Csenger - Csengeri Hírmondó, 1996 (7. évfolyam, 1-11. szám)

1996-01-01 / 1. szám

­­r^ Az egészség­­ honfoglalásáért Idén van 1100 éve, hogy végleg megtelepedett a ma­gyarság a Kárpát-medencé­ben. A történészek úgy vélik, hogy körülbelül 4-500 ezer magyar ember jött be keletről és délről az alföldi síkságra. Az elmúlt évtizedekben pe­dig éppen ennyivel csökkent a magyarság a Trianon által meghúzott határok között. Lé­lekszámunk a 10 millió 600 ezerről az ezeregyszázadik év­fordulóra éppen hogy megha­ladja a 10 milliót, honfogla­lásai népességgel fogytunk egy emberöltő alatt. És ez na­gyon sok. Az elmúlt évben ezer lakosra alig 11 élve születés jutott, és az újszülöttek számát fölülmúl­ja a halottaké. És idő előtt mennek el. A férfiak például alig élnek 65 évig. A mi me­gyénkben, Szabolcs-Szatmár- Beregben azok közül a férfiak közül, akik ma 35 évesek, csak minden másodiknak van meg az esélye arra, hogy megérje a 65. életévét. Egészségi állapotunk kedve­zőtlenebb, mint a legtöbb európai országban. Hazánk­kal együtt 9 európai államban fogy a népesség. Sokatmondó, hogy Olaszországon és félig­­meddig Németországon kívül valamennyi a volt szocialista országokat jelenti. Elég annyit megjegyezni, hogy Magyarországon a 15— 64 év közötti állampolgárok több mint egyharmada do­hányzik, és minden nyolcadik rendszeresen, naponta fo­gyaszt szeszes italt. Nem túlzás, ha kimondjuk: új honfoglalásra van szükség, amikor a magyarság birtokba veszi az egészség Kárpát-me­dencéjét, és megtelepszik benne. Különben nem is kell eltel­nie újabb ezeregyszáz eszten­dőnek, és eltűnhet a magyar nép, benne a mi megyénk hon­foglalás kori neveivel együtt. Muraközi Emil Molnár József Alapítvány Még a tavalyi évben jött létre Csengerben a Molnár József Ala­pítvány. Az alapítvány nemes céljai közül legfontosabb Molnár József emlékének ápolása, szellemi hagya­tékának megőrzése, továbbá írásai­nak, Csengerről szóló munkáinak ki­adása, néprajzi kutatások és a múze­um működésének támogatása. E szép és nemes célok megvaló­sításának érdekében az alapítvány várja a Csengert szerető polgárok se­gítségét. Kérjük, hogy anyagi lehe­tőségeihez mérten támogassa a Mol­nár József Alapítványt. Számlaszám: 11744096— 20004549. 1996. évben első támo­gatónk: dr. Horváth Ákos, volt csen­­geri — jelenleg budapesti — lakos 5000 Ft-tal. FALINAPTÁRRAL LEPJÜK MEG OLVASÓINKAT Megfejthető-e a hosszú élet titka? CSENGEM HÍRMONDÓ VII. ÉVFOLYAM, 1. SZÁM ÁRA: 20 — Ft 1996. JANUÁR Imahét a Krisztus-hívők egységéért 1996. január 14—21. (Cikkünk a 3. oldalon) A XX. szá­zad és ezzel együtt a máso­dik évezred vé­géhez közele­dünk. Sokan különös érdek­lődéssel fordu­lunk a 2000. év felé. A keresz­tyéneket ez a forduló a Jézus Krisztus testet öltése óta eltelt időre emlékez­teti. Mi történt ez idő alatt? Mit hoz az új évszázad és az új évezred ne­künk és egyházainknak? Az elmúlt évezred során az egyházban több szakadás történt. Előbb a Kelet és Nyugat között, majd a Nyugaton be­lül. A keresztyénség terjedésével ezek a szakadások tovább terjedtek. Lehetséges, hogy a következő mil­lennium alatt gyógyulás következik be? Fontos kérdés, hogy látunk-e le­hetőséget a megtérésre, a megbéké­lésre, ami képessé tenné a keresztyé­neket, hogy hirdessék az evangéliu­mot, és nagyobb erővel és hatásosab­ban tanúskodjanak róla a közös szol­gálatban? „Íme az ajtó előtt állok, és zörge­tek” A Biblia utolsó könyvének utolsó leveléből való gondolattal voltunk együtt—keresztyén egyházak—az egységért való imahéten. Ebben a le­vélben a hit és igaz Úr áll az ajtó előtt és szólítja meg a gyülekezetét. Ismeri őket, hogy ők sem hidegek, sem for­rók, hanem langyosak. Meg vannak elégedve önmagukkal. Elvesztették a valóságos élettel a kapcsolatot. Az Úr megfeddi és új lelkesedésre buz­dítja őket, hogy megtérjenek, és megnyissák neki az ajtót. Vajon meghallják-e a szavát? Lesz-e végül is részük az Úr győzelmében? Ez a levél ma is megszólít minden egyházat. Arra hív, hogy együtt mér­jük fel helyzetünket. Krisztus az ajtó előtt áll, és zörget. Készek vagyunk­­e figyelni? Képesek vagyunk-e arra, hogy önma­gunkról valós képet alkos­sunk? Mely ér­tékek határoz­zák meg tette­inket? Van-e remény arra, hogy igazi bűnbánatban megbékél­­jünk? Mi imádkoztunk és szüntelen imádkozunk azért, hogy megkapjuk mindazt, amire szakadásaink gyógyításához szükségünk van. Mi, keresztyén em­berek még az asztalközösségben is megosztottak vagyunk (Úrvacsora). Tudjuk, hogy jelenleg még nem tu­dunk mindenütt együtt leülni, hogy ő velünk és mi pedig vele együtt együnk. Mindannyian érezhetjük a magunk erőtlenségét, hogy képtele­nek vagyunk megvalósítani a meg­békélést e téren. Egyedül Isten értet­heti meg velünk, hogy miképpen le­het legyőzni a szétválasztó erőket. Amikor e sorokat papírra vetem, arra gondolok, hogy ezek a gondo­latok csak a templomok keresztyén népére, vagy városunk és környező falvaink minden lakosára vonatkoz­nak? Hiszem, hogy boldogabb lenne az életünk, ha érintve éreznénk ma­gunkat Az által, aki az ajtó előtt áll, és zörget. Zörget templomok, isko­lák, üzemek, orvosi rendelők, hiva­talok, közösségi helyek és családok ajtaján. Ha bebocsátanánk, akkor ve­le együtt sokan helyet kaphatnának szívünkben, életünkben, asztalunk­nál. Azzal a reménységgel zárom so­raimat, hogy a jövő bizonyosan az ökumenikus közeledés és egységke­resés ideje lesz. Ezt szeretnénk ta­nulni és gyakorolni nemcsak a temp­lomokban: egységet a lényegesben, szabadságot a lényegtelenben — de mindenek felett való legyen: a sze­retet! Bartha Gyula református lelkipásztor CSENGER ÉS A VÁROSKÖRNYÉK KÖZÉLETI HAVILAPJA „íme, az ajtó előtt állok, és zörgetek Karácsony előtt ajándékokkal kedveskedett az Idősek Háza lakóinak az önkormányzat szociális bizottsága. A meghitt találkozáson Kecskeméti Béla alpolgármester, dr. Nóta József, Bokor Béla képviselők és Pótor Sándorné, a polgármesteri hivatal képviselője köszöntötték a bentlakókat. Csenger két legidősebb emberét otthonukban kereste fel a kis küldöttség (lásd külön cikkeinket előző és jelen számunkban) JÖN A KÁBELTÉVÉ! Városunk önkormányzati képvi­­selő-testülete a napokban értesítette erről a hírről a lakosságot, melyet jó néhányan már régóta vártak. Ahhoz, hogy a képviselő-testület felelősen dönthessen a kábeltévé-hálózat ki­építéséről, összesíteni kell, hogy hány házban, lakásban igénylik ezt a szolgáltatást. A kivitelezés meg­kezdésének előfeltétele ugyanis az, hogy legalább 60%-os legyen az igénylések száma. Ez alatt már nem gazdaságos a hálózat kiépítése sem a kivitelezőnek, sem a lakosságnak. Röviden tekintsük át, mire is jó a mű­holdas tévéadások vétele, illetve mi­lyen újabb szolgáltatások vehetők igénybe a kábeltévés hálózaton. Központi műholdvevő segítségé­vel elsőként fontos megemlíteni, hogy az eddiginél sokkal jobb mi­nőségben fogható a TV 1 és a TV 2, de ezen keresztül vehető a Duna TV adása, s a tervek szerint egy közszol­gálati tv-adás is csak műholdas ve­vővel fogható majd. Ezen keresztül élvezhetők a különböző sport- és ze­nés csatornák, az ATV, a Szív Tv, de nem utolsósorban a mozicsatornát (HBO) is ezen nézhetjük majd. Ugyancsak a kábeltévé segítségével vehetők kitűnő minőségben az URH- s rádióműsorok (pl. a Danubius), de ezen keresztül jut el a lakásokba majd a városi tv adása, a képújság hirdetései és közleményei is. Azok is nyernek a kábeltévé-há­lózatba történő bekapcsolódással, akiknek már van egyedi műholdve­vőjük. Egyrészt egy másik műholdra fordítva antennájukat bővebb válasz­tékhoz jutnak, másrészt pedig a kü­lönböző dekóderek költségeit taka­ríthatják meg. A kábeltévé-hálózat kiépítése ter­heiből az önkormányzatra a központi egységek kialakításának, a lakosság­ra pedig a hálózatra kapcsolás költ­ségei jutnak, amely 20—24 ezer fo­rint lesz várhatóan. (A kivitelezésre pályázók egy része részletfizetési le­hetőséget is biztosít.) Az egyszeri be­kötési költség után havi karbantartási és előfizetési díjat is kell majd fizet­ni, amelynek mértéke az egyéni igé­nyektől függ. Javasoljuk, hogy mindazok, akik szeretnék ezzel a szolgáltatással bő­víteni az otthoni szórakozás lehető­ségeit, a kapott jelentkezési lapokat töltsék ki, s dobják be a művelődési központ előtt elhelyezett gyűjtőládá­ba. Ha kérdése van a kábeltévézéssel vagy a hálózatépítéssel kapcsolato­san, forduljon a művelődési központ dolgozóihoz. Az önkormányzat híreibő­ ­ladták a patikát Városunk önkormányzati képvi­­selő-testülete a csengeri Oroszlán Gyógyszertárat Varga Lászlónak adta el, aki korábban Nyírtasson volt patikus. Lapunk megjelenésekor már ismét ügyeleti rendszerben is műkö­dik a gyógyszertár. (Az új gyógysze­részt lapunk következő számában be­mutatjuk olvasóinknak is.) A kóbor kutyák befoghatók Városunk önkormányzati képvi­­selő-testülete egy szomszéd telepü­lésen történt tragikus esemény kap­csán felhívja az ebtulajdonosokat, hogy a tartásukban levő háziállato­kat zárt helyen tartsák. Amennyiben ez nem lehetséges, kössék meg azo­kat. A figyelemfelhívás oka az, hogy városunkban is elszaporodtak a kó­bor kutyák, amelyek egy része gyer­mekekre és felnőttekre egyaránt ve­szélyes. A testület egyúttal a polgár­­mesteri hivatalt is kötelezte a kutya­tartás szabályait be nem tartókkal szembeni határozottabb fellépésre. (Ismeretes, hogy a szabályt be nem tartók ellen szabálysértési eljárás kezdeményezhető, mely bírságolás­sal is végződhet, s az is, hogy a köz­területen kóborló kutyák gyepmes­terrel befogathatók.)

Next