Dombóvár - Városházi Értesítő, 2000 (5. évfolyam, 1-12. szám)
2000-01-01 / 1. szám
2 VÁROSHÁZI ÉRTESÍTŐ 2000. január Lezárult az előkészítés, most a megvalósítás következik!" Területfejlesztés és gazdaságélénkítés Öt évvel ezelőtt - az országban az elsők között - a dombóvári és városkörnyéki önkormányzatok is megalakították a területfejlesztési társulásukat. Az azóta eltelt időben nagyon sokrétű feladatra vállalkozott a „térségi szövetség” és annak munkaszervezete. Ezek teljesítéséről, valamint megoldásra váró problémákról beszélgettünk Szabó Loránd ügyvezetővel. Kezdetben, másokhoz hasonlóan, mi is a „sötétben tapogatóztunk”, ám hamar rájöttünk arra, hogy milyen témákkal kell és érdemes foglalkoznunk. Elsőként a dombóvári térség adottságait és a várható fejlesztési irányokat vizsgáltuk meg. Eközben a megyei, a regionális és az országos területfejlesztési programokat is alaposan feltérképeztük. A következő lépésben kiválasztottuk közülük azokat, melyek számunkra a legjobb lehetőségeket kínálták. Aztán rövid időn belül hozzáfogtunk a különféle tanulmánytervek kidolgozásához. - Ezek közül melyek állnak ma a kisrégió társulásának rendelkezésére? - Három évvel ezelőtt elkészült a térség területfejlesztési koncepciója, mely azt mondta ki, hogy rövid és hosszú távon is innováció-orientált regionális politikát kellene folytatnunk. Ez azt jelenti, hogy olyan - nálunk korábban még nem alkalmazott - programokba lenne jó bekapcsolni a kisrégiót, melyekről a világ, nálunk nyugatabbra fekvő országaiban már kiderült, hogy életképesek és a gazdaság „megpezsdülését” vonták maguk után. Ennek szellemében dolgozták aztán ki az alapművel szinkronban levő következő projekteket. Napjainkban már részletes turizmusfejlesztési, agrárstruktúra-váltási és környezetvédelmi programmal egyaránt rendelkezünk. -Egy-egy ilyen „dolgozathoz” rengeteg munkára és nagyon sok pénzre van szükség. - Munkatársaimmal szerencsére hamar rájöttünk arra, hogy miként lehet eredményes pályázati anyagokat készíteni. Miközben folyamatosan tanultuk a területfejlesztést, gyakran fordultunk olyan emberekhez, akikről közismert volt, hogy egy-egy téma szakértőiként tartják őket számon, és tudásukat, valamint tapasztalataikat másokkal is szívesen megosztják. Velük aztán rövid időn belül egy olyan kapcsolatrendszert építettünk ki, ami garancia volt a sikerre. Ez természetesen nem azt jelenti, hogy a társulásunk által beadott valamennyi tervet támogatták a különféle pályázatok kiírói és finanszírozói, ám az elmondható, hogy ,jó hatásfokkal” dolgoztunk. Minden nagyobb tanulmányunk kimunkálásához kaptunk támogatást, ami lehetőséget teremtett arra, hogy remek szakembereket tudjunk felkérni a „górcső” alá vett téma vizsgálatához és a fejlesztési irányok meghatározásához.Az önkormányzatokon és a szakértőkön kívül kikkel keresték az együttműködést? - A kisrégión kívül elsősorban a megyei és a regionális területfejlesztési tanácsokkal, valamint a kamarákkal, a munkaügyi és a vállalkozói központtal tartjuk a kapcsolatot. A térségen belül az önkormányzati intézményekkel, a gazdasági élet szereplőivel és a társadalmi szervezetekkel alakítottunk ki kölcsönös előnyökön alapuló együttműködést, amely ma már nem csak információcserét jelent. Ehhez persze kellett egy olyan polgármesteri csapat is, melynek tagjai bizalmi alapon - az általunk képviselt települések érdekeit fel nem adva tudnak közös célokért dolgozni. -Az utóbbi időben több fórumon is elhangzott: a dombóvári után