Kiskunmajsa - Új Kun-Majsa, 1993 (6. évfolyam, 1-51. szám)

1993-04-23 / 16. szám

GAZDÁKKAL M A kibucok Izraelben kétféle „szövetkezeti” település-típust különböztetnek meg, az egyik a moshav, a másik a kibuc. A moshav, amely lényegében egy faluszövet­kezet, kisp­arasz­tok szabad vállalkozása, ahol min­denkinek van saját tulajdona, háza, földje, és ma­ga dönt a kiadásairól, de a nagyobb létesítmények, például a takarmánytároló vagy a malom közössé­gi tulajdonban vannak. Általában egy-egy ilyen mezőgazdasági településen, az ott lakók 98 százalé­ka tagja a moshavnak, amely elsősorban a termé­kek értékesítésében játszik fontos szerepet. Sokkal ismertebb a másik szövetkezeti forma, a kibuc, amely lényegében annyiban tér el a mostavtól, hogy tagjainak gyakorlatilag nincs személyes tulajdonuk, nem kapnak pénzbeli fizetést, minden közös. Ha valaki akar, akkor kiléphet ebből a közösségből, de semmit sem vihet magával, ha marad, akkor to­vábbra is meg van mindene. A Tzora Kibuc Jeruzsá­lem mellett található egy dombos részen. 1948-ban, a függetlenségi háború végén alapították, s talán nem véletlenül azon a helyen, hiszen stratégiailag az egyik egyik legfontosabb hely a főváros mellett. A kibuc (kibbutz) erede­tileg fizikai munkát vállaló és közösségben együtt élni kívánó, palesztínai zsidó bevándorlók csoportját je­lentette. A kibucok formá­jának kialakítására jelen­tős hatással voltak az 1905- ös orosz forradalmat köve­tő kivándorlók, akik az orosz faluközösségek műkö­déséről és a kialakulóban lévő szocialisztikus tulaj­don és termelési elméletek­ről jó ismeretekkel rendel­keztek. Az első kibuc-típu­­sú település 1910-ben jött létre a Jordán folyó part­ján található Degániában. Ezt akkoriban „kvutzah”­­nak nevezték, kis, kizáró­lag mezőgazdasági terme­léssel foglalkozó közösség volt. A Tzora Kibucban is ele­inte csak mezőgazdasággal foglalkoztak — negyvenöt évvel ezelőtt Jeruzsálem blokádjakor, innen látták el a fővárost élelmiszerrel —, de mostanra már bútorok és divatcikkek gyártásával is foglalkoznak. Jelentős a tehenészetük is, bár a tar­tási körülmények láttán kissé hitetlenkedve fogad­juk a tejtermelési adato­kat, igaz a fejőskor­látottak kicsit enyhítenek kételyein­ken. A kibucban egyébként napi tízezer liter tejet „produkálnak” a tehenek. A kibucban tombol a to­tális demokrácia, minden szavazat egyenlő, a közös­ség élére kétévente válasz­tanak titkárt. Jelenleg kö­zel ezren élnek a Tzorában, s a lakók fele gyerek. A gyerekek hétéves koruktól iskolába járnak — napi négy óra — és kilenc éves koruktól már rendszeresen dolgoznak. A nők minimum hét, a férfiak legkevesebb kilenc órát dolgoznak na­ponta. A kibuc dolgairól a közösség parlamentje dönt, amely kéthetente ülésezik és feladatai közé tartozik az irányítás mellett az is, hogy eldöntsék, hogy vásárolhat­­e valaki ruházatot vagy sem. A kibucban minden szolgáltatás közös, az étke­zéstől az öltözködésig. A kibuc a közösség igényei szerint szolgálja ki tagjait, a gyerekekről és az öregek­ről is kollektívan gondos­kodnak. A földeken, műhe­lyekben, konyhán, mosodá­ban végzett munka meg­oszlik a „kommuna” tagjai között. Az itt lakók, a „ki­­bucnyikok”, önként vállal­ták ezt az életformát, fize­tett segéderőt nem foglal­koztatnak. Az utóbbi tizen­öt évben 80 család — leg­több orosz emigráns — ér­kezett a Tzora Kibucba és mindössze egy család hagy­ta ott. (Az új tagokat egyéb­ként két év próbaidő után veszik fel.) Izrael lakosságának mind­össze 2,5 százaléka él a 310 kibucban, ám mindezek el­lenére, a 120 fős izraeli parlament a Kneszet 120 tagja között 8—10 képvise­lőjük van. Tapocsi Kálmán mini Európai Zenei Fesztivál ’95 Az Európai Zeneiskolák Uniója (EMU) az Európai Zene Éve alkalmából kez­deményezte az Európai