Gödöllő - Gödöllői Mindenes, 1987 (1. évfolyam, 3-12. szám)

1987-03-01 / 3. szám

t GÖDÖLLŐI inDeÜst KÖZÉRDEKŰ­­ HIRDETÉSI MELLÉKLET L a hónap műtárgya TOROCZKAI - WIGAND EDE ÖREG CSILLAGOK Táltos kiadása, Budapest, 1916. Nagy Sándor rajzaival A Gödöllői Városi Helytörténeti Gyűjteményből A gödöllői Művésztelep keretében nem­csak festők /Kőrösfői Kriesch Aladár, Nagy Sándor/, szobrászok /Moiret Ödön, Sidló Ferenc/, grafikusművészek /Mi­hály Rezső/ dolgoztak, hanem építészek is, mégpedig a korszak - századunk el­ső évtizedéről van szó - új építészeti törekvéseinek legjobb képviselői: Med­­gyaszay István és Toroczkai-Wigand Ede. Ez utóbbi, hasonlóan nagyszerű pályatársához, Kós Károlyhoz, a művé­szetnek egyéb ágaiban maradandót alko­tott. Írásaiban - üveg csillagok, Cse­­rényes hazák, Hímes udvar, stb. - ő is élénk néprajzi érdeklődésről tett ta­núbizonyságot, ugyanakkor mindig el­sődleges szempontnak tartotta az aktu­ális művelődési igények kielégítését. Ilyen időszerű igény kielégítésére tö­rekedett Öreg csillagok című írásával is, amelyben - elsősorban Ipolyi Ar­nold Magyar Mitológiája nyomán - a né­pi csillagneveket igyekezett csokorba gyűjteni és megmenteni az utókor szá­mára. /Megtekinthető a művelődési központ e­lőterében./ _Pap Gábor ^ A tavalyi kastélykiállításhoz kapcsolódó ankéton megígértük az érdeklődőknek,hogy időről-időre visszatérünk városunk kie­melkedő műemlékére, a Grassalkovich kas­tély körüli felújítási-hasznosítási ter­vekre. A kastély állagmegóvási munkála­tai még tavaly megkezdődtek, a kutatás során sok izgalmas felfedezésre bukkan­tak a kutatók, építők. Az elmúlt hónapok során a hasznosítás körül is új elképze­lések alakultak ki, így bizonyára közér­deklődésre tarthat számot: hogyan tovább? A művelődési központban március 18-án 17 órakor Ádám Ferencnével, a tanács beruhá­zási csoportjának vezetőjével és Dr. Máté Zsolt építésszel, a rekonstrukciós munkák vezetőjével beszélgetünk, akik előzőleg tájékoztatják az érdeklődőket az új fej­leményekről. gödöllői tréfák 1. A GÖDÖLLŐI VASÚTRÓL... Vonalunkat 1863-ban kezdték építeni és 1867. április 2-án nyitották meg. Az első vicc ha­mar megszületett: a szintező műszer két vé­gén egyszerre nézett belé két tót munkás, gy szóltak: furcsa kis gépecske, ketten mit se látnak, mirnek maga is lát... A II. osztály bőrüléses, szőnyeges volt, a­­mire a századfordulón egy öregúr szörnyű gusztustalanokat pökött. Megsokallta ezt Da­­basi Halász László főszolgabíró, s rákiál­tott: Öregúr, ezt így kell csinálni__- és hatalmasat pökött ki az ablakon! Ám az ket­tős ablak volt és csak a belső volt leenged­ve... /A külső ez időben még oly tiszta volt, hogy nem látták!/ Hegedűs ismerjük meg (kicsit)... GÉE>© MÍé MÉ<EUVHWÉ[K<EU MÁRIA8ESNYŐ - VOLT KAPUCINUS KEGYTEMPLOM ÉS ZÁRDA B templomot egy régebbi templom helyén építtette Grassalkovich Antalné 1762-69 között Mayerhoffer Jánossal, felszentelése 1771. május 17-én volt. Nagyobb kupolás résszel és új homlokzattal 1811-ben Gföller Jakab óbudai mester bőví­tette. A templom kegyszobra XIV. századi csont Madonnácska, amelyet az alapozásnál találtak meg. A barokk épületcsoportból homlokzati kö­zéptorony emelkedik ki, alul a földszinten vörösmárvány,félköríves, címeres bejárati kapu vezet az altemplomba. Az emeletes, egykori kolostorépület - ma kollégium - a keskenyebb szentély fala mentén csatlako­zik a templomhoz és a folytatódó kerítés­­fallal kis belső udvart ölel körül. Az é­­pületegyüttest változatos kiképzésű, gazda­gon burjánzó barokk építészeti részletek jellemzik. Belépve a templomba, három keresztboltoza­­tú előcsarnokba jutunk, ahonnan a két ol­dalsó ajtó a kórusra, a középső pedig a templom hajójába vezet. A mennyezetet és a falakat borító festményeket zömmel Márton Lajos készítette 1941-ben. A főoltáron a kis kegyszobor tokját angya­lok tartják, oldalt az oszlopok között Szent István és Szent László szobrai. Az oltár mögött a szentély falán XVIII. szá­zadi képek, köztük Grassalkovich Antal portréja, a sekrestyében szintén XVIII. századi festmények találhatók. Az altemplomból nyílik a kripta, ahol a Grassalkovich család tagjainak síremléke áll, Johann Georg Dorfmeister munkája 1772-ből. A volt kolostor belseje boltozatos folyo­sókról nyíló helyiségekből áll, az ebédlőben lévő egykori freskót lemeszelték. A templom ma is egyike hazánk legjelentősebb búcsújáró helyeinek. Az elmúlt évtizedekben állapota erősen leromlott, a közeljövőben nagyszabású renoválási-felújítási munkák vál­nak szükségessé. a természet naptára vidékünkön Március 21-én, a tavasz kez­detén a Nap pontosan Keleten kel és Nyugaton nyugszik. Ek­kor van a tavaszi napéjegyen­lőség, az éjszaka és a nappal egyaránt 12-12 órából áll. A tavaszpont helye az idő­számítás előtti II. évezred­től mintegy 2ooo évig a Kos csillagképébe esett, az idő­számításunk kezdete körüli időkben átkerült a Halak csillagképébe, napjainkban már közeledik a Vízöntő hatá­rához. Valamikor a tavasz csalhatat­lan hírnökének a márciusi me­zőkön növő élénksárga virágú tavaszi kankalint tekintet­ték. Régi magyar neve: sárga kökörcsin. Nyílásának idejé­ről Józsefvirágnak, virágjá­nak alakjáról kesztyűvirág­nak, gyógyító hatásáról gu­­taütésfűnek nevezték. Tavaszi nyitó virágunk az i­­bolya is, a görög mitológia szerint Zeusz teremtette kedvesének gyönyörködtetésé­re. Lombfakadás előtt az ibolyá­val egyidőben bontogatja fénylő sárga virágait a sa­látaboglárka, nyílik a száz­szorszép, s kertjeinkben a tavasz érkeztét hirdetik a dúsvirágú aranyvessző bokrai. Hosszú útjukról érkeznek a gólyák, visszatér a vörös­begy, a munkák megkezdésére figyelmeztet szőlőskerteink­­ben a nyitnikék. A hosszú tél után már igen­igen várjuk, hogy Sándor­ Jó­­zsef-Benedek meghozzák a me­leget! /Hajnal Irén/ H © ix iäim...? f *

Next