Dunabogdány - Bogdányi Híradó, 2002 (13. évfolyam, 1-12. szám)

2002-08-01 / 9. szám

ilyen végzettséggel rendelkező­ szakemberek iránti igény csökkent. Olyanokkal is találkozunk, akik biztos munkahelyük elvesztése után rövid időn belül nem találtak munkaalkalmat és elkeseredé­sükben feladták a reményt egy új szakma elsajá­títása lehetőségében. Az új gazdasági szerkezetben azonban nem garantálható, és talán nem is lenne a fejlődés szempontjából célszerű, hogy a munka­­vállaló a tanult szakmájában élete végéig dolgoz­hasson. (Az USÁ-ban például egy munkavállaló, aktív időszaka alatt átlagosan ötször vált szakmát. Nem munkahelyet, hanem foglalkozást!) Ez ma a gyors fejlődés velejárója. Vannak olyan eseteink is, ahol a szülő(k) fele­lőssége egyértelmű abban, hogy a gyerekek nem kapják meg még az alapvető ellátást sem. Ilyenkor lépni kell, elsősorban a gyerekek érdekében, hi­szen ők a kialakult helyzetről nem tehetnek. A megoldáshoz vezető út első lépése a falu szo­ciális szempontból történő átvilágítása lenne. A segítségnyújtás sokirányú lehet. Nem elsősorban és kizárólagosan a pénzügyi támogatás növelését célozná meg. Biztos vagyok abban, hogy néhány munkanélküli foglalkoztatás a helyi vállakozók körében megold­ható lenne. Az igény és a "kínálat” azonban nem találkozik. Az önkormányzatnak ebben közvetítő szerepe lehetne. Az átképzések akár pénzügyi támogatással is elő­segítendők. Egyes családoknál a rendelkezésre álló pénzesz­közökkel való gazdálkodás is gondot jelent. Ebben egy megerősítendő családsegítő szolgálat segíthet. Időnként a közmunka­program keretében foglal­koztatható létszám bővítését is sikerül elérnünk. Talán többekben felmerül az a kérdés is, hogy ezzel a problémakörrel miért foglalkozzon egyál­talán az önkormányzat, hiszen ez alapvetően álla­mi feladat. Erre több válasz is lehet. Alapvetően szerintem nem fogadhatjuk el, hogy környeze­tünkben olyan családok éljenek, akik néha a lét­minimum alatti szinten tengődnek. Ha úgy tetszik ez akár szolidaritási, keresztényi, emberiességi fel­adatként is felfogha­tó. Civil szerveződések szintén nyújthatnak különböző formában támogatást a rászorulóknak. Kényes feladat,nem jelenhet meg “könyöradományként”. A kedvezményezetteknek pedig nem szabad azt érezniük, hogy ezért bárki­nek, bármivel is adósaivá váltak. Ez mindannyiunk erkölcsi kötelessége. Mindezek az intézkedések talán még az ún. meg­élhetési bűnözés csökkenéséhez is vezethetnek. Egy ilyen jellegű programleírás vitaanyagként ke­zelendő. Széleskörű egyetértés esetén közép vagy hosszú távú programnak lehet tekinteni. Az ellen­­véleményeket meg kell vitatni. Mindenképpen szükséges azonban, hogy a kiemelt feladatok kérdésében ne csak az újonnan megválasztandó képviselőtestület döntsön. Szük­ségesnek látom a konzultációkba a civil szerveze­teket, szakértőket és valamilyen fórum keretében (pl. falugyűlés, vitafórum, stb.) a lakosságot be­vonni. Schuszter József polgármester (jelölt) Bogdányi Híradó Herr Tamás “független jelölt (1958. 08.27. Budapest) Születésem óta Duna­­bogdányban lakom. 1992-től vagyok vállal­kozó, karosszérialakatos mesterként dolgozom. 1979-ben nősültem, fe­leségem több mint 20 éve a helyi Takarékszö­vetkezetben dolgozik. Két lányom van, a na­gyobbik munka mellett folytatja egyetemi tanul­mányait, a kisebbik elsős középiskolás. Önkéntesen más sok rendezvényen segítettem a szervezőknek. Úgy érzem, hogy a község életében a további fejlődés elősegítésében az eddigieknél is aktívabban részt tudnék venni, ha indulok az idei képviselőtestületi választáson. Legfontosabb feladatnak azt tartom, hogy a kép­viselő testület továbbra is lakóhelyünk érdekeit szem előtt tartva folytassa munkáját, legyen az akár egy látványos beruházás, vagy akár egy jól megszervezett megemlékezés, ünnepség. Fontos, hogy a lakosság érezze és tudja, hogy értük és környezetükért történnek a dolgok. Saját és ismerőseim tapasztalatai alapján említe­nék meg néhány témát, melyeknek rendezését szükségesnek tartom. 