Ta­nács támogatásával, az Eu­rópai Ifjúsági Zenei Feszti­vál megrendezését. Ez a nagyszabású esemény elő­ször 1985-ben Münchenben, majd Strassburgban és a hollandiai Eindhovenben került megrendezésre. . A Magyar Zeneiskolák Szövetsége (MZSZ) még 1990-ben nyújtott be pályá­zatot, az 1995. évi IV. Eu­rópai Ifjúsági Zenei Feszti­vál Budapesten történő megrendezésére. Az MZSZ e nagyszabású rendezvénnyel kíván csat­lakozni a Világkiállítás kul­turális programjához. A fő cél mindenekelőtt az euró­pai országok fiataljai kö­zötti együttműködés, a ba­rátság és a bizalom erősí­tése. A politikai rendszer­­változások után az EMU többek között a kulturális érintkezésben látja felold­hatónak, levezethetőnek a feszültségeket. A fesztivál 1995. május 31-től június 5-ig tart. A rendezvényre mintegy 5— 6000 külföldi és 3—4000 magyar vendég érkezése várható. Az események a vidéki rendezvényekkel kezdődnek. A rendezők el­­­­képzelése szerint mintegy 300 településen lennének előfesztiválok, az első két napon. E lehetőséget kihasznál­va fordultam az önkor­mányzat felé, hogy telepü­lésünk is fogadhasson cso­portot vagy csoportokat. Az április 7-i, késő estig tartó önkormányzati ülésen döntöttek a képviselők, hogy több együttes fogadását vál­lalják, mintegy 120 fő rész­vételével. Ez a döntés azért is volt izgalmas és különös, hiszen 1994-ben vélhetően önkormányzati választások is lesznek, így szinte biztos, hogy az új önkormányzat megörökli az április 7-i döntést. Látszólag korainak tűnik ilyen döntésre bírni az ön­­kormányzatokat, azonban figyelembe kell venni, hogy közel tízezer vendég szállá­sáról ellátásáról kell gon­doskodni. Tárgyalni kell a fővárosi kollégiumokkal, szállodákkal. Fel kell venni a kapcsolatot az egyetemek, főiskolák nyelvi tanszékei­vel. A Budapest Sportcsar­nokot két napra már lekö­tötte a Fesztiváliroda, és az 1994—1995. évi költségveté­si törvényben biztosított pénzeszközök segítik a fesz­tivál sikeres megrendezését, amelynek egyébként fővéd­nökei a hivatalban lévő köztársasági elnök és mi­niszterelnök lesznek. Mi a meglévő kapcsola­tokra gondoltunk, így ösz­tönözni szeretnénk egy bé­csi kórust, a gyergyószent­miklósi népi együttest és egy dán fúvószenekart, hogy pályázzanak a fesztiválra. Nem teljesen rajtunk mú­lik, hogy milyen együttese­ket láthatunk vendégül Kiskunmajsán. A jelentkező együttesek­nek (korhatár 25 év) video­felvétellel kell az ősz folya­mán kiírandó pályázatokra jelentkezni. Ennek elfoga­dása alapján a Fesztiváliro­da felveszi a programba az együtteseket, és a vidéki fellépések után a további három napon a fővárosban szerepelhetnek. A fentiekből kitűnik ta­lán, hogy mi sem egy egy­szerű hangversenyben gon­dolkodunk, hanem meg szeretnénk mozgatni nem­csak Majsa, hanem a kör­nyező települések ifjúságát és felnőtt lakosait egyaránt. A döntés után tehát van idő gondolkodni, ötleteket, el­képzeléseket gyűjteni. Mindenesetre jó érzés tudni, hogy kis településünk bekerül egy EURÓPAI programba, és csatlakozik a fesztivál kitűzte nemes cél megvalósításához. Köszönjük az előremuta­tó döntést! Tóth Kovács László TAVASZI REJTVÉNY-SOROZAT (3.) Thomas Jefferson tétele 1. Vízszintes: Jefferson, már megfogalmazott tétele, első régi termőréteg 43. Női kibelezve! 5. Tojás..., azaz csapat 34. Csavarja 38. rész. 14. Focista 15. Diktáló becenév, bár egy spa- elipszis alakú 6. Algériai Rossz tanácsadó 40. A 16. Heyerdahl könyveimének nyol népcsoport is így két- kikötőváros 7. Orosz inter- pénzbetétes minél maga­febe 17. Lírai műfaj, mon­­di a nevét 44. Gyakori, azo­­náló sziget volt. 8. Súgó­sabbat szeretne ebből 42. kában is felhangozhat 18. nős magánhangzók 45. Csa- páratlan betűi 9. Rátoló Nemcsak néző 48. Női be- Egy bőrbetegség tárgyeset- tár igéje, