Gödöllő - Gödöllői Hírek, 2012 (16. évfolyam, 1-24. szám)
2012-05-04 / 9. szám
FELHÍVÁS BOGRÁCSBAN KÉSZÜLT ÉTELEK FŐZÉSÉRE ÉS A KÉZMŰVESEK UTCÁJÁBA TÖRTÉNŐ RÉSZVÉTELRE! DOBOS- BOROS GASZTRONÓMIA FESZTIVÁL, ILLETVE A KENYÉR-, A BOR- ÉS A KULTÚRA ÜNNEPE A VENDÉGVÁRÓ VERESEGYHÁZON 2012. JÚLIUS 1. 2012-ben Veresegyház Város közreműködésével - Gödöllő, Fót, Pécel, Mogyoród, Nagytarcsa, Tóalmás után - hetedik alkalommal rendezi meg a Gödöllő Környéki Regionális Turisztikai Egyesület az Egyházi- és Világi Borok Versenyét, illetve a Kenyér, a Bor és a Kultúra Ünnepét. A Vendégváró Veresegyház, a Dobos- Boros Gasztronómiai Fesztivál című eseménysorozatot megelőzően 2012. április 26-án rendezte meg a VII. Egyházi-, és Világi Borok Versenyét, melynek eredményhirdetésére július 1-jén, Veresegyház várossá nyilvánításának 13. évfordulóján a Kenyér-, a Bor- és a Kultúra Ünnepe című rendezvény keretében kerül sor. Az eredményhirdetéssel egyidejűleg megszervezett és az elmúlt években már jól bevált programelemeken túl - szentmise, borszentelés, lovagrendek felvonulása stb. - meghirdetjük a bográcsban készült ételek főzőversenyét is. Versenyfelhívás - bográcsban készült ételek főzése szabadtűzön • A főzőhelyek a tervezett felvonulási útvonal mentén kerülnek elhelyezésre. • Minimum 10 adag bográcsban előállított étel elkészítését várjuk, az ajánlott mennyiség azonban 20 adag kóstoltatás céljából. • Az étel készítéséhez szükséges alapanyagokról, főzőedényekről, kellékekről valamennyi csapat önmaga gondoskodik. • Tűzifát és egy asztalt a szervezők biztosítanak. A szervezők a nemes versengés céljából a Veresegyházon élők részvételére, a Veresegyházi Kistérség települései, hivatalai, intézményei csapatainak nevezésére, továbbá a testvértelepüléseik közreműködésére és további civil szervezetek, intézmények, kiscsoportok, gazdasági egységek képviselőinek jelentkezésére számítanak. Felhívás kézművesek utcájába történő részvételre A rendezvényen való részvételre hívják fel a házigazdák minden olyan kézműves figyelmét, akik méltó reprezentánsai szakmájuknak és rendelkeznek a színvonalas megjelenéshez szükséges felszereléssel. A jelentkezőket a házigazdák egyedi mérlegelést követően értesítik a részvétel lehetőségéről. Amennyiben a rendezvényre kitelepülők kóstolót, vendégeket megmozgató bemutatót tartanak, nem kell helypénzt fizetniük, egyéb esetben az igénybe vett területre a helypénz mértéke 1000 FVm2. Amennyiben szükséges sátrakat, lócákat, asztalokat egyedi megállapodásnak megfelelően, eszközhasználati díj kifizetése ellenében biztosítanak. Részvétei szándékukat a bográcsban készült ételek versenyére 2012. május 15-ig, a kézművesek, népművészek, gasztronómusok, borpincészetek stb. utcájába pedig 2012. május 10-ig legyenek szívesek jelezni az alábbi e-mail címeken: Gyöngyössy Kálmán városfejlesztési referens gyongyossy.kalman@veresegyhaz.hu Kelemenné Boross Zsuzsa vmmuvhaz@invitel.hu Minden érdeklődőt szeretettel várunk Veresegyház fő utcáján zajló egész napos rendezvényre, illetve a vásári forgatagra! Bővebb információ: www.gkrte.hu • www.hazavaro.hu Helytörténet - Aktuális XVI/9. 