Budapest XVIII. kerület - Városkép, 2002 (11. évfolyam, 1-12. szám)
2002-08-01 / 8. szám
30 KULTÚRA VÁROSKÉP 2002. augusztus VITA KÖZTÉRI SZOBRAINKRÓL (V.) Februári számunkban Fordulatot köztéri szobrászainkban! címmel vitaindító írást közöltünk dr. Feitl István, az Oktatási és Közművelődési Bizottság elnökének tollából. Az írásra már többen reagáltak. Szerk. Köztéri szobrok a kerületben? A köztéri szobrok helyzetének felvetése egy olyan gondolatsort indított el bennem, mely kerületünkre sajnos egyáltalán nem jellemző. Külföldi nagyvárosokban járva, azok köztereinek üde színfoltja egy-egy szökőkúttal kombinált szoboregyüttes. E szoborcsoportok ábrázolhatnak akár történelmi vagy bibliai személyeket, jeleneteket, állatalakokat, esetleg nonfiguratív elemeket, azonban mindegyiknek legfőbb jellemzője a vízzel történő játék. A víz, a legfőbb éltető elem szimbóluma, az élet keletkezésének közege, mely csörgedezésével, fénytörésével új dimenzióba helyezi az általa körülvett műalkotást. Köztudott, hogy ezekhez a szökőkutakhoz különböző hagyományok, mondák társulnak, melyek részét képezik egy település közösségalkotó erejének. Az ott sétáló, pihenő embereknek felüdülést nyújtanak, hűsítik a levegőt, javítják a lakókörnyezet életminőségét. Egyúttal egyfajta találkozási pont lehet, ott adhatnak randevút egymásnak a szerelmesek, ott találkozhatnak a diákok, családtagok. A szökőkút környezetének megfelelő kiépítettsége, díszburkolat, padok, növények, kávéház, cukrászda terasszal stb. létesítése mind hozzájárulhatnak az urbánus környezet magasabb szintre emeléséhez. Meggyőződésem, hogy a most épülő városközpont (új vásárcsarnok melletti terület) sétáló utcája igényelne egy szökőkúttal kombinált szoborcsoportot. Az e célra elkülöníthető pénzkeretet már most tervezni kellene, és ki lehetne írni a pályázatot is, hogy mire a tervezett létesítmények elkészülnek, azzal egyidejűleg a szökőkút is megvalósítható legyen. További területeket is ki lehetne jelölni e célra, melyhez a kerületi művészeti egyesület javaslatát is célszerű lenne megkérni. Cselovszki György Már megint a fafaragók! Tavaly augusztusi számunkban hírt adtunk a lengyelországi Dobrowa Tarnovszkában tartott fafaragó tábor sikeréről, idén másik testvérvárosunkban, az erdélyi Tusnádfürdőn jártak a FABAK fafaragói. Kapcsolatuk Tusnádfürdővel korábbi keletű. Még 2001- ben Frech’ Ottó két alkotását, egy életnagyságú juhászt és egy a ‘48-as temető emlékparkjába szánt kopjafát ajándékoztak a városnak. A lengyelországi és az erdélyi tábor a kemény munkát és a termelékenységet tekintve nagyon hasonlított egymásra, a finanszírozás módja azonban alapvetően különbözött. Míg Lengyelországban a helyi önkormányzat látta vendégül a fafaragókat, erdélyi testvérvárosunk lehetőségei ezt nem tették lehetővé. Az a tény, hogy mégis eljutottak fafaragóink Tusnádfürdőre, Kárpátok Alapítványának köszönhető. A XVIII. kerületi Művészeti Egyesület fafaragói tavaly ősszel az alapítvány által kiírt „Interetnikus kapcsolatok javítása a Kárpátok Eurorégióban című pályázata keretében nyújtották be a tusnádfürdői történelmi szoborpark kialakítására írt pályázatukat. Céljuk a Kárpátok környéki országok kapcsolatainak javítása, közös történelmi múltunk felelevenítésével. A pályázatban vállalt, és a tusnádfürdői város számára felajánlott szoborpark három ember nagyságú, közös történelmi alakot ábrázoló szoborból állt. A fafaragók eredeti elképzelése három erdélyi fejedelem némileg módosult a helybéliek kérése szerint, így Bethlen Gábor és Hunyadi János 2,5 méter magas szobrai mellett István király 3,5 méteres monumentális szobra készült el. A fafaragó-tábor két és fél hete alatt a helybéliek mellett a tusnádi kempingben pihenő turisták, magyar, román, német felnőttek és gyerekek figyelme kísérte napról nap a szobrok alakulását. A bukaresti televízió magyar nyelvű adása mellett a Hargita Népe és a Romániai Magyar szó című országos lapokban tudósítottak a budapesti fafaragók munkájáról. A három főalak mellett itt is készült egy ráadás: a „Tusnádi erdő szelleme” című közel 5 méteres alkotás, mely a helybéli kempingben került felállításra. Az ünnepélyes avatáson részt vett a Bukaresti Közgazdasági Egyetem professzora és küldöttsége is, akik éves tanácskozásukra készültek Tusnádfürdőn. A történelmi szobrok avatására és felszentelésére ünnepélyes keretek között, szeptember elején Tinádfürdő város ünnepén kerül majd sor. A tusnádiak annyira meg voltak elégedve a fafaragók munkájával, hogy további meghívást kaptak a történelmi szoborpark újabb alakokkal történő a bővítésére és egy, közeljövőben tartandó ifjúsági fafaragó-tábor megrendezésére. Végül, de nem utolsósorban a fafaragók, akik kerületünk hírnevét öregbítették: Frech’ Ottó, Frech' Gábor, Frech’ András, JéKan Ágnes, Szabó József, Szűcs Zsolt, Tóth Csaba és jómagam. Jancsics Péter