Kiskunmajsa - Új Kun-Majsa, 1993 (6. évfolyam, 1-51. szám)
1993-04-23 / 16. szám
GAZDÁKKAL M A kibucok Izraelben kétféle „szövetkezeti” település-típust különböztetnek meg, az egyik a moshav, a másik a kibuc. A moshav, amely lényegében egy faluszövetkezet, kisparasztok szabad vállalkozása, ahol mindenkinek van saját tulajdona, háza, földje, és maga dönt a kiadásairól, de a nagyobb létesítmények, például a takarmánytároló vagy a malom közösségi tulajdonban vannak. Általában egy-egy ilyen mezőgazdasági településen, az ott lakók 98 százaléka tagja a moshavnak, amely elsősorban a termékek értékesítésében játszik fontos szerepet. Sokkal ismertebb a másik szövetkezeti forma, a kibuc, amely lényegében annyiban tér el a mostavtól, hogy tagjainak gyakorlatilag nincs személyes tulajdonuk, nem kapnak pénzbeli fizetést, minden közös. Ha valaki akar, akkor kiléphet ebből a közösségből, de semmit sem vihet magával, ha marad, akkor továbbra is meg van mindene. A Tzora Kibuc Jeruzsálem mellett található egy dombos részen. 1948-ban, a függetlenségi háború végén alapították, s talán nem véletlenül azon a helyen, hiszen stratégiailag az egyik egyik legfontosabb hely a főváros mellett. A kibuc (kibbutz) eredetileg fizikai munkát vállaló és közösségben együtt élni kívánó, palesztínai zsidó bevándorlók csoportját jelentette. A kibucok formájának kialakítására jelentős hatással voltak az 1905- ös orosz forradalmat követő kivándorlók, akik az orosz faluközösségek működéséről és a kialakulóban lévő szocialisztikus tulajdon és termelési elméletekről jó ismeretekkel rendelkeztek. Az első kibuc-típusú település 1910-ben jött létre a Jordán folyó partján található Degániában. Ezt akkoriban „kvutzah”nak nevezték, kis, kizárólag mezőgazdasági termeléssel foglalkozó közösség volt. A Tzora Kibucban is eleinte csak mezőgazdasággal foglalkoztak — negyvenöt évvel ezelőtt Jeruzsálem blokádjakor, innen látták el a fővárost élelmiszerrel —, de mostanra már bútorok és divatcikkek gyártásával is foglalkoznak. Jelentős a tehenészetük is, bár a tartási körülmények láttán kissé hitetlenkedve fogadjuk a tejtermelési adatokat, igaz a fejőskorlátottak kicsit enyhítenek kételyeinken. A kibucban egyébként napi tízezer liter tejet „produkálnak” a tehenek. A kibucban tombol a totális demokrácia, minden szavazat egyenlő, a közösség élére kétévente választanak titkárt. Jelenleg közel ezren élnek a Tzorában, s a lakók fele gyerek. A gyerekek hétéves koruktól iskolába járnak — napi négy óra — és kilenc éves koruktól már rendszeresen dolgoznak. A nők minimum hét, a férfiak legkevesebb kilenc órát dolgoznak naponta. A kibuc dolgairól a közösség parlamentje dönt, amely kéthetente ülésezik és feladatai közé tartozik az irányítás mellett az is, hogy eldöntsék, hogy vásárolhate valaki ruházatot vagy sem. A kibucban minden szolgáltatás közös, az étkezéstől az öltözködésig. A kibuc a közösség igényei szerint szolgálja ki tagjait, a gyerekekről és az öregekről is kollektívan gondoskodnak. A földeken, műhelyekben, konyhán, mosodában végzett munka megoszlik a „kommuna” tagjai között. Az itt lakók, a „kibucnyikok”, önként vállalták ezt az életformát, fizetett segéderőt nem foglalkoztatnak. Az utóbbi tizenöt évben 80 család — legtöbb orosz emigráns — érkezett a Tzora Kibucba és mindössze egy család hagyta ott. (Az új tagokat egyébként két év próbaidő után veszik fel.) Izrael lakosságának mindössze 2,5 százaléka él a 310 kibucban, ám mindezek ellenére, a 120 fős izraeli parlament a Kneszet 120 tagja között 8—10 képviselőjük van. Tapocsi Kálmán mini Európai Zenei Fesztivál ’95 Az Európai Zeneiskolák Uniója (EMU) az Európai Zene Éve alkalmából kezdeményezte az Európai Tanács támogatásával, az Európai Ifjúsági Zenei Fesztivál megrendezését. Ez a nagyszabású esemény először 1985-ben Münchenben, majd Strassburgban és a hollandiai Eindhovenben került megrendezésre. . A Magyar Zeneiskolák Szövetsége (MZSZ) még 1990-ben nyújtott be pályázatot, az 1995. évi IV. Európai Ifjúsági