Csenger - Csengeri Hírmondó, 2007 (18. évfolyam, 1-8. szám)

2007-01-01 / 1. szám

2 Főszerkesztői köszöntő Kedves Olvasók! Néhány sorban szeretném Szerkesztőség nevében megköszön­­­ni Önöknek, hogy az elmúlt évben is kézbe vették és elolvasták a Csengeri Hírmondót, sőt voltak, akik a várossal, vagy a mi munkánkkal kapcsolatos észrevé­teleiket nyíltan is megosztották a többi olvasóval. 2007-ben nagykorúvá válik a város, és egyben a helyi újság is. A lap fennállását mi úgy kívánjuk megün­nepelni, hogy a 18 év legszebb, legérdekesebb cikkeiből egy válo­gatást - estelegesen különszámot - készítünk, amit már előre tisztelettel ajánlunk a csengenek és a környéken élők figyelmébe! Az ünneplés mellett azonban nem szabad elfelejtkeznünk a hétköz­napokról sem. Az élet minden területén drágulás van, ami a helyi lapot sem kerülte el. Ismerve az itt élők anyagi lehetőségeit, meg­próbáltuk szolidan követni az orszá­gos áremeléseket. Remélhetőleg ezzel nem riasztjuk el a Kedves Olvasókat, és továbbra is számíthatunk bizalmukra, levele­ikre. Mesterné Juhász Beáta főszerkesztő SZERETETNAP A CSENGERI ISKOLÁBAN! Hűen az iskolai munkatervhez, az utolsó tanítási napon 11 órától "Szeretetnapot" tartott a csengeri "Petőfi Sándor" Általános és Alapfokú Művészeti Iskola, Pedagógiai Szakszolgálata. A programot Szimicsku Ferenc, görög katolikus parókus úr és Jeles Antalné, az intézmény pedagógusa szervezte. Kazamér Tibor, igazgató, aki a református egyház választott presbitere is elmondta, hogy a tanulóik min­den évben nagyon várják már ezt a napot, és nemcsak azért, mert utána a téli szünet következik, hanem mindig érdekes történetek elevenítődnek fel, amelyek elvarázsolják a gyerekek szívét, és még értékes ajándékokkal is gazdagodhatnak. Továbbá, na­gyon fontosnak tartja, hogy a diákok szellemi fejlesztését lelki nevelésük is kövesse, melyben igen fontos szerepet töltenek be a rendszeres hittanórák is. A hitok­tatást a történelmi egyházak lelkészei végzik lelkiismeretesen. Igazgató úr örömét fejezte ki, hogy az egyházak és az iskola kapcsolata nagyon harmonikus, mely jó alap a nevelés területén végzett közös munkához. A Csengeri Hírmondó hirdetési tarifái 2007-ben: - apróhirdetés: 38 Ft/szó - keretes hirdetés: 124 Ft/cm2 - reklámcikk: lásd keretes hird­etés tarifái, illetve megegyezés szerint. fa- gyászhírek: apróhirdetési tari­Az árak az ÁFA-t tartalmazzák! Érdeklődni: Művelődési Ház Csenger Telefon: 44/520-005 CSENGERI HÍRMONDÓ 2007. január Karácsonyi ajándék a tótfalusiaknak - 21 millió 700 ezer Ft-ot nyertünk a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma által kiírt Közkincs Hitelprogramból. Ebből a pénzből épült fel kará­csonyra a 220 m2-es közösségi ház, amiben egy irodahelyiség, egy irattár, egy nagyterem, egy klubterem és vizesblokkok van­nak kialakítva - tudtuk meg Szabó Árpád polgármestertől, aki többek között azt is elmond­ta, hogy a 20 éves törlesztési idő alatt a hitelnek csak az 50%-át kell visszafizetni. A hitelt az Erste Bank finan­szírozta, illetve a telket, amin a ház épült, a református egyház adományozta a tótfalusiaknak. A hivatal átköltözik az új épületbe, a régi hivatalban marad az Idősek Napközi Otthona és az orvosi rendelő is ott fog működ­ni. A faluban most megalakult Ifjúsági Egyesület használja majd a klubtermet, ahol két számítógép és internetezési lehetőség várja a fiatalokat. A házat máris használják, ugyanis a színes, sok programot felvonul­tató megnyitó után az óévet is ott búcsúztatták helyiek, de ez csak az első ízelítő volt a nagyterem­be tervezett kulturális prog­ramokból. 2006-ban a révátkelő fejlesz­téséhez is nyertek 3,3 millió Ft­­ot, így vizesblokkal látták el a révházat, levezették az ivóvizet az átkelőhöz, és átalakították a kikötőt. A falugondnoki mik­­robuszt új Volkswagen Trans­­porterre cserélték szintén pályá­zat útján. Komlódtótfaluban a 2006-ban mintegy 33 millió forint fejlesz­tés valósult meg. A fejlesztési elképzelésekről annyit tudtunk meg, hogy Tótfalu a falusi turizmusban gondolkozik. A település egész területén üdülőfalut szeretnének létrehozni. Ennél kisebb, rövidebb távra tervezett projekt (egy záportározó (tó) kialakítása az­ ún. agyaggödör helyén, ami egyúttal az illegális­ szemétle­rakót is megszüntetné. M­ B Akár tetszik, akár nem, az élet rendje az, hogy az idő múlásával a múlt emlékei - hacsak nem ügyelünk