hamarosan a megye többi kisrégiója is ráébred majd arra, hogy milyen óriási lehetőségeket rejt a területfejlesztésben a széles körű összefogás. Gyakran beszélek erről a témáról azokon a találkozókon, melyekre vendégelőadóként hívnak meg. Ha a megye előrelép, az azt vonja maga után, hogy a mi térségünk is fejlesztési lehetőségekhez jut. Számunkra ez újabb kihívásokat jelent, ami még az eddigieknél is igényesebb munkára ösztönöz bennünket. -Földrajzi elhelyezkedésénél fogva a dombóvári térség szinte együtt lélegzik Baranyával és Somoggyal is. Lehet-e valamit ebből profitálni? - Elsősorban rajtunk múlik, hogy miként tudjuk kihasználni ezt az adottságot. Mindent megteszünk azért, hogy az illetékesek minket is bekapcsoljanak számos olyan programba, mely a szomszédos megyékre vagy az egész régióra hatással van. Nem véletlenül rendeztünk olyan konferenciákat, melyeken a Dél-Dunántúl megoldásra váró problémái kerültek terítékre. A jövőben is törekszünk a korábbiakhoz hasonló, érdemi kérdéseket feszegető találkozók szervezésére. Szívesen vállalkozunk a megyéket egymáshoz közelebb hozó, közvetítő szerepre. A folyamatosan fejlődő régióhoz a korábbinál is szorosabb együttműködésre van szükség. Kanyarodjuk vissza a dombóvári térséghez. Milyen tervekkel vágnak neki 2000-nek? - A kisrégió gazdaságának előremozdításában lezárult az előkészítés szakasza. Kijelöltük a fejlesztési irányokat, elkészültek a programok tanulmánytervei és hatásvizsgálatai - most a megvalósításukon a sor. A napokban kiadott befektetési kalauzunk címlapján közreadjuk azokat a témákat, amikre a fő hangsúlyt kívánjuk helyezni. Elsőként a gunarasi gyógyvízre épülő idegenforgalomról szeretnék szólni. Az előrelépéshez elengedhetetlenül szükséges a fürdő rekonstrukciója, a minőségi szálláshelyek bővítése és a szolgáltatások színvonalának emelése. A térség más településein található turisztikai vonzerőt eladható termékké kell formálni. A városkörnyéki települések közül elsősorban Várong, Gyulaj és Jágónak alkalmas a vendégfogadásra. Másodikként a közlekedést említem. A vasút közelsége alkalmassá teszi a területet egy logisztikai bázis létrehozására. A cél megvalósulása érdekében a régió gyorsforgalmi úthálózatának kiépítését azonban fel kellene gyorsítani. A harmadik fontos kérdés az új munkahelyek létesítése. A Kaposszekcső határába tervezett térségi ipari park építése, majd annak működtetése jelentősen orvosolná a bajt. Végül, de nem utolsósorban, a mezőgazdaság struktúraváltásához is segítségre van szükség. Az idén várhatóan kutatási-fejlesztési-oktatási feladatokat egyaránt felvállaló innovációs transzferközponttá alakulhat át a kaposszekcsői volt szovjet laktanya egykori színházépülete. Dombóváron több szervezet összefogásával a város központjában egy közösségfejlesztő centrum kezdheti meg működését és a térség valamennyi településének polgármesteri hivatala bekapcsolódhat egy közös információs hálózatba, mely ablakot fog nyitni a világra! Szabó Loránd a kistérségi társulás ügyvezetője Helyreigazítás Előző számunkban adtuk közre a helyi adók változásait, melyben az iparűzési adó mértéke tévesen szerepelt. Az elírásért elnézést kérünk, és az alábbiban közöljük a helyes adatokat. A helyi iparűzési adó alapja az értékesített termék, illetve a végzett szolgáltatás nettó árbevétele, csökkentve az eladott áruk beszerzési értékével és az alvállalkozói teljesítések, valamint a 2000. évtől az anyagköltséggel. Az adó mértéke 2000. évtől az adóalap 1,8%-a.