Gödöllő - Gödöllői Szolgálat, 2017 (26. évfolyam, 1-44. szám)

2017-03-14 / 9. szám

6 GÖDÖLLŐI SZOLGÁLAT Város-Kép KIÁLLÍTÁSON AZ EURÓPA KULTURÁLIS FŐVÁROSA 2023 LÓGÓ TERVEI A hét végéig várják a szavazatokat (folytatás az 1. oldalról) A nyílt pályázaton bárki részt ve­hetett, sem a kor, sem a végzettség tekintetében nem tartalmazott meg­kötést. Amit viszont szem előtt kel­lett tartani a pályázóknak: a lógónak kötelezően tartalmaznia kellett a következő szöveges elemet: Gödöl­lő 2023, s olyan lógót kell tervezni, amelyhez szervesen illeszthető az EUROPEAN CAPITAL OF CULTURE Európa Kulturális Fővárosa, illetőleg az European Capital of Culture szö­ veg. Az illeszkedést a tervekben be kellett mutatni, valamint a logóterve­­ket színes és fekete-fehér verzióban is el kellett készíteni. A pályázat az első lépése Gödöllő részvételének az Európa Kulturális Fővárosa 2023 pályázaton. A kandi­dáló városok pályázatáról várhatóan 2018 végén dönt egy nemzetközi összetételű bírálóbizottság Brüsszel­ben. (kj) A GÖDÖLLŐI ÖRÖKSÉG Petőfi nyomában Március 15-ről elsőként Petőfi Sán­dor neve jut mindenkinek az eszébe, de elég ritkán kapcsolják össze Gö­döllővel, pedig a költő többször is járt a településen - igaz, nem a forra­dalom és a szabadságharc idején. Petőfi Sándor két ízben időzött itt hosszabban, átutazóban pedig több­ször is megfordult az akkori Grassal­­kovich-birtokon. Első hosszabb itt-tartózkodására 1843-ban került sor, amikor Nagy Ignác, a Kisfaludy Társaság Külföl­di regénytár című sorozatának szer­kesztője felkérte két regény fordítá­sára, amelyek egyike a Robin Hood volt, amit németből fordított. Mivel Pesten nem nagyon tudott dolgozni, ezért barátai tanácsára 1843. augusz­tus elején Gödöllőre jött, ahol három hét alatt végzett is a munkával. Petőfi a Gazdasoron szállt meg, Szombat Jánosék házában, ami a mai Török Ignác Gimnázium épülete mellett állt. A fordításon dolgozó költő Szombat János özvegyétől szobát bérelt, amit a Nagy Ignáctól kapott előlegből fizetett. A fordítói munka mellett Petőfi sokat kirándult, sétált a környéken. 1843. augusztus 29-én egy társasággal meglátogatta a Gras­­salkovich-kastélyt is, és beírta nevét a vendégkönyvbe. Ezen kívül két verset datál Gödöllőről, a Merengés (Gödöllő, 1843. augusztus vége) és a­«««#» rült, azt azonban a Gödöllői Városi Múzeum tulajdonában lévő fotók­nak köszönhetően tudjuk, hogy a „Petőfi-házon” az évtizedek során több emléktábla váltotta egymást. Az egyiket a múzeum őrzi. Legközelebb 1845 tavaszán uta­zott át Gödöllőn, majd ugyanazon év nyarán Erdélyi Ferenc református lel­kész meghívására utazott ki többször a fővárosból. Az ő házában ismer­kedett meg Mednyánszky Bertával 1845. augusztus 10. körül. A költő a tiszteletesné révén ismerkedett meg az aranyszőke hajú leánnyal. Bele­szeretett, naponta írta hozzá azokat a szerelmes verseket, melyekből a Szerelem gyöngyei című versesköte­te született, amely 1845. október 20- án jelent meg. Mednyánsz­ky Berta a kapcsolatról idős korában - 79 évesen - így vallott: „Akadtak, akik azt mondták, hogy kacér játé­kot űztem Petőfivel. Voltak olyanok is, akik azt mond­ták rólam, hogy Petőfit so­hasem szerettem. A valóság az, hogy én, ismerve Petőfi hírnevét és költeményeit, örültem, mikor vele Gödöl­lőn megismerkedhettem. Szinte váratlanul ért az a levél, melyben megkért. A levél atyámnak volt címez­ve, s én csak akkor értesül­tem meglepő tartalmáról, mikor a tagadó válasz már elment.” A „Petőfi-ház” helyétől nem mes­­­sze, ma a költő egész alakos szobra fogadja a belvárosban járókat, ami a március 15-ei megemlékezések egyik kiemelt helyszíne, hiszen az ünnep előestéjén innen indul el a fáklyásmenet, 15-én pedig itt helye­zik el az emlékezés koszorúit, s itt róják le tiszteletüket a lovas hagyo­mányőrzők is. A szobor felállításának gondolatát 1948-ban Pest megye akkori alis­pánja vetette fel, a megvalósításra azonban anyagi és politikai okok miatt nem kerülhetett sor. A szűkebb hazáját szerető Csiba József azon­ban kitartott az elképzelés mellett, s kezdeményezésére 1954-ben „Pe­­tőfi-szobor társadalmi bizottság” ala­kult, mely gyűjtést rendezett. Az így összeszedett pénz azonban csak arra volt elég, hogy Csontos Pál helybéli kőfaragó mesterrel elkészíttessék a szobor talapzatát. A szobor kivitele­zéséhez a pénzösszeg előteremtésé­ben Erdey-Grúz Tibor akadémikus, oktatási miniszter, Gödöllő képvi­selője is minden erejét latba vetette, és végül állami támogatással sike­rült előteremteni a szobor felállítás­hoz szükséges összeget. Az avatásra 1955. augusztus 21-én került sor: a 2,5 méter magas, bronzból készült Petőfi-szobor Turáni Kovács István (Egyes források azonban Turáni Ko­vács Imre) alkotása, íd.i­s a Temetőben (Gödöl­lő, 1843. szeptember) címűt. A házat később Petőfi-ház néven em­legette a köznyelv, ma a helyén álló épüle­ten tábla emlékeztet a költő gödöllői napjai­ra. Az eredeti, Szom­bat János-féle házat vélhetően, többszöri átépítést követően a II. világháború után bontották le. Később az ennek helyére épült ház is elbontásra ke­ 1843 nyarán lakott, és a Robin Hood című regény magyar fordításán dolgozott Emlékül állíttatta 2001-ben Gödöllő Város Önkormányzata ply fe Y 2017. MÁRCIUS 14. Királyi Váró 2017. március 19., 1600 Színésznők feketén-fehéren Vendégek: Für Anikó és Hámori Gabriella az Örkény Színház színművészei Közreműködik: Buka Enikő, Fodor László Műsorvezető: L. Péterfi Csaba Belépőjegyek a Művészetek Háza jegyirodájában kaphatók 1500 Ft-os áron, amelyek egy süteményt és kávét (vagy üdítőt) is magában foglalnak. E-mail: info@muza.hu Két csodálatos színművésszel találkozhat a Kávéházi Esték közön­sége március 19-én. Hámori Gabriella és Für Anikó, az Örkény Szín­ H­ház művészei kemény munká­juknak, sikeres alakításaiknak köszönhetően érték el, hogy nevüket mindenki ismeri. Nem celebek, magánéletüket ma is óvják. Hámori Gabriella nevét az Állítsátok meg Terézanyut! című vígjáték tette egycsapás­­ra ismertté itthon, azt azonban kevesen tudják, hogy a fiatal színésznő neve Los Angeles­ben és Berlinben is jól cseng, ráadásul nem csak a színjátszást, hanem az éneklést és a zenélést is professzionális színvonalon űzi. Munkájáért számos elismerést vehetett át, többek között a Jászai Mari-díjat és Junior Prima díjat is megkapta. Für Anikó szintén számtalan területen PPPVPHHHBr ''IS mozog otthonosan, nem csak a színpa­don, hanem a Duna LJJHR» JR > fv. TV műsorvezetőjeként k*1­1 * 4 is megszerette a kö­­zfép­penség. Neve hallatán J j­­­ffSBj sokaknak azonnal a I­T* hangja jut eszükbe, ami nem csoda, hiszen nyugodtan mondhatjuk, ő az egyik legismertebb magyar szinkron­­ hang, Sandra Bullockot , Cameron Diazt és Urna Thurmant is sok­ szor ő szólaltatja meg. Für Anikó is több szakmai díjat kiérdemelt, munkáját Jászai Mari-díjjal és Érdemes művész címmel ismerték el. Március 19-én munkáról, sikerről, és talán kicsit magukról is valla­nak. (ny.f.) VILÁGJÁRÓ RUHAREKONSTRUKCIÓK Czédly Mónika Erzsébet­ királyné ruha rekonstrukciói eddig Európa számos pontján kápráztatták el a közönséget, ezúttal Kassán láthatók a különleges viseletek. A Kelet-szlovákiai Múzeumban tizenkét modellt mutatnak be, s a látogatók valamennyit összevethetik egy-egy festménnyel vagy fotóval, ami a királynét ábrázolja az adott ruhában. A kiállítást korabeli kesztyűk, kiegé­szítők anyag­maradványok, fűzők színesítik, s látható egy eredeti csipkegal­lér is, amit Erzsébet királyné, fia, Rudolf halála után viselt, s amit a királyné egyik leszármazottja ajándékozott Czédly Mónikának. A ruha kiállítást a Ferenc József halálának 100. évfordulója alkalmából rendezett tárlat mellett, április 2-ig láthatja a nagyközönség. /Hh\

Next