Zenei Fesztivál Budapesten történő megrendezésére. Az MZSZ e nagyszabású rendezvénnyel kíván csatlakozni a Világkiállítás kulturális programjához. A fő cél mindenekelőtt az európai országok fiataljai közötti együttműködés, a barátság és a bizalom erősítése. A politikai rendszerváltozások után az EMU többek között a kulturális érintkezésben látja feloldhatónak, levezethetőnek a feszültségeket. A fesztivál 1995. május 31-től június 5-ig tart. A rendezvényre mintegy 5— 6000 külföldi és 3—4000 magyar vendég érkezése várható. Az események a vidéki rendezvényekkel kezdődnek. A rendezők elképzelése szerint mintegy 300 településen lennének előfesztiválok, az első két napon. E lehetőséget kihasználva fordultam az önkormányzat felé, hogy településünk is fogadhasson csoportot vagy csoportokat. Az április 7-i, késő estig tartó önkormányzati ülésen döntöttek a képviselők, hogy több együttes fogadását vállalják, mintegy 120 fő részvételével. Ez a döntés azért is volt izgalmas és különös, hiszen 1994-ben vélhetően önkormányzati választások is lesznek, így szinte biztos, hogy az új önkormányzat megörökli az április 7-i döntést. Látszólag korainak tűnik ilyen döntésre bírni az önkormányzatokat, azonban figyelembe kell venni, hogy közel tízezer vendég szállásáról ellátásáról kell gondoskodni. Tárgyalni kell a fővárosi kollégiumokkal, szállodákkal. Fel kell venni a kapcsolatot az egyetemek, főiskolák nyelvi tanszékeivel. A Budapest Sportcsarnokot két napra már lekötötte a Fesztiváliroda, és az 1994—1995. évi költségvetési törvényben biztosított pénzeszközök segítik a fesztivál sikeres megrendezését, amelynek egyébként fővédnökei a hivatalban lévő köztársasági elnök és miniszterelnök lesznek. Mi a meglévő kapcsolatokra gondoltunk, így ösztönözni szeretnénk egy bécsi kórust, a gyergyószentmiklósi népi együttest és egy dán fúvószenekart, hogy pályázzanak a fesztiválra. Nem teljesen rajtunk múlik, hogy milyen együtteseket láthatunk vendégül Kiskunmajsán. A jelentkező együtteseknek (korhatár 25 év) videofelvétellel kell az ősz folyamán kiírandó pályázatokra jelentkezni. Ennek elfogadása alapján a Fesztiváliroda felveszi a programba az együtteseket, és a vidéki fellépések után a további három napon a fővárosban szerepelhetnek. A fentiekből kitűnik talán, hogy mi sem egy egyszerű hangversenyben gondolkodunk, hanem meg szeretnénk mozgatni nemcsak Majsa, hanem a környező települések ifjúságát és felnőtt lakosait egyaránt. A döntés után tehát van idő gondolkodni, ötleteket, elképzeléseket gyűjteni. Mindenesetre jó érzés tudni, hogy kis településünk bekerül egy EURÓPAI programba, és csatlakozik a fesztivál kitűzte nemes cél megvalósításához. Köszönjük az előremutató döntést! Tóth Kovács László TAVASZI REJTVÉNY-SOROZAT (3.) Thomas Jefferson tétele 1. Vízszintes: Jefferson, már megfogalmazott tétele, első régi termőréteg 43. Női kibelezve! 5. Tojás..., azaz csapat 34. Csavarja 38. rész. 14. Focista 15. Diktáló becenév, bár egy spa- elipszis alakú 6. Algériai Rossz tanácsadó 40. A 16. Heyerdahl könyveimének nyol népcsoport is így két- kikötőváros 7. Orosz inter- pénzbetétes minél magafebe 17. Lírai műfaj, mondi a nevét 44. Gyakori, azonáló sziget volt. 8. Súgósabbat szeretne ebből 42. kában is felhangozhat 18. nős magánhangzók 45. Csa- páratlan betűi 9. Rátoló Nemcsak néző 48. Női be- Egy bőrbetegség tárgyeset- tár igéje, fordítva 46. Ez az hangzói 10. Vasúti vagonocenév 50. Üres sor 53. Egyben 20. Az egyik tetőfedő apó szabadságharcos 47. kon olvasható rövidítés 11. fél nagyapó, anyag 22. Egy másik tetőfe- Végtelenül szép! 49. Angol Kalcium-karbonát egyik V. L. cő anyag, bár divatja múlt férjes asszony rövidítése 51. módosulata, főleg rejtve 24. Üres cső! 25. Fej nélkül Céloz rá, megkeverve! 52. nyékben gyakori 12. Vérző Beküldendő a vízszintes li gyufa, vagy a baskír fő- Német tanács, ha megfér- seb tetején keletkezik 13. 