1. / Az Általános iskola helyzete az építkezés befe­jeztével megoldottnak látszik, bár a napközi épüle­tének felújítása még szükséges. Jelenleg a legfon­tosabb beruházás az óvoda átalakítása, felépítése lenne. A játszótér további fejlesztése is fontos. 2.­­ Nagyon hosszú időbe telik, amíg egy-egy építési engedélyt, -legyen az új családi ház, vagy csak egy kerítés- jóváhagynak Visegrádon, ezért szüksé­gesnek látom saját műszaki ellenőr alkalmazását, akár rész­munkaidőben is, aki a helyi viszonyokat ismeri. 3.­­ Nem szabad megfeledkeznünk a falu fiatal­jairól, legfőképpen most, amikor az árvíz idején megismerhettük segítőkészségüket és összetartá­sukat. Helyben nincs biztosítva egy olyan helyiség a számukra, ahol szervezetten kulturáltan tudná­nak szórakozni, kikapcsolódni akár spontán szer­vezendő csoportokban, vagy klubszerű foglalko­zások keretében. Első lépésként a Művelődési Ház arculatán lehetne módosítani. 4.­­ Támogatni kell a helyi körzeti megbízott és a Polgárőrség munkáját, hiszen a közbiztonság fenntartása mindannyiunk érdeke. A tapasztalatok azt mutatják, hogy napközben is figyelni kell az iskola és óvoda környékét, a faluban felbukkanó idegenek mozgását. 5.­­További támogatókat kell keresni ahhoz, hogy a “Hajó Klub" segítségével a Dunapart még szebbé, kulturáltabbá váljon. A falu további fejlődése, a hagyományok őrzése érdekében a megválasztandó képviselőtestület és a Polgármester munkáját támogatni fogom abban az esetben is, ha nem kerülök közéjük. Köszönöm azok támogatását, akik lehetővé teték indulásomat, bízom benne, hogy az általam szük­ségesnek ítélt feladatokat mások is magukénak érzik. 3 Önéletrajz! Schwartz József- Budapesten születtem 1938-ban sokan Öcsinek ismernek. Dunabogdányban jártam iskolába. Zenei tanulmá­nyaimat Elter Jani bácsi­nál kezdtem 1954-1956-ig a Szentendrei és a Budapesti Konzervatóriumba jártam zeneórára. 1956- ban elhagyam Magyarországot és Németor­szágban folytattam tanulmányaimat a Würzburgi és az Esseni főiskolán. 1957- ben alakult meg Bécsben, menekült magyar zenészekből a Philharmonia Hungarica, ennek a zenekarnak 20 évig voltam tagja, mint vadászkür­tös. Tagja voltam a Kamara­zenakarnak is “Unga­rische Solisten” és a Philharmonai Hungarica Fúvós­ötösének. A zenekarral sokat voltunk úton, így beutazhattam a fél világot. 1979-1996-ig mint zenetanár és karmester dol­goztam. Egy évig a Trossingeni főiskolán voltam tanár majd 15 évig városi zeneigazgató Singen városában. 1998-tól nyugdíjas vagyok és Dunabogdányban élek. Schwartz József Önéletrajz Név: Bonifert Bernát Született: Budapest, 1964.11.30. Anyja neve: Theiszler Mária Lakcím: 2023 Dunabogdány, Petőfi Sándor u.8. Családi állapot: nős Gyermek: Klaudia (szül.: 1991.01.14.) Iskolai végzettség: Autószerelő Ipari Szakmunkásképző (1979-1981) Előző munkahely: Pilisi ParkerdőVisegrád (1981-1989) autószerelő Jelenleg: Autószerelő kisiparos 1989-től 1964-ben születtem. Az általános iskolai tanulmá­nyaim után az autószerelő ipari szakmunkás­­képzőt végeztem el. Nős vagyok, 1991-ben született Klaudia nevű kislányom. 1981-1989 között a Pilisi Parkerdő Gazdaságnál dolgoztam. 13 éve autósze­relő kisiparos vagyok. Szívesen vennék részt képviselőként a falu ügyeinek intézésében. Bonifert Bernát

Next