2012. V. 4. Régmúlt idők nyomában (XCVIII.) A Habsburg-galéria legszebb képei: a „legmagyarabb Habsburg”, József nádor József Antal főherceg Lipót Toscana nagyhercege és Mária Ludovika spanyol infánsnő hatodik fiaként a firenzei Pitti-palotában született 1776-ban, majd apja császárrá választása, 1790 után a bécsi udvarban nevelkedett. A népes családban tizenegy fa és négy leány testvére volt, akik közül tizenketten érték meg a felnőtt kort. Az elsőszülött fiú, I. Ferenc édesapja korai halálakor, 1792-ben került a német-római császári, valamint a cseh és magyar királyi trónra. A másodszülött Ferdinánd a toscanai nagyhercegséget örökölte. A harmadik, Károly, az „asperni győző" a napóleoni háborúkban hadvezérként jeleskedett Napóleon legyőzőjeként. A negyedik fiú, a tehetséges Sándor Lipót lett Magyarország nádora, aki fiatalon, vegyészbalesetben, egy tűzijáték következtében halt meg, és a megüresedett nádori széket öccse, József örökölte. A négy legkisebb fiú is fontos tisztségekben jeleskedett: Antal Viktor a Német Lovagrend nagymestere lett, János Stájerország, Rainer Galícia kormányzója volt, Lajos pedig a császárváros Bécset igazgatta. Az utolsó gyermek Rudolf egyházi pályára lépett, és ő lett az olmützi hercegérsek. Bátyjának, Sándor Lipótnak a halála után legidősebb bátyja, I. Ferenc császár 1795-ben nevezte ki Józsefet Magyarország helytartójává, majd a következő évben a magyar országgyűlés nádorrá választotta. A kiválóan képzett, átlagon felüli képességekkel rendelkező ifjú főhercegnek 18 évesen, a politikában és a kormányzásban tapasztalatlanul, a magyar ügyekben teljesen járatlanul kellett egy belpolitikailag forrongó ország irányítását átvennie. A nem sokkal korábban felszámolt Martinovics-összeesküvés és a nyomában járó félelem és bizalmatlanság légkörében kezdetben nehéz volt megfelelnie kettős programjának, egyszerre szolgálni Magyarország érdekeit és Bécs politikáját. Nádori kormányzásának első tizenöt évében alaposan tanulmányozta a magyar alkotmányos berendezkedést. Bátyja, Ferenc instrukcióitól egyre inkább elszakadt, majd arra a következtetésre jutott, hogy a birodalmat „hungarizálva" kellene megújítani: a magyar alkotmány „előnyeit" az örökös tartományokra is ki kellene terjeszteni. Erről 1810-ben egy tervezetet is kidolgozott, ami azonban Bécsben nem talált pozitív visszhangra, sőt, Ferenc továbbra is ragaszkodott az országnak a birodalomba történő minél teljesebb beolvasztásához. Józsefnek mégis élete végéig meggyőződése maradt, hogy Ausztria érdekeit is szolgálja Magyarország fejlődése, és ezért mindent megtett. Szorgalmazta a belső kereskedelmi vámok eltörlését, a kereskedelem fejlesztését. Igyekezett orvosolni a rendek sérelmeit, támogatta a magyar nyelv ügyét és a véleményszabadságot. Mint „közbenjáró a király és a hív jobbágyok között", ügyes politikával mérsékelte az országgyűlés radikalizálódását, és nagy szerepe volt abban, hogy 1812-ig megtarthattuk alkotmányos jogainkat, majd 1825-ben sikerült lecsillapítania a nemesi ellenállást, és rábírnia felséges bátyját az országgyűlés újbóli összehívására, illetve a rendeleti kormányzás felfüggesztésére. Sokat tett az ország kulturálódásáért is. Fejlesztette a Magyar Nemzeti Múzeumot felkarolta a Szépítő bizottmányt, amelynek élén Pestet modern klasszicista várossá fejlesztette. Tízezer forinttal támogatta a Magyar Tudós Társaság megalakítását, és segítette a jótékonysági-, humanitárius- és kulturális egyletek létrejöttét. 1826-ban ő alapította a vakok intézetét és számos egyletet támogatott pénzzel is. 1827-ben felkarolta az első magyar vasút építésének gondolatát, és a Pesti Kereskedelmi Bank felállítását, de szinte minden, gróf Széchenyi István által kezdeményezett vállalkozásban részt vett (Lánchíd, dunai és balatoni gőzhajózás, az Al-Duna szabályozása). Míg kiegyensúlyozó szerepével a magyarság körében egyre több hívet szerzett, a bécsi politikusok annál inkább ellene fordultak. Metternich herceg egyre eredményesebben szorította háttérbe, a végrehajtó hálátlan szerepébe kényszerítve. A magyar liberális ellenzék radikalizálódása, a reformok kényszere világossá tette, hogy a „ nagy kiegyenlítő" szerepét már nem tudja betölteni, és bár már nem tudott (mint Garay Gábor költő oly' szépen megfogalmazta) „híd lenni a nemzet és királya között". Utolsó éveiben is mindent megpróbált, hogy Béccsel szemben megvédje az elért eredményeket. 