Kiskunlacháza - A Mi Újságunk, 2017 (26. évfolyam, 1-12. szám)
2017-01-01 / 1. szám
Már több mint 2 éve alpolgármester. Megszokta új szerepkörét? Már két év? Hogy rohan az idő! A tréfát félretéve, igen, megszoktam. Ugyan nem szerepnek, hanem szolgálatnak tekintem a képviselőséget, valamint a képviselőtársaim jóvoltából elnyert alpolgármesteri beosztást. Már a választások idején is elmondtuk, hogy „szolgálatra jelentkezünk", és ezt az üzenetet meghallották a kiskunlacházi választók. Megszoktam már, hogy a hét a hétfő reggeli vezetői megbeszéléssel kezdődik, ahol az adott héten előrelátható feladatok és a megoldási javaslatok megvitatása történik. Megszoktam azt is, hogy a polgármester úr, valamint mi alpolgármesterek elosztjuk az olyan feladatokat, melyek azt kívánják, hogy a községet képviseljük valamely fórumon vagy rendezvényen. Komoly feladat volt a községi „nagyberuházások” koordinálásában való operatív részvétel. Úgy gondolom, sikerült úrrá lenni a problémákon. A közéleti szerepvállalás azonban nem újdonság számomra. Már a rendszerváltás utáni első jelöltlistán is szerepeltem. Mennyi ideje jut alpolgármesteri feladatai mellett a gazdaságával foglalkozni? Az alpolgármesterség nem főállású feladatom. Ebből következik, hogy a rendes, kenyérkereső tevékenységemet sem adtam fel. Akik jobban ismernek, tudják, hogy gazdálkodom. A Facebookon terjedő pletykákkal ellentétben - miszerint ingyen kaptam több száz hektár földet - az igazság az, hogy a családom birtokában lévőkön, sajátjaimon, valamint bérelt földeken gazdálkodom, melyekért bérleti díjat fizetek, a saját földet pedig vásároltam. Való igaz, a gazdálkodók általában időzavarban vannak. Ez az egyik, amiből hiányt szenvedünk. Az is igaz, hogy mióta képviselő vagyok nem lett több időm. De ahogy eddig is, a 2016- os évben is sikerült a gazdálkodással kapcsolatos feladataimat elvégezni. Pár éve egy Magyar Hírlapos kerekasztal-beszélgetésen azt mondta: „az agrárium idehaza nem jelent biztos megélhetést”. Ön szerint ez még ma is így van? Anélkül, hogy mélyebben belemennénk az agrárium helyzetének boncolgatásába, könnyen belátható, hogy az ágazat gazdasági, természeti, társadalmi környezete mind abban az irányban hatnak, hogy az agrárium ma sem jelent biztos és kiszámítható megélhetést. Ez a hatás véleményem szerint negatív irányba tolja az esélyeket. Egy-egy példával élve: nem örülünk a szabadkereskedelmi tárgyalásoknak. Próbálunk alkalmazkodni, de nehezen tűrjük a megváltozott időjárási és klimatikus viszonyokat, ami miatt mind kevesebb idő jut a tényleges munkavégzésre. Ha pedig a társadalmi környezetet vizsgáljuk, elmondhatjuk, hogy nem változott pozitív irányban az agrárium szereplőinek megbecsültsége. A napjainkban is tartó politikai csatározások egy szegmense, kifejezetten negatív hatással van a gazdálkodók egy részének erkölcsi megítélésére. Több mint 20 éve a Peregi Gazdakör vezetője. Országos viszonylatban hogyan látja a kiskunlacházi gazdák helyzetét? Hogyan tudnának továbbfejlődni? Az alapításkor jelentősebb arányt képviseltek az idősebb, tapasztaltabb személyek az egyesületben, ezért nagy megtiszteltetésnek tartom, hogy a tagság bizalmából - az 1994-es alapítás óta - a Gazdakör vezetője vagyok. Mára az arány megváltozott, sorainkba álltak fiatal gazdatársaink is, de sajnos az idősebbek közül már többen az égi mezőkön szántanak, vetnek, aratnak. Az egyesületnek nem csak peregi, hanem lacházi tagjai is vannak. Ha valaki tag akar lenni, azt ki kell érdemelni. Erről a taggyűlés dönt. Hogy a kérdésre is válaszoljak, a helyi gazdálkodók is ugyanazokkal a problémákkal küzdenek, mint bárhol az országban. Egyet emelnék ki ebből, a forráshiányt. Természetesen nem a vízforrásra, hanem a pénzforrásra gondoltam. Az idő mellett ez a másik olyan dolog, amiből általában hiányt szenvedünk. A fejlődésnek nincs általános receptje, azt mindenkinek magának kell kitalálnia, mivel ahányan vagyunk, annyifélék is vagyunk. Az önkormányzat 2017-ben járdaépítésre és útfelújításra is pályázik, akadálymentesítés pedig a kimondott tervek között szerepel. Melyik utcákat és intézményeket érintenék a fenti beruházások, és mennyi önerő áll ezekhez az önkormányzat rendelkezésére? Bízunk benne, hogy olyan pályázati pénzügyi források nyílnak meg, melyek az eddigiekhez képest több utca és járda rendbetételét és építését alapozzák meg. A testület elfogadott egy koncepciót, melynek következtében a közintézmények, valamint oktatási intézmények járdán történő megközelítése elsőbbséget élvez. Az oktatási rendszer állami átalakításának következtében is csökkennek terheink. Az itt felszabaduló forrásokat is a beruházások önerejeként kívánjuk felhasználni. A Vörösmarty úti iskola tornatermének felújítása rövidesen kezdődik, a községháza, a művelődési központ felújítása, valamint a lacházi óvoda B épületének bővítése tekintetében pályázatot nyújtottunk be, melyek még nem kerültek elbírálásra. Pályáztunk továbbá három sportpark megvalósítására is. Tervezzük az alsó tagozatos iskolák, valamint az óvodák nyílászáróinak cseréjét, valamint az orvosi rendelők akadálymentesítését is. Arról, hogy melyik utcákban történik út- és járdaépítés, még nincs testületi döntés. A 2017. évi költségvetés tervezése megkezdődött, a pénzügyi források mértékéről még nincsenek pontos adataink. A Csendes utcát lakossági összefogással újították fel. Terveznek hasonló „akciót” indítani? Valóban, a Csendes utca lakói indítottak egy kezdeményezést, melynek eredményeként megvalósult az utca mart aszfaltos technológiával történő felújítása. Szeretnénk, ha minél több ilyen önkéntes kezdeményezés születne. Bizonyosan megkönnyítené a testületi döntést, hogy mely utcák és járdák kerüljenek felújításra. Az ivóvízminőség-javító projekt 2015 decemberében lezárult, 2016 elején mégis Lacháza „barna és büdös” vizével volt tele az országos sajtó. Érkeznek még panaszok a víz minőségével kapcsolatban, vagy a szolgáltatónak sikerült megoldani a problémát? Az ivóvízminőség-javító beruházásra azért volt szükség, mert az uniós szennyezőanyaghatárértékek szigorodtak, és kormányrendelet írta elő a beruházás megvalósítását. A projekt majdnem teljes egészében uniós pénzből ké A MI ÚJSÁGUNK 2017. január KÉRDEZZ-FELELEK A település szolgálatában Szolgálatként tekint feladatára, melynek végzése mellett továbbra is gazdálkodik. A „Kérdezz-felelek” rovat második vendégeként Németh Mihály alpolgármester urat többek között mindennapi teendőiről, a mezőgazdaságról és az 51- es számú főúton való közlekedésről is kérdeztem.