Hajdúsámson - Sámsoni Hírlap, 2005 (11. évfolyam, 1-12. szám)
2005-11-01 / 11. szám
APEH INFORMÁCIÓK Az áfa minimalizálók nyomában Az APEH Hajdú-Bihar Megyei Igazgatósága különös figyelmet fordít az ÁFA minimalizálókra, akik nagy forgalom mellett feltűnően kis összegű befizetést, illetve visszaigénylést vallottak. Az elszámolandó adó kis összege természetesen lehet egy beruházás, vagy harmadik országbeli export eredménye, lehet egy-két bevallási időszakban előforduló objektív jelenség is, de lehet „trükközés” következménye. Vannak ugyanis olyanok, akik adókötelezettségüket fiktív számla befogadásával, áraik manipulálásával, bevételük részbeni eltitkolásával és egyéb módon igyekeznek a legminimálisabb szinten tartani. A vizsgálati kiválasztás, és ellenőrzés feladata, hogy ez utóbbi magatartást kiszűrje és adókötelezettségüket a valós szintre helyezze. Idén eddig közel 110 adóminimalizáló bevallás került kiválasztásra és utólagos ellenőrzésre. Akinél valós gazdasági ok jelent meg a minimális egyenleg kialakulásában - és jogszerűek az elszámolások - ott hamar lezárult a vizsgálat (befejezett vizsgálataink többsége ilyen volt). Lezárt adóminimalizálói vizsgálatainkban ugyanakkor eddig már 100 millió Ft-nál több adóhiányt állapítottunk meg. Ezek között voltak esetek, amikor iratanyag hiányában vált jogosulatlanná a levont ÁFA, vagy a számla nem tartalmazta hitelesen a gazdasági eseményt, illetve meg nem valósult ügyletről állítottak ki fiktív teljesítési időponttal bizonylatot. Jelenleg 22 vizsgálatunk még nincs lezárva. Többségében azért, mert kétség merül fel a gazdasági esemény valódiságát illetően, és szükség van további bizonyítási eljárásra. Kétséges a valós gazdasági tevékenység végzése például olyankor, amikor nagy értékű munkánál nem látjuk az alkalmazott foglalkoztatásának nyomát, nincs megfelelő tárgyi eszköz, vagy éppen a számlakibocsátó bevallásába „nem fér bele” a számlában feltüntetett összeg. Ilyenkor a számlakibocsátó kapcsolódó vizsgálatára kerül sor. Ettől nem riaszt vissza bennünket az sem, hogy ezt más megyében, netán az ország másik végében kell végezni. A helyszíni vizsgálat során ilyenkor néha az is kiderül, hogy a székhely, telephely - ami a cégnyilvántartásba is be van jegyezve - nem valós. Ez az adatszolgáltatás elmulasztása vétség tényállását kimeríti, így az ilyen esetekben büntető feljelentéssel élünk. Előfordult, hogy a számlakibocsátó már nem volt elérhető (időközben megszűnt, vagy nem is működött, csak „számlagyár” lehetett), vagy pedig már a vizsgálatra kijelölt céget sem tudtuk elérni. Különösen külföldi tulajdonosoknál fordul elő, hogy kézbesítési megbízottja van, aki maga is nehezen elérhető, iratokat nem tud átadni, s a tulajdonossal a kapcsolatot - a vizsgálat során - nem tudja felvenni. Elérhetetlenség esetén az adóalany kockázati tényezője bővül (ami egy későbbi visszaigénylésnél, a tőle számlát befogadó adózó vizsgálatánál kap szerepet), elrendeljük a képviselő, tulajdonos elővezetését, vagy ügygondnok kirendelésére kerül sor, végső esetben kezdeményezzük a társaság cégbírósági törlését. Porcsin Béla Ellenőrzési Igazgatóhelyettes A kifizetői és munkáltatói kontroll adatszolgáltatás feladata az ellenőrzés, a magánszemély megszerzett jövedelmének a nyomon követése. Az adatszolgáltató, amikor kontroll adatot szolgáltat az adóhatóságnak, arról ad tájékoztatást, hogy a magánszemély a jövedelmét kitől, milyen jogcímen, milyen összegben szerezte, mely időtartamra vonatkozik, illetve milyen kedvezményre jogosult. A kontroll adatszolgáltatás szerepe az adóhatóság szempontjából lényeges, és egyre lényegesebb a magánszemély szempontjából is, hiszen az adatszolgáltatásban szereplő adatok az adóhatósági adómegállapításhoz (ADAM) elengedhetetlenül szükségesek. Az adóhatósági adómegállapítás alapja, hogy az adóhatóság a rendelkezésére álló adatszolgáltatások, illetve a magánszemély nyilatkozata alapján a törvényben megállapított határidőig pontos jövedelemadó bevallást tudjon készíteni. A cél megvalósítása érdekében az adatszolgáltatásnak nemcsak hibátlannak és megbízhatónak, hanem gyorsan feldolgozhatónak is kell lennie. Ennek érdekében változott meg az adatszolgáltatások beadási határideje és módja. 2005. január 01-jétől az adóhatósági adómegállapítást érintő adatszolgáltatásokat a tárgyévet követő év január 31. napjáig kell teljesíteni, míg a munkáltatói elszámolást és az erről szóló adatszolgáltatást a tárgyévet követő év május 20-ig. Az adatszolgáltatás gépi adathordozón (floppy, CD, stb.), illetve elektronikus úton (az erre kötelezett és az ezt választó adózók tekintetében) történhet. Az adatszolgáltatók jelentős segítséget kapnak az APEH internetes honlapjáról (www.apeh.hu), illetve az Adó- és Ellenőrzési Értesítő 2004. december 03-i 13. számában megjelent tájékoztatóban leírtakból. Az adatszolgáltatások újszerű benyújtási módjából következően a Hajdú-Bihar Megyei Igazgatósághoz 2005. évben elég jelentős számban érkezett feldolgozhatatlan, illetve hibásan elkészített adatszolgáltatás. Hajdú-Bihar megyében 18 000 adatszolgáltató 840 000 tételszámban nyújtott be adatszolgáltatást a 2005. szeptember 30-i feldolgozottságot alapul véve. 250 adatszolgáltató (1,38 %-a az összes adatszolgáltatónak) adatait a mai napig sem lehetett feldolgozni, mert az adatok „betölthetetlenek”, illetve 1423 tételszám (0,169 %-a az összes tételszámhoz viszonyítva) még mindig hibás. A feldolgozás érdekében mindent megtesz az adóhivatal (pl.: írásban és telefonon történő többszöri felszólítás), illetőleg élt a jogszabály által biztosított szankcionálási lehetőséggel is pontosan azért, hogy a határidőben beadott hibátlan adatszolgáltatás fontosságát ezzel is hangsúlyozza. Az APEH Hajdú-Bihar Megyei Igazgatósága mulasztási bírságot 401 adatszolgáltató részére szabott ki, 16 680 000 Ft összegben. Szűcs Józsefné főosztályvezető A kontroll adatszolgáltatás helye az adózásban Az oldal összeállításához szükséges információkat az APEH Hajdú-Bihar Megyei Igazgatósága biztosította lapunk számára.