1. és a függőleges 1. sorokváros 27. Hosszú lábú madírjuk, kopasz 54. Kétszer Sivatag Dél-Amerikában 19. ban elrejtett Thomas Jeldár, van közöttük kanalas rés! 55. Kétségbe vonó. Állóvíz 21. Piktor, névelő- ferson idézet. A megfejtés 29. Az egyik királyi jel- ves 23. Téli csapadék lehet lehet 1993. április 28-ig kép 31. Egy német nagy- Függőleges. 1. Thomas 26. A mostani magyar mi- kérjük eljuttatni az Új városból való 33. Kaszáló Jefferson tételének másoniszterelnök vezetékneve, Kun-Majsa szerkesztőség 35. Név németül 36. Nem dik része 2. Gyalogos kato- keresztnevének kezdőbetű- gébé (6120 Kiskunmajsa, Hősök tere 6. Pf. 2) személyesen vagy postai úton. A helyes megfejtést beküldők között a Sün Diszkont Áruház 500, 300 és 200 forintos vásárlási utalványait sorsoljuk ki. A nyertesek névsorát az Új Kun-Majsa április 30-i számában olvashatják. Az elmúlt heti rejtvényünk megfejtése egy Paul Valéry gondolat volt, amely így hangzik: Lehetetlen volna szeretni azt, akit tökéletesen ismernénk. 500 forintos vásárlási utalványt nyert: Kuklis Noémi, István király u. 5. 300 forintos vásárlási utalványt nyert: Tajti Péterné, Iparhegyi u. 8. 200 forintos vásárlási utalványt nyert: Rávainé Kőházi Gyöngyi, Félegyházi u. 6. A szerencsés nyertesek az utalványokat a Sün Diszkont Áruházban vehetik át. Gratulálunk! 3. oldal A gyógynövénygyűjtés szabályai Hasznos elfoglaltságú gyógynövénygyűjtés, de kellő szakismeretet igényel. A gyógynövényeket akkor kell begyűjteni, amikor a felhasználandó részükben legmagasabb a hatóanyag tartalom. A gyűjtés legfontosabb szabályai a következők: i Első a gyógynövényismeret, j Csak olyan növényt gyűjtsünk, amelyet biztosan fel ismerünk. Növényhatározói vagy egy gyógynövényismerő szakember (természetgyógyász patikus) jó segítség lehet gyűjtéskor. Forgalmas utaktól távol gyűjtsünk. Száraz, napos időben (a harmat felszáradása után) végezzük a gyűjtőmunkát. Nagy esők után várjunk 2-3 napot. Kosárba, vödörbe, papír- vagy vászonzsákba (reklámszatyorban gyűjtsünk befüllel). A gyűjtéshez vigyünk magunkkal megfelelő szerszámot (olló, sarló, kesztyű, kisásó). A természet, a fák védelmére is gondoljunk. Csak ép, egészséges növényi részeket gyűjtsünk. Mindig egy évre valót gyűjtsünk. A virágot a virágzás elején szedjük. A leveleket közvetlenül a virágzás előtt. A gyökereket ősszel vagy tavasszal, a nyugalmi időszakban. A terméseket teljes éréskor. A begyűjtött anyagot először megtisztítjuk az idegen anyagoktól. A virágot nem szabad mosni. A leveleket egy pillanatra langyos vízbe mártjuk, majd lerázzuk. A gyökereket alaposan megmossuk. Az összegyűjtött növényi részeket minél előbb szárítsuk meg. Legjobb a természetes szárítás. A gyökerek kivételével semmit se szárítsunk napon, mert elveszítik a színüket, értékük csökken. Száríthatunk szellős folyosón, verandán, erkélyen. Tiszta csomagolópapíron (újságpapír nem jó), régi terítőkön. Ezután vékony rétegben kiterítjük. Naponta forgatjuk. Amikor csontszáraz, könnyen törik, befejezzük a szárítást. A száradási idő körülbelül 6— 8 nap. Végül összemorzsoljuk a kellően száraz anyagot, vászon- vagy celofánzacskóba, üvegekbe csomagoljuk, címkével ellátjuk (név, gyűjtési idő, hely). Száraz helyen tároljuk. Befejezésül íme egy idézet a gyógynövények hasznosságáról, Juhász Ferenc: Virágok hatalma című verséből: „Ti zöld varázslók, virágsámánok, virágorvosok, gyönyörű gyógyítók, eleven gyógyszerek, szívértágítók, légzőszerv tisztítók, ai tüdő-buzdítók, seb-forrasztók, fulladást-szüntetők, szemetvidítók.” Herda Nagy Ibolya A megtalált kapcsolat Egyedülálló új üzleti kiaadvány készül a közeljövőben — Business Index —, amelyben az összes hazai cég és magánvállalkozó számára hely van biztosítva. A kiadvány célja, hogy minden hazai cég és vállalkozó számára elősegítsék a bel- és külföldi kapcsolatfelvételt, a hazai és a nemzetközi piacra jutást. A kiadvány a világ 155 országába jut el a külképviseletek által. Kiskunmajsán is lehetőség van a kiadványba kerülésre, ehhez segítséget a Business Index helyi üzletkötője, Török Lászlóné Kuklis Edit tud segítséget nyújtani. Telefon: 77 '81-848. (X) X