Békéscsaba - Csabai Mérleg, 2021 (31. évfolyam, 1-24. szám)
2021-07-22 / 14. szám
Ingyenes városi lap. Minden számnak helyi értéke van! XXXI. évfolyam, 14. szám 2021. július 22.•.„.ci.yA Csabai Mérleg A Csabai Mérleg következő száma augusztus 12-én jelenik meg A bronz a múzeumnál lesz Munkácsy-szobor Újabb látványelemmel gyarapodott a békéscsabai vasútállomás. A város egyik meghatározó kapujában július 12-én egy Munkácsy Mihályt ábrázoló, fémvázra épített gipszöntvény szobrot adtak át. Az eredeti, bronzból készített alkotást, Boros Péter munkáját a múzeumnál láthatjuk majd. A vasútállomáson, a gipsz-makett átadásán Ando György, a Munkácsy Mihály Múzeum igazgatója, Varga Tamás, Békéscsaba kultúráért felelős alpolgármestere és Meszesán László állomásfőnök mondott beszédet. Ando György megjegyezte, hogy az 1850-es években épült első vasútvonal gazdasági fejlődést hozott a városnak. - Örülök, hogy a gipszmakett itt látható Békéscsaba kapujában, ahol a turisták és a vonattal közlekedők mindennap találkozhatnak a festőfejedelemmel. A vasút megépítését követő hatodik napon maga Munkácsy is itt várakozott a vonatra, ami elvitte őt Aradra. Aki városunkba utazik, számos ponton találkozhat Munkácsyt ábrázoló, a festő munkásságát bemutató táblákkal, tértárgyakkal - fogalmazott a kulturális intézmény igazgatója. Varga Tamás alpolgármester elmondta, hogy az öt éve megújult vasútállomás ismét gyarapodhatott egy látványos elemmel. - Ez az alkotás valójában egy makett, amelyet Boros Péter szobrászművész készített el gipszből. A bronzból készült szobor majd a Munkácsy Mihály Múzeumnál kap majd helyet - nyilatkozott Varga Tamás. Az alpolgármester hozzátette, hogy olyan emblematikus Munkácsy-festmények alapján is készülnek majd szobrok Békéscsaba egyes pontjaira, mint az Ásító inas és a Rőzsehordó nő. Csiffáry Zsuzsanna Varga Tamás, Andó Görgy és Meszesán László az átadón Megújult a mezőmegyeri Arany János Művelődési Ház „A falak állnak, már csak lélek kell bele" A mezőmegyeri Arany János Művelődési Ház épülete az 1960-as évek elején készült el, ideje volt már korszerűsíteni. Az elmúlt időszakban kilencven millió forintból, a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program „Bővülő terek, építkező közösségek” pojektjének részeként erre lehetőség nyílt. A megújult épület hivatalos átadóját július 8-án tartották. A fejlesztésnek köszönhetően a Csabagyöngye Kulturális Központ mezőmegyeri tagintézményének energiagazdálkodása korszerűbb lett, az épület új ablakokat és külső hőszigetelést kapott. A ház előtérrel is bővült, amely alkalmas kiállítások rendezésére is. Az épület átadásakor a Mezőmegyeri Kézműves Falu művészeinek alkotásait már az új térben tekinthették meg az érdeklődők, a tárlatot a Békés Megyei Népművészeti Egyesület titkára, Kocsis Klára nyitott meg. Hanó Miklós alpolgármester a megújult épület átadásán elmondta, hogy az Arany János Művelődési Ház mára a helyi kulturális élet egyik korszerű bázisa lett. - Mezőmegyer fejlesztése azért is fontos, mert a peremterületi részeknek is ugyanolyan lehetőségeket kell kapniuk, mint a belvárosban élőknek. Kívánom, hogy sok kulturális programnak adjon otthont a megszépült ház - fogalmazott Hanó Miklós alpolgármester, aki körzet önkormányzati képviselője is. Herczeg Tamás országgyűlési képviselő beszélt arról, hogy az utolsó járványmentes évben 18-20 ezer látogatót regisztráltak évente a házban. Aki most körbejárja az épületet, elámulhat, hogy