rájuk - többnyire az enyészeté lesznek. Fokozottan érvényes ez az úgynevezett a szellemi értékekre, szellemi ha­gyatékra, amelyeket már csak az öregek emlékezete őriz, s ez velük végérvényesen a sírba száll, ha­csak meg nem örökítjük ezeket. Ezért van felbecsülhetetlen értéke, jelentősége a lejegyzéseknek, az akár írásban, akár hangfelvételen, vagy bárminő formában való dokumentálásának. Az emberi emlékezet képes évszázadokat áthidalni. Csak példának okául, az én nagyapám (sz. 1893) elmesélte azt, amit ő a nagyapjától (1827) hallott gyerekkorában, amit az a nagyapjától (1775) hallott. Ha én ezt elmesélem - igen remélem - az unokámnak, akkor háromszáz évesnél régibb információt jutta­tok el. De térjünk a címben felvetett témára, a régi-régi határnevekre. Csenger esetében szerencsére a régi okiratok többnyire fenn­maradtak, s még nagyobb szeren­csénkre ezeket Molnár József le is jegyezte, illetve az ő korában élő öregektől sok anyagot gyűjtött ehhez. Tehát a legrégebbi neveket tőle ismerjük, melynek nagy része már akkor sem volt használatos. Ez a gazdag névanyag, megőrizte a régi határ növény és állatvilágának emlékét, a korabeli vízrajzi és domborzati állapotokat, és sok egyéb mást. Igen nehéz dol­gom volt kiválogatni a legérdeke­sebbeket, legjellegzetesebbeket belőlük. Ugyanakkor minél régeb­bi neveket próbáltam kima­zsolázni a közel háromszázból. Hajdanában a csengeri határ egy jó része vízjárta volt, kis erek, folyások szelték át, különösen a dél- délnyugati részen. Ezt régi, mára kihalt, vagy még élő nevek bizonyítják. Sok Erge nevű kis folyások tették változatosabbá a képet. Például Hosszúerge - Nagyerge -Ergeháta - Erge folyása - Erge útja. Ezekről már 1665-ben van adat. Szintén hason­ló vizek voltak a Balkány­ok, melynek több változatát ismerték 1759-től. Kisbalkány Láncbalkány, Bikabalkány - Kettő­sbalkány, Tyúkszem­­balkány - Recsege-balkány. De a vízzel gazdag részekre utal­nak a tóval kapcsolatos elne­vezések. Tibota (1429-Tiba-tava), Bánta (1665-Bán-tava), Meggy­esta (1428), Szogota (1654-szolga-tava), Botosta (1740) Sanyi tó (1665) Kiskerektó, Csengeri tó (1640), Nagy Kerek Tó Újfalu felé (1790), Körtvély-tó (1766-Jánosi felé), Nyalogató (1665). A vizenyős részek állatvilágát idézi fel a Gémestó, illetve a Gémszállás (1665) és a Vőcsik­­mocsár neve is. Ez utóbbi Jánosi felé esett. Ezekhez az elne­vezésekhez kapcsolódik a Ravaszlyuk (1773) és a Hangyás. A Honcsokos (1736) vakondtúrá­­sos helyet jelöl, s a mai Toldi utca egy része épült rá. A határban nagy szerepet kaptak a legeltetésre alkalmas rétek: Kisrét, Tetűrét (1749) Kecskerét (Jánosi felé), Miiigaz. De a jószágnak kutakról is kellett gondoskodni, így volt Hordóskút, Disznókút, Tarkuta, Zsíros­­kútja, Fűzfáskút, Rekettyéskút. A Szamos védtöltésén kívül, az ártéren voltak az úgynevezett kertek, így: Dombkert, Berekaljikert, Becsikert, Csű­röskert, Bagosikert, Csengeri­­kert, Porgolát-kert, Sanyikért. Az igazságszolgáltatás egykori szigorúságára emlékeztetnek az akasztófával összefüggő dűlő­nevek. Ezek elhelyezkedéséből azt lehet kivenni, hogy a város északi és keleti bevezető útjain álltak elrettentésül az akasztófák. Tehát felsorolásképpen: Akasztófa, Akasztófa-sor (1665), Akasztófa-sori dűlő, Akasztó­völgy. Hosszan lehetne még folytat­ni az egykori dűlő és határneveket, a­melyből közel háromszázat ismer szakirodalom. Azonban mezőgazdaságban főként 1945 a után lezajlott változás, és nagyüze­mi gazdálkodás elterjedése pusz­tulásra ítélte nemcsak a kisparcel­­lákat s dűlőket - hanem ezek neveit is, melyek több évszázados szellemi kultúrtörténeti emléket is hordoztak. Kihalóban van az a hagyományos társadalmi réteg - a parasztság -, mely ezen helyne­veket korábban utódaira örökítette. Ma már nincs szükség a részletező helymegjelölésekre, a tájékozódást néhány régi dűlőnév is ellátja, így az egykori gazdag névanyag visszatérésére aligha lehet számítani, újak keletkezése már nem igen várható. Képletesen szólva uniformizálódik, elszürkül a határ, mint annyi más. Fábián László A csengeri határ régi- régi dűlőnevei A közösségi ház átadásán Szabó Árpád polgármester köszöntőjét követően dr. Tilky Attila országyűlési képviselő gartulált és a közösségépítés fontosságáról mondott néhány gondolatot A megnyitót ünnepi műsor követte, ahol a csengeri táncosok és mások mellett fellépett a géberjéni csoport is

Next