1846. november 12-én országszerte nagy ünnepségeket tartottak nádorrá választásának 50. évfordulóján, ám ezeket már súlyos betegként érte meg. 1847. január 13-n halt meg, 71 éves korában. Halála után a rendek idősebb fiát, Istvánt választották utódává. A nádort, aki „Habsburgnak született és magyarnak halt meg", a budai királyi várban építtetett nádori kriptában helyezték örök nyugalomra. Kovács Éva Marianna Anton Einsle festménye polgári ruhában ábrázolja a magyarok szeretett nádorát (a kép a Budapesti Történeti Múzeum tulajdona) Átadták a GERTE turizmus-díját Boross Péter megvált tiszteletbeli elnöki tisztségétől Április 20-án - az előző években kialakult hagyományoknak megfelelően - a domonyvölgyi Lázár Lovasparkban rendezték meg a Gödöllő Környéki Turisztikai Egyesület (GERTE) közgyűlését. A kora délutáni órákig elhúzódott eseményen aktuális kérdéseket firtató szakmai előadások és beszámolók, illetve a gödöllői központú térség idegenforgalmi életének szervezésében, a kulturális és turisztikai programok népszerűsítésében meghatározó szerepet játszó egyesület pénzügyi mérlegének elfogadása, valamint Vörös István felügyelő bizottsági elnökké történt megválasztása vezette fel a Gödöllői Régió Turizmusáért 2012 díj ünnepélyes átadását. Az első ízben tizenkét évvel ezelőtt odaítélt elismerő címet a GERTE választmányának döntése alapján ebben az esztendőben az Isaszegi Asszonykórus, Kovács Magdolna, Tóalmás polgármester-asszonya, Molnárné Lezák Zsuzsanna, a Fóti templom kulturális-turisztikai referense, valamint Szabó Zoltán, a tóalmási önkormányzat képviselője érdemelte ki. A kitüntetést, illetve az ezzel járó igazoló díszokleveleket Bátovszki György, a GERTE tiszteletbeli elnöke és Pema Pál, a GERTE elnöke nyújtották át. Egy évvel ezelőtt még hazánk egykori miniszterelnöke, dr. Boross Péter is díjátadó volt. Ezúttal azonban már nem, mert február 6-án írt levelében bejelentette, hogy előrehaladott életkora, egészségi állapota, valamint a kormány által létrehozott Szabadságharcosokért Közalapítványnál, illetve a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottságnál betöltött elnöki megbízatása miatt megválik a GERTE-nél hosszú éveken át betöltött tiszteletbeli elnöki tisztségétől. Boross Péter erőt, kitartás és sikerélményeket kívánt az egyesület további munkájához. Aláírták a dr. Ketter László gasztronómiai verseny szervezési nyilatkozatát A Gödöllő Környéki Regionális Turisztikai Egyesület közgyűlésének egyik jelentős horderejű napirendje volt, amikor az érintettek ellátták kézjegyükkel a 2010-ben útjára indított, és minden évben december közepén esedékes dr. Ketter László hagyományőrző gasztronómiai verseny szervezésére és népszerűsítésére vonatkozó nyilatkozatot. A rendezvény a GERTE és a Budapesti Gazdasági Főiskola (BGF) együttműködési megállapodásának része, és a felek úgy tartották az egykori vendéglátó-ipari főiskola életre hívásában elévülhetetlen érdemeket szerzett professzor emlékéhez méltónak, ha a nyilatkozat aláírásába bevonják a 100 évvel ezelőtt, 1912. augusztus 6-án született névadó két lányát, Ketter Ágnest és a képen középen látható Krisztinát is. Utóbbi Franciaországból tért haza az eseményre. A háromoldalú nyilatkozatot - a két örökös kívül - dr. Zimányi Krisztina, a BGF Kereskedelmi-, Vendéglátó-ipari és Idegenforgalmi Karának dékánja, illetőleg Pema Pál, a GERTE elnöke szignálta. -GB-