Kiskundorozsma - Dorozsmai Napló, 2001 (12. évfolyam, 1-12. szám)
2001-01-31 / 1. szám
2. oldal 2001. január 31. Trianonról másképpen A Dorozsmai Napló 2000. június 28-i száma az I. világháborút lezáró „trianoni szerződést” ismerteti. Hivatkozással Eördögh István történész professzor Erdély román megszállása (1916-1920) című munkájára. Az érvelés végeredményeként a Tanácsköztársaság léte szerepel a büntetés okaként. Valószínű, hogy a Dorozsmai Napló szerkesztősége nem ismeri tüzetesen a hivatkozott művet, mivel tárgyi pontatlanság tapasztalható. A Tanácsköztársaságot lehet utólag bármilyen szempontból értelmezni, értékelni, elítélni, kinek meggyőződése szerint. De Magyarország szétdarabolásáért és főleg Erdély elcsatolásáért nem tehető felelőssé. Néhány évszám az akkori történésekből: 1916. aug. 17. Bukarestben aláírják az antant és Románia közötti titkos szerződést, amelyben Romániának ígérik Magyarország területének nagy részét, ha Románia megtámadja az Osztrák—Magyar Monarchiát. A szerződés vonatkozó része olvasható Eördögh professzor könyvének 14. oldalán: >yA határvonal a Prut folyónál kezdődik, (az oroszromán határon) Novoszelica közelében, követve a Prut folyását Galícia határáig, a Prut és a Szeret összefolyásáig. Azután a galíciai—bukovinai, majd a galíciai—magyar határ mentén halad, az 1655 méteres Stog magaslatig. Innen a Tisza és a Visó vízválasztóján halad tovább, míg el nem éri a Tiszát Trebusa falu felett, a Visó torkolatánál. Ezután a Tisza mentén húzódik 4 km hosszan a Szamossal történő találkozás völgyében, Romániának hagyván Vásárosnaményt. Majd dél-délnyugati irányban folytatódik, egy Debrecentől 6 km-re keletre lévő pontig, ahonnét kiindulva a Sebes-Körös torkolata alatt 3 km-rel éri el a Köröst. Szegedtől északra, Algyő magasságában jut el ismét a Tiszához, nyugat felől elhaladva Orosháza és Békéssámson mellett, amelytől 3 km-re egy kis kanyart tesz. Algyőtől a határvonal a Tisza, majd a Duna folyását követi Románia jelenlegi határáig. ” Az érthetőség miatt a térképvázlaton jelöltem a mai Magyarország területén tervezett határvonalat. 1916. aug. 27-én Románia hadserege megtámadta Erdélyt. (Létszáma kb. 440 000 fő) Románia tehát teljesítette szerződésben vállalt kötelezettségét. Ekkor Tanácsköztársaság még nem létezett, hiszen 1919. március 21-én kiáltották ki. Nem lenne okos dolog az antant vezetőit látnoki képességekkel felruházni, hogy előre látták 1916-ban, hogy mi fog történni 1919-ben. Hogy mennyire nem a közben levert Tanácsköztársaság miatti büntetés vezette delegációkat arra, álljon példaként Eördögh professzor a úr könyvének 81. oldalán az Olaszország delegációjának miniszterelnökéhez írott feljegyzése ,A versailles-i Szövetséges Katonai Bizottság olasz szekciója a következő feljegyzést küldte Rómába, utasítást kérve a kormánytól magyar határok kérdésében történő állásfoglalásra: A Kormányfő Öméltósága részére, Róma. A határokra vonatkozó békefeltételekkel szembeni magyar javaslatok megtárgyalásának küszöbén szükségesnek tartom Méltóságod figyelmébe ajánlani a következő szempontokat: 1 — Határ Romániával. Olaszország a békekonferencia minden szakaszában folyamatosan érvényesnek tekintette a Szövetségesek és Románia között 1916-ban megkötött szerződést, amelyben még többet is helyezett kilátásba Romániának, mint amennyit a magyar békeszerződésben végül is rögzítettek. A román terület további csökkentése majdnem bizonyosan a bukaresti kormány barátságának elvesztését jelentené számunkra.(...)” Történelmi eseményeket hosszan lehetne vitatni. Történészek meg is teszik. Van olyan téma, amit sokan nem tudnak egyértelműen lezárni. Ez a történészek dolga és felelőssége. A Dorozsmai Napló értékét viszont növelné, ha a dokumentumokat és a bizonyítékokat egyértelműen megemlítené. A tények ismerete nem szégyen. Szilágyi Miklós 1916. aug. 17-i bukaresti szerződés Románia nyugati határa az antant-Románia megállapodás szerint