Gödöllő - Gödöllői Mindenes, 1987 (1. évfolyam, 3-12. szám)
1987-03-01 / 3. szám
t GÖDÖLLŐI inDeÜst KÖZÉRDEKŰ HIRDETÉSI MELLÉKLET L a hónap műtárgya TOROCZKAI - WIGAND EDE ÖREG CSILLAGOK Táltos kiadása, Budapest, 1916. Nagy Sándor rajzaival A Gödöllői Városi Helytörténeti Gyűjteményből A gödöllői Művésztelep keretében nemcsak festők /Kőrösfői Kriesch Aladár, Nagy Sándor/, szobrászok /Moiret Ödön, Sidló Ferenc/, grafikusművészek /Mihály Rezső/ dolgoztak, hanem építészek is, mégpedig a korszak - századunk első évtizedéről van szó - új építészeti törekvéseinek legjobb képviselői: Medgyaszay István és Toroczkai-Wigand Ede. Ez utóbbi, hasonlóan nagyszerű pályatársához, Kós Károlyhoz, a művészetnek egyéb ágaiban maradandót alkotott. Írásaiban - üveg csillagok, Cserényes hazák, Hímes udvar, stb. - ő is élénk néprajzi érdeklődésről tett tanúbizonyságot, ugyanakkor mindig elsődleges szempontnak tartotta az aktuális művelődési igények kielégítését. Ilyen időszerű igény kielégítésére törekedett Öreg csillagok című írásával is, amelyben - elsősorban Ipolyi Arnold Magyar Mitológiája nyomán - a népi csillagneveket igyekezett csokorba gyűjteni és megmenteni az utókor számára. /Megtekinthető a művelődési központ előterében./ _Pap Gábor ^ A tavalyi kastélykiállításhoz kapcsolódó ankéton megígértük az érdeklődőknek,hogy időről-időre visszatérünk városunk kiemelkedő műemlékére, a Grassalkovich kastély körüli felújítási-hasznosítási tervekre. A kastély állagmegóvási munkálatai még tavaly megkezdődtek, a kutatás során sok izgalmas felfedezésre bukkantak a kutatók, építők. Az elmúlt hónapok során a hasznosítás körül is új elképzelések alakultak ki, így bizonyára közérdeklődésre tarthat számot: hogyan tovább? A művelődési központban március 18-án 17 órakor Ádám Ferencnével, a tanács beruházási csoportjának vezetőjével és Dr. Máté Zsolt építésszel, a rekonstrukciós munkák vezetőjével beszélgetünk, akik előzőleg tájékoztatják az érdeklődőket az új fejleményekről. gödöllői tréfák 1. A GÖDÖLLŐI VASÚTRÓL... Vonalunkat 1863-ban kezdték építeni és 1867. április 2-án nyitották meg. Az első vicc hamar megszületett: a szintező műszer két végén egyszerre nézett belé két tót munkás, gy szóltak: furcsa kis gépecske, ketten mit se látnak, mirnek maga is lát... A II. osztály bőrüléses, szőnyeges volt, amire a századfordulón egy öregúr szörnyű gusztustalanokat pökött. Megsokallta ezt Dabasi Halász László főszolgabíró, s rákiáltott: Öregúr, ezt így kell csinálni__- és hatalmasat pökött ki az ablakon! Ám az kettős ablak volt és csak a belső volt leengedve... /A külső ez időben még oly tiszta volt, hogy nem látták!/ Hegedűs ismerjük meg (kicsit)... GÉE>© MÍé MÉ<EUVHWÉ[K<EU MÁRIA8ESNYŐ - VOLT KAPUCINUS KEGYTEMPLOM ÉS ZÁRDA B templomot egy régebbi templom helyén építtette Grassalkovich Antalné 1762-69 között Mayerhoffer Jánossal, felszentelése 1771. május 17-én volt. Nagyobb kupolás résszel és új homlokzattal 1811-ben Gföller Jakab óbudai mester bővítette. A templom kegyszobra XIV. századi csont Madonnácska, amelyet az alapozásnál találtak meg. A barokk épületcsoportból homlokzati középtorony emelkedik ki, alul a földszinten vörösmárvány,félköríves, címeres bejárati kapu vezet az altemplomba. Az emeletes, egykori kolostorépület - ma kollégium - a keskenyebb szentély fala mentén csatlakozik a templomhoz és a folytatódó kerítésfallal kis belső udvart ölel körül. Az épületegyüttest változatos kiképzésű, gazdagon burjánzó barokk építészeti részletek jellemzik. Belépve a templomba, három keresztboltozatú előcsarnokba jutunk, ahonnan a két oldalsó ajtó a kórusra, a középső pedig a templom hajójába vezet. A mennyezetet és a falakat borító festményeket zömmel Márton Lajos készítette 1941-ben. A főoltáron a kis kegyszobor tokját angyalok tartják, oldalt az oszlopok között Szent István és Szent László szobrai. Az oltár mögött a szentély falán XVIII. századi képek, köztük Grassalkovich Antal portréja, a sekrestyében szintén XVIII. századi festmények találhatók. Az altemplomból nyílik a kripta, ahol a Grassalkovich család tagjainak síremléke áll, Johann Georg Dorfmeister munkája 1772-ből. A volt kolostor belseje boltozatos folyosókról nyíló helyiségekből áll, az ebédlőben lévő egykori freskót lemeszelték. A templom ma is egyike hazánk legjelentősebb búcsújáró helyeinek. Az elmúlt évtizedekben állapota erősen leromlott, a közeljövőben nagyszabású renoválási-felújítási munkák válnak szükségessé. a természet naptára vidékünkön Március 21-én, a tavasz kezdetén a Nap pontosan Keleten kel és Nyugaton nyugszik. Ekkor van a tavaszi napéjegyenlőség, az éjszaka és a nappal egyaránt 12-12 órából áll. A tavaszpont helye az időszámítás előtti II. évezredtől mintegy 2ooo évig a Kos csillagképébe esett, az időszámításunk kezdete körüli időkben átkerült a Halak csillagképébe, napjainkban már közeledik a Vízöntő határához. Valamikor a tavasz csalhatatlan hírnökének a márciusi mezőkön növő élénksárga virágú tavaszi kankalint tekintették. Régi magyar neve: sárga kökörcsin. Nyílásának idejéről Józsefvirágnak, virágjának alakjáról kesztyűvirágnak, gyógyító hatásáról gutaütésfűnek nevezték. Tavaszi nyitó virágunk az ibolya is, a görög mitológia szerint Zeusz teremtette kedvesének gyönyörködtetésére. Lombfakadás előtt az ibolyával egyidőben bontogatja fénylő sárga virágait a salátaboglárka, nyílik a százszorszép, s kertjeinkben a tavasz érkeztét hirdetik a dúsvirágú aranyvessző bokrai. Hosszú útjukról érkeznek a gólyák, visszatér a vörösbegy, a munkák megkezdésére figyelmeztet szőlőskerteinkben a nyitnikék. A hosszú tél után már igenigen várjuk, hogy Sándor József-Benedek meghozzák a meleget! /Hajnal Irén/ H © ix iäim...? f *