Cibakháza - Cibaki Hírek, 2014 (23. évfolyam, 1-12. szám)
2014-05-01 / 5. szám
DDD 0 0 D 2014. május 1 7 CIBAKI HÍREK Nagy Vagy! Irány a döntő! Cibakháza csapata a Nagy Vagy! iskolai- családi sportvetélkedő május 11-i elődöntőjében nagyszerűen szerepelt, így továbbjutott a döntőbe. Szurkoljunk együtt fantasztikus csapatunknak május 25-én! Kubai Zsolt Óriási teljesítmények és eredmények! Noha a címben jelzett teljesítmény és eredmény nem mindig járnak kézen fogva, ebben a tanévben a felső tagozatos versbarátok szenzációsan szerepeltek. Hat versenyen (5 versmondó és 1 versíró versenyen) 24 díjat érdemeltek ki. Bontva az eredményeket: 1. hely: 5 db 2. hely: 5 db 3. hely: 5 db különdíj: 9 db Ez versenyenként átlag 4 díj. Az okokról szólva elkerülhetetlen a szubjektivizmus, én legalább várla Intézményi hírek Általános Iskola lemezt. Ahhoz, hogy sikeresek legyünk - a verseken kívül eső bármilyen dologban is -, általános iskolás szinten 3 stabil alappillérnek együtt kell működnie: tanuló, szülő, tanár. Egyik nélkül sem megy jól a dolog, mert akármelyik „kilóg a sorból”, nem lesz sikeres teljesítmény, s jó esetben eredmény. Olyan versenyeken mérettetjük meg magunkat, ahol a zsűri dönt a végén. Ezt előre tudjuk, így előre muszáj elfogadni a zsűri „ítéletét”. Kikerülhetetlenül természetes, hogy minden szülő és tanár a saját gyermekével illetve tanítványával elfogult, így (néha?) nehéz objektívnek maradnunk. Ám az eredmények alapján is egyértelmű azonban, hogy ezek a gyerekek „tudnak valamit”. Pedig ahány ember, annyi egyéniség: van kiemelkedő tehetségű, van szorgalmas, van kitartó, és nagyszerű eredmény közép - vagy hosszútávon legalább valamelyik nélkül nincs. A legizgalmasabb azt figyelemmel kísérni, hogy ki honnan indul, s hogyan fejlődik. És ebben a szülőknek kiemelkedő szerepük van, hiszen akár aktívan segítve, akár támogatva, akár „csak” mintát mutatva döntő befolyásuk van gyermekükre - s megint nem csak a szűken vett verselésre gondolva! Visszatérve a gyerekekre: vannak akik folyamatosan magas szinten teljesítenek; vannak akik később „érnek be”, de minden esetben végig és aktívan kell tenmi az ügyért, és a versenyek közeledtével egyre többet. Maga a verseny, a fellépés külön kategória, hiszen: van, aki izgul; van akit feldob a tét; és van, aki lépésről lépésre szerzi meg a versenyrutint. A verstudáson kívül a kiállás, a bátorság, és így a magabiztosság a legfontosabbak. A versenyzők is azt bizonyítják, hogy kellő munkával jön a sikeres teljesítmény (jó esetben az eredmény is). „Annál többet ne várj el semmitől, mint amennyit belefektettél!” - értek egyet a mondással. Messze a legfontosabb, az eredményeknél is fontosabb, hogy ezek a gyerekek ezzel a hozzáállással is önmagukat építik. S nem tudom megállni. Volt, az elmúlt éveket is felidézve, nem is egy olyan verseny, ahol a zsűri nem ismerte a verset (!), amikor a magas színvonalon teljesítő versenyzőt mélyen alulmúlta a zsűri - bizonyos magasabb szempontok alapján. Volt nem is egy olyan verseny, ahol a zsűri szerint: „Könnyű dolgunk volt, mert a cibakiak kiemelkedtek a mezőnyből.”, s olyan is ahol ugyanők helyezetlenek lettek. Régi vágyam, hogy lehetőség szerint semleges zsűri mondjon véleményt a versenyzőkről; továbbá, hogy a zsűri ne a versválasztásra hivatkozzon (hiszen akkor versválasztó versenyt kéne rendezni!), hanem a tényleges teljesítményt értékelje. Legvégül álljon itt azoknak a neve, akik ezt az óriási sikerszériát elérték: 5-6. osztály: Bánszki Dorina, Bíró Kitti, Gortva Cecília, Kálmán Anna, Magony Dorina, Muzsnyai Mónika 7-8. osztály: Balogh Martina, Berkes Vanessza, Búcsús Klaudia, Filó Henriett, Kiss Evelin Kovács László és Romhányi Annamária II.: „Az igazi tehetség előbb — utóbb úgyis utat tör magának! ” Szavalóversenyre várva