mennyire megszépült, ráadásul új funkciókat is kapott. Konyhát alakítottak ki, megújult a könyvtár, új könyvek is érkeztek. Újak a nyílászárók, a bútorok és a homlokzat is - részletezte Herzceg Tamás. Varga Tamás sportért és kultúráért felelős alpolgármester azt emelte ki, hogy már 2015-ben szerették volna felújítani az épületet, de akkor még nem volt rá lehetőség. Hozzátette: bízik abban, hogy a járvány után ismét élettel telik meg az intézmény. Mint mondta: a falak állnak, már csak lélek kell bele. Lengyelné Zalai Erika, az Arany János Művelődési Ház szakmai vezetője kiemelte, hogy a megújult és kibővített térben nagyon sok programot terveznek, amelyek java a kézművességhez kapcsolódik, ez az egyik olyan irány, amelyet szeretnének minél jobban erősíteni. Ezen kívül még számos, színes programnak, valamint családi rendezvényeknek is szeretnénk helyet adni, a termeik bérelhetőek. Hídvégi Dávid Herczeg Tamás: 5,5 százalékos gazdasági növekedés esetén jobb helyzetbe kerülnek a gyermekes családok Emelkedtek az építőanyagárak; tervezik a minimálbér emelését; ha a gazdasági növekedés meghaladja az 5,5 százalékot, jobb helyzetbe kerülhetnek a gyermeket nevelő családok; augusztustól elérhető lesz a harmadik oltás - erről beszélgettünk Herczeg Tamás országgyűlési képviselővel. - Óriásit emelkedtek az építőanyagárak az elmúlt időszakban. Milyen lépéseket lehet tenni ennek az orvoslására? - Rendkívüli mértékben megnőttek az építőanyagárak - ez nem megyei vagy hazai, hanem globális jelenség. Ebből adódóan ezen a területen meglehetősen szűk a kormányzat mozgástere. A Gazdasági Versenyhivatal egyre intenzívebben ellenőrzi, milyen árakkal dolgoznak az építőanyag-kereskedők és bünteti a kartellezést, hogy visszaszorítható legyen az indokolatlan áremelés. A kormányzat pedig bizonyos adminisztratív eszközökkel korlátozná az építőanyagok külföldre történő kivitelét, amihez uniós jóváhagyásra van szükség. A magyar döntés már megszületett és a korlátozás várhatóan október elejétől léphet hatályba. Vannak olyan vélemények, amelyek szerint rossz az állami beavatkozás. Abban az esetben, ha Magyarország az építőanyagokra kiviteli tilalmat rendel el, akkor más országok hazánkkal szemben szintén kiviteli tilalmat rendelhetnek el, ez pedig hiányt, a hiány további árnövekedést generálhat. Nehéz tehát a helyzet, de a kormánynak lépnie kellett, és ezt megtette. - A miniszterelnök a múlt hónapban bejelentette, hogy jövőre 20 százalékos minimálbéremelést szeretnének. Mit tudhatunk erről? - Jelenleg 167 ezer forint a minimálbér, a terv az, hogy a következő esztendő elejétől ez az összeg 200 ezer forint legyen. Csak a vállalati szférában idén 392 ezer munkavállalót érintett a minimálbér emelése, de a más területeken dolgozók között is százezres nagyságrendben találhatók olyanok, akik az „alapfizetést” viszik haza. Ebből is látszik, hogy ez a mintegy 20 százalékos emelés a társadalom egy jelentős részének javítaná az életkörülményeit. Emellett a minimálbérhez igazodó több juttatás összege is emelkedik, így a cukorbetegek adókedvezményétől a gyeden és táppénzen keresztül nő az álláskeresési járadék legkisebb összege is. Meg kell oldani azt is, hogy a keresetek ne csússzanak össze, növelni kell a garantált bérminimum és a kezdő diplomás bér összegét is. Mindezekhez pedig elengedhetetlen a kisvállalkozók terheinek könnyítése. FOLYTATÁS A 7. OLDALON ► „A minimálbér-emelés sokak életkörülményein javíthat”