Gödöllő, 1991 (1. évfolyam, 1-25. szám)
1991-06-08 / 13. szám
lapunk indulása óta közöl logopédiai tanácsokat. Most a városi Beszédjavító Intézet vezetőjét, Mészáros Györgynét kérdeztük tevékenységükről. - Mióta működik a Beszédjavító Intézet a városban? - 1972-ben kezdtük a munkát, akkori nevünkön a Beszédjavító Állomáson. Ebben az épületben a tizenegyedik tanévet zárjuk. Szakembergárdánk a feladatoknak megfelel, de az elhelyezés körülményei sok kívánnivalót hagynak maguk után. Kényszermegoldásként a Stromfeld lakótelep óvodájának szociális helyiségeit kaptuk meg, és ez a néhány szoba korántsem biztosítja számunkra az ideális elhelyezést. Az óvoda épülete, szerkezete sem igazán alkalmas akusztikai feladatok ellátására, hát még a kényszerűségből felhúzott válaszfalak. - Kinek az ellátására tudnak vállalkozni? El tudnak látni minden rászorulót? - A rászoruló gyermekek számát már pontosan meg tudom mondani. Véget értek a szűrések a város nyolc óvodájában a középső csoportos gyerekeket vizsgáltuk. A következő tanévre 180 előjegyzett gyerekünk van. Belőlük állnak össze a jövő tanévben az új csoportok. A szűkös körülmények miatt nem tudunk velük egyénileg foglalkozni, pedig jónéhány esetben ez szükséges volna. - Melyek a leggyakrabban előforduló beszédhibák? - Egyértelműen a pöszeség és a dadogás. Ezenkívül problémát okoz még a megkésett beszédfejlődés, a nagyothallás. Súlyosabbak szájpadhasadékos gyermekek problémái. A diszfóniás esetek is egyre gyakrabban fordulnak elő. Ezt fontos minél fiatalabb korban kezelni. - Mi a helyzet az óvodába nem járó gyerekekkel? Nem lehet, hogy őket elkerüli a szűrés? - Nem tudom, hogy az óvodáskorú gyermekek mekkora hányada nem jár óvodába, de számuk nem lehet jelentős. Természetesen róluk is kapunk hírt, ha rászorulnak a segítségünkre. A körzeti orvosok, védőnők szerepe nagyon fontos esetükben. - Lehet-e oka a beszéd zavara az iskolaéretlenségnek? - Csak egészen súlyos esetben. Ha könnyebben korrigálható hibáról van szó, akkor csak javasoljuk, egy évre még mentsék fel a gyereket az iskolába járástól, és akkor foglalkozunk vele. A súlyos eseteket további vizsgálatokra küldjük, és ennek eredményeként kerülhetnek szakpedagógiai intézetbe például a súlyosan hallássérültek. A szülők általában nagyon komolyan veszik tanácsainkat, megértik, hogy gyermekük érdekét szolgálják vizsgálataink és foglalkozásaink. - Tudnak-e a dyslexiásokkal is foglalkozni? - Tavasszal tölthettünk be egy állást az önkormányzat jóváhagyásával. Kollégánk feladata az Erkel Ferenc és a Petőfi Sándor Általános Iskola olvasás- és írászavarokkal küszködő tanulóinak segítése. A másik két normál tantervű iskolában már folyik hasonló ellátás, a királytelepi iskola pedig saját tanulói ellátására maximálisan képes. Beszélgetésünk előtt és alatt hol kiürül, hol megtelik a kis szoba, mert tanteremnek igazán nem nevezhető. Komolykodó, pajkos, nevető szemű vagy álmos tekintetű gyerekek váltják egymást. Komoly tanulnivalók várnak rájuk, komoly feladataik vannak nekik is, pedagógusaiknak is. Néha nem is olyan könnyű végrehajtani ezt vagy azt az utasítást. - Utánozzuk a kígyó hangját! - mondja Zsóka néni, Mészáros Györgyné a selypítő kisfiúnak. És tényleg, együtt sziszegnek, majd a gyerek külön is. A többiek ezalatt olvasmányaikban a morgó és nem morgó (zöngés és zöngétlen) mássalhangzókat keresik meg, és húzzák alá. Az egyik csoport, melynek a foglalkozásán részt vettem, négy gyerekből állt, négy különböző beszédhibával. Volt egy kislány is köztük, aki egyéni foglalkozást igényelne, mert már másodszor járja az első osztályt, és még mindig nem tudja összeolvasni a szavakat, ha azok három betűnél terjedelmesebbek. Nem értelmi fogyatékos, a normál iskolában lenne a helye, csak nem tud együtthaladni a többivel. A harmadik gyerek dadogós volt, de ezt laikusként már nem észleletem. A negyedik volt igazán dyslexiás, aki a betűket ismeri, csak éppen felcseréli a szótagokat, és csak második-harmadik nekirugaszkodásra tudja az ismeretlen szöveget elolvasni, őket csak a véletlen állította párba, egy csoportba, mert így tudnak eljárni a foglalkozásokra. És most itt játszogatnak, "kerítés" mögé dugják a nyelvüket, és torkukra téve kezüket, keresik a morgós hangokat, vagy szavakat állítanak össze, és szinonimákat tesznek egymás mellé, sokszor tévesztve, de ha jól, akkor az mindőjük öröme. Együtt örül gyermek és pedagógus, mert a rájuk váró hosszú út egy lépését megint sikerült megtenni. KELEMEN ÉVA AGRÁRSTRATÉGIÁK 91. Ez volt a témája annak a tanácskozásnak, amit május 25-én rendeztek meg a Néprajzi Múzeumban Budapesten. A mintegy 150 elméleti és gyakorlati szakember számot vetett a magyar mezőgazdaság válságokkal terhes jelenével, és láthatóan sok buktatót rejtegető jövőjével. Hol kell keresnünk a mai válsághelyzet okait, és hogyan kell azt leküzdenünk? Milyen lehet a jövő magyar mezőgazdasága? Erről beszélgettem dr. Réti László kandidátus-tudományos főmunkatárssal, a Gödöllői Agrártudományi Egyetem oktatójával. - Mi az oka annak, hogy mára az agrárgazdaságunk egésze, a termelés, az élelmiszer-feldolgozás, és a piaci értékesítés is mélyponton van ? - A válság végső soron a tulajdon és a termelés korszerűtlen szerkezetében gyökerezik. Olyan agrárpolitikára van szükség, amely szerves része a gazdaságpolitikának, megfelel a jelen szükségleteinek, és új távlatokat nyit, és számol a mezőgazdaság sajátosságaival. Azzal például, hogy a mezőgazdálkodásnak a politikai stabilitást közvetlenül befolyásoló szociális vetületei is. A közeljövőben kb. 300.000 agrármunkanélkülivel kell a kormánynak számolnia. - Ez az agrárágazat pénzügyi támogatásának további szükségességét is jelenti? - A mezőgazdaság a világon mindenütt támogatásra szorul, ami kizárja a tiszta piaci mechanizmusok érvényesülését. A nemzetközi piacon igazából nem a nemzeti mezőgazdaságok, hanem a nemzeti költségvetések versenyeznek. Felül kell emelkedni bármifajta (párt)politikai, és ideológiai előfelvetésen, szűkkeblűségen. Csak így van mód olyan nemzeti agrárkoncepció, ill. agrárpolitika kidolgozására és kivitelezésére, amely tartalmazza az agrárszereplők mindegyikének legalapvetőbb érdekeit, ennélfogva társadalmi támogatottságot élvez. - A tanácskozás rövid, és tárgyszerű volt. Mire jutottak? - A tanácskozás valóban példaértékű volt, mert átnyúlt a pártkereteken. Elszigetelten, vagy éppen "pártfelállásban a szakemberek is csak legfeljebb új ideákat, üdvtanokat tudnak kidolgozni és nem agrárpolitikai javaslatokat. Közös erőfeszítéssel viszont remény van rá, hogy előbb a kérdések helyes megfogalmazására, majd az érvényes válaszok kimunkálására is sor kerülhet. DURKÓ KÁROLY Művelődés A BESZÉD BŰVÖLŐI 12