie. A kedvezményes kulcs alatt adóztatható ter­mék- és szolgáltatáscsoportokat közösségi jogszabály sorolja fel. • Mit mondanak az uniós szabályok az EU-n belüli vállalkozásalapításról? Az EU-n belüli vállalkozásalapításra alapvetően a tagállami sza­bályok vonatkoznak. A közösségi szabályok az egyes szabályozá­si területeken a tagállami szabályok koordinációját jelentik, és azért születtek meg, hogy a különböző érdekek azonos szintű védelme a társaságok számára megfelelő védelmet teremtsen, így a tagál­lamoknak cégjegyzéket kell fenntartaniuk, a cégadatokat hivata­los lapban közzétenniük, a társaságok semmisségét csak bíróság állapíthatja meg konkrétan meghatározott esetekben. Egységes szabályok vonatkoznak a részvénytársaságok alaptőke-emelésé­re, módosítására, a vállalatok felvásárlására. Az EU-ban az egyes tagállamok polgárai tulajdonosként megkülönböztetés nélkül részt vehetnek más tagállamok társaságaiban. • Van-e közösségi munkajog? Az uniós munkajog jelenleg 11 olyan irányelvet jelent, amelyek munkajogi tárgyú rendelkezéseket tartalmaznak. Ezek az irányel­vek azonban a munkajognak csak egyes részterületeit érintik, ame­lyeken minimális előírásokat fogalmaznak meg a tagállamok szá­mára. Ezen előírások egy része a foglalkoztatás alapfeltételeit, a munkavállalók alapvető jogait részletezi (munkaidő, munkaszerző­dés stb.), másik része pedig az egységes piac kialakításával ös­­­szefüggésben a vállalati munkaerő-gazdálkodás olyan alapprob­lémáit szabályozza, amelyek erőteljesen befolyásolhatják a piaci versenyhelyzetet (fizetésképtelenség, csoportos létszámleépítés stb.). A harmadik fő típust azok az irányelvek alkotják, amelyek az atipikus foglalkoztatási formákhoz kapcsolódóan biztosítják az alapvető munkavállalói jogokat (részmunkaidő, kirendelés stb.). Minden egyéb, a 11 irányelv által nem érintett munkajogi szabályt továbbra is szabadon alakítanak a tagállamok. • Transzeurópai Hálózatok (TEN) A Transzeurópai Hálózatok (röviden az angol megfelelőből: TEN) az infrastruktúra három nagy területén - közlekedés, távköz­lés, energia - az Európai Unióban található hálózatok fejlesztési programját jelenti. A maastrichti szerződésben foglaltak szerint a közösség elősegíti a nemzeti hálózatok összekötését és a rend­szerhez történő csatlakozást, támogatja a periferikus területek be­kapcsolódását az unió vérkeringésébe. Az Európai Tanács és a Parlament 1996-ban fogadta el a közlekedési TEN terveit, amelyek célként tűzik ki egy integrált szárazföldi, tengeri és légi közlekedé­si infrastruktúrahálózat létesítését az EU területén 2010-ig. EU-kislexikon ■ KÖZÖSSÉGI VÍVMÁNYOK Az Európai Unió jogszabályainak összessége. Az új belépőknek vállalniuk kell, hogy a csatlakozás pillanatától vagy hosszabb-rö­­videbb átmeneti idő után átveszik és alkalmazzák ezeket. ■ A HÁROM PILLÉR A maastrichti szerződés az Európai Uniót három „pillérre" épí­ti fel: az európai közösségekre, mely a korábbi három közössé­get (EK, Montánunió, Euratom) foglalja magában, a közös kül- és biztonságpolitikára, valamint a bel- és igazságügyi együttműkö­désre. ■ EURÓPAI MONETÁRIS RENDSZER Az EU-tagállamok pénzügyi (elsősorban valutáris) együttműkö­désének rendszere. 1979-ben alapították. Fő célja a valutaárfolya­mok ingadozásának szűk keretek között tartása. Lényeges elemei a közös elszámolási egység (az ECU), az árfolyamrendszer, va­lamint az annak működését támogató pénzalapok. Az euró beve­zetésével veszített korábbi jelentőségéből, ugyanis azóta csak az euró és az eurózónán kívüli tagállamok valutáinak kapcsolatát sza­bályozza. ■ KONVENT A létrehozását szentesítő, 2001. decemberi laekeni nyilatkozatot követően a „tanácskozó gyűlés” 2002. február 28-án alakult meg azzal a céllal, hogy választ találjon az unió politikai és intézményes jövőjével kapcsolatos kérdésekre, és előkészítse a következő kor­mányközi konferenciát. A testület létrehozását egyrészt a közelgő bővítés indokolta, másrészt az uniós intézmények működésével szemben tanúsított növekvő elégedetlenség. A Kon­­ventben a 15 tagország és a 13 tagjelölt 105 képvise­lője vesz részt, élén egy 12 tagú elnökséggel, melynek vezetője Valéry Giscard d’Estaing volt francia államfő. A tervek szerint a testület munkájának eredményeként akár egy kö­zös európai alkotmány is megszülethet. ■ KÖZÖSSÉGI PROGRAMOK Az Európai Unió közös politikáinak megvalósítását célzó, általá­ban 4-6 évre létrehozott programok. Közösségi programok nagyon sok területen működnek: léteznek ifjúsági, egészségügyi és szoci­ális, kulturális, környezetvédelmi, kutatásfejlesztési, adózási stb. programok. A közösségi programokban, megfelelő pénzügyi hoz­zájárulás mellett, Magyarország is részt vehet. Ennek megfelelően 1997. szeptember 1. óta folyamatosan kapcsolódtunk be az egyes programokba. ■ KÖZÖSSÉGI KEZDEMÉNYEZÉSEK Az Európai Bizottság által kidolgozott, a strukturális alapokat ki­egészítő programok, melyeket a tagállamok nemzeti szinten hajta­nak végre. A 2000 és 2006 közötti költségvetési időszakban a kö­vetkező közösségi kezdeményezések működnek: - EQUAL: határon átnyúló együttműködés a munkaerővel kap­csolatos esélyegyenlőtlenség és diszkrimináció felszámolá­sa, megakadályozása érdekében; - INTERREG: a határon átnyúló, régiók közötti együttműködé­sek támogatása a harmonikus, kiegyensúlyozott és fenntart­ható fejlődés érdekében; - LEADER: a vidékfejlesztés támogatására; - URBAN: a nagyvárosok gazdasági és szociális fejlesztésére, a fenntartható városi fejlődés elősegítésére; ■ NETTÓ BEFIZETŐ/NETTÓ HASZONÉLVEZŐ Azokat a tagállamokat nevezzük nettó befizetőknek, melyek na­gyobb összeggel járulnak hozzá az EU központi költségvetéséhez, mint amekkorát onnan visszakapnak. Hagyományosan nettó befi­zetői pozícióban van Németország, Olaszország, Nagy-Britannia, Hollandia és Franciaország. Azokat a tagállamokat, melyek többet kapnak az uniós költségvetésből, mint amennyit oda befizetnek, nettó haszonélvezőknek nevezzük. BÉKÉS MEGYEI EURÓPAI INFORMÁCIÓS PONT ^lérie^

Next