Békéscsaba - Csabai Mérleg, 2003 (13. évfolyam, 1-23. szám)
2003-05-08 / 9. szám
Európai fórum Gyakran feltett kérdések Magyarország EU-csatlakozásáról • Magyaroknak kell-e majd egy európai hadseregben szolgálniuk? Jelenleg nem létezik európai hadsereg. Annak ellenére, hogy az utóbbi években megkezdődött az EU közös biztonság- és védelempolitikájának kiépítése, a tagállamok a távolabbi jövőben sem tervezik közös európai hadsereg felállítását. Egy 1999-es döntés értelmében 2003-ig a tagállamok nemzeti védelmi eszközeiből önkéntesen felajánlott mintegy 60 000 főnyi gyorsan bevethető katonai erő és 5000 fős rendőri erő jön létre. Magyarországnak lehetősége volt, hogy mindkét területen felajánlásával erősítse az európai képességeket, és ezzel élt is. Ebből következően - akár már Magyarország taggá válása előtt - a felajánlott magyar katonák és rendőrök részt vehetnek az EU által indított válságkezelő vagy válságmegelőző műveletben. Az európai hadseregben azonban magyarok nem fognak szolgálni, hiszen ilyen jelenleg nem létezik. • Hogyan szabályozzák az áfát az EU-ban? A hazai áfarendszer már nagymértékben egyezik az EU-ban alkalmazottal. A tagállamok egy alapadókulcsot alkalmazhatnak, amely nem lehet 15 százaléknál alacsonyabb. Alkalmazható továbbá egy vagy két kedvezményes kulcs is, amelynek legalább az 5 százalékot kell elérnie. A kedvezményes kulcs alatt adóztatható termék- és szolgáltatáscsoportokat közösségi jogszabály sorolja fel. • Mit mondanak az uniós szabályok az EU-n belüli vállalkozásalapításról? Az EU-n belüli vállalkozásalapításra alapvetően a tagállami szabályok vonatkoznak. A közösségi szabályok az egyes szabályozási területeken a tagállami szabályok koordinációját jelentik, és azért születtek meg, hogy a különböző érdekek azonos szintű védelme a társaságok számára megfelelő védelmet teremtsen, így a tagállamoknak cégjegyzéket kell fenntartaniuk, a cégadatokat hivatalos lapban közzétenniük, a társaságok semmisségét csak bíróság állapíthatja meg konkrétan meghatározott esetekben. Egységes szabályok vonatkoznak a részvénytársaságok alaptőke-emelésére, módosítására, a vállalatok felvásárlására. Az EU-ban az egyes tagállamok polgárai tulajdonosként megkülönböztetés nélkül részt vehetnek más tagállamok társaságaiban. • Van-e közösségi munkajog? Az uniós munkajog jelenleg 11 olyan irányelvet jelent, amelyek munkajogi tárgyú rendelkezéseket tartalmaznak. Ezek az irányelvek azonban a munkajognak csak egyes részterületeit érintik, amelyeken minimális előírásokat fogalmaznak meg a tagállamok számára. Ezen előírások egy része a foglalkoztatás alapfeltételeit, a munkavállalók alapvető jogait részletezi (munkaidő, munkaszerződés stb.), másik része pedig az egységes piac kialakításával összefüggésben a vállalati munkaerő-gazdálkodás olyan alapproblémáit szabályozza, amelyek erőteljesen befolyásolhatják a piaci versenyhelyzetet (fizetésképtelenség, csoportos létszámleépítés stb.). A harmadik fő típust azok az irányelvek alkotják, amelyek az atipikus foglalkoztatási formákhoz kapcsolódóan biztosítják az alapvető munkavállalói jogokat (részmunkaidő, kirendelés stb.). Minden egyéb, a 11 irányelv által nem érintett munkajogi szabályt továbbra is szabadon alakítanak a tagállamok. • Transzeurópai Hálózatok (TEN) A Transzeurópai Hálózatok (röviden az angol megfelelőből: TEN) az infrastruktúra három nagy területén - közlekedés, távközlés, energia - az Európai Unióban található hálózatok fejlesztési programját jelenti. A maastrichti szerződésben foglaltak szerint a közösség elősegíti a nemzeti hálózatok összekötését és a rendszerhez történő csatlakozást, támogatja a periferikus területek bekapcsolódását az unió vérkeringésébe. Az Európai Tanács és a Parlament 1996-ban fogadta el a közlekedési TEN terveit, amelyek célként tűzik ki egy integrált szárazföldi, tengeri és légi közlekedési infrastruktúrahálózat létesítését az EU területén 2010-ig. EU-kislexikon ■ KÖZÖSSÉGI VÍVMÁNYOK Az Európai Unió jogszabályainak összessége. Az új belépőknek vállalniuk kell, hogy a csatlakozás pillanatától vagy hosszabb-rövidebb átmeneti idő után átveszik és alkalmazzák ezeket. ■ A HÁROM PILLÉR A maastrichti szerződés az Európai Uniót három „pillérre" építi fel: az európai közösségekre, mely a korábbi három közösséget (EK, Montánunió, Euratom) foglalja magában, a közös kül- és biztonságpolitikára, valamint a bel- és igazságügyi együttműködésre. ■ EURÓPAI MONETÁRIS RENDSZER Az EU-tagállamok pénzügyi (elsősorban valutáris) együttműködésének rendszere. 1979-ben alapították. Fő célja a valutaárfolyamok ingadozásának szűk keretek között tartása. Lényeges elemei a közös elszámolási egység (az ECU), az árfolyamrendszer, valamint az annak működését támogató pénzalapok. Az euró bevezetésével veszített korábbi jelentőségéből, ugyanis azóta csak az euró és az eurózónán kívüli tagállamok valutáinak kapcsolatát szabályozza. ■ KONVENT A létrehozását szentesítő, 2001. decemberi laekeni nyilatkozatot követően a „tanácskozó gyűlés” 2002. február 28-án alakult meg azzal a céllal, hogy választ találjon az unió politikai és intézményes jövőjével kapcsolatos kérdésekre, és előkészítse a következő kormányközi konferenciát. A testület létrehozását egyrészt a közelgő bővítés indokolta, másrészt az uniós intézmények működésével szemben tanúsított növekvő elégedetlenség. A Konventben a 15 tagország és a 13 tagjelölt 105 képviselője vesz részt, élén egy 12 tagú elnökséggel, melynek vezetője Valéry Giscard d’Estaing volt francia államfő. A tervek szerint a testület munkájának eredményeként akár egy közös európai alkotmány is megszülethet. ■ KÖZÖSSÉGI PROGRAMOK Az Európai Unió közös politikáinak megvalósítását célzó, általában 4-6 évre létrehozott programok. Közösségi programok nagyon sok területen működnek: léteznek ifjúsági, egészségügyi és szociális, kulturális, környezetvédelmi, kutatásfejlesztési, adózási stb. programok. A közösségi programokban, megfelelő pénzügyi hozzájárulás mellett, Magyarország is részt vehet. Ennek megfelelően 1997. szeptember 1. óta folyamatosan kapcsolódtunk be az egyes programokba. ■ KÖZÖSSÉGI KEZDEMÉNYEZÉSEK Az Európai Bizottság által kidolgozott, a strukturális alapokat kiegészítő programok, melyeket a tagállamok nemzeti szinten hajtanak végre. A 2000 és 2006 közötti költségvetési időszakban a következő közösségi kezdeményezések működnek: - EQUAL: határon átnyúló együttműködés a munkaerővel kapcsolatos esélyegyenlőtlenség és diszkrimináció felszámolása, megakadályozása érdekében; - INTERREG: a határon átnyúló, régiók közötti együttműködések támogatása a harmonikus, kiegyensúlyozott és fenntartható fejlődés érdekében; - LEADER: a vidékfejlesztés támogatására; - URBAN: a nagyvárosok gazdasági és szociális fejlesztésére, a fenntartható városi fejlődés elősegítésére; ■ NETTÓ BEFIZETŐ/NETTÓ HASZONÉLVEZŐ Azokat a tagállamokat nevezzük nettó befizetőknek, melyek nagyobb összeggel járulnak hozzá az EU központi költségvetéséhez, mint amekkorát onnan visszakapnak. Hagyományosan nettó befizetői pozícióban van Németország, Olaszország, Nagy-Britannia, Hollandia és Franciaország. Azokat a tagállamokat, melyek többet kapnak az uniós költségvetésből, mint amennyit oda befizetnek, nettó haszonélvezőknek nevezzük. BÉKÉS MEGYEI EURÓPAI INFORMÁCIÓS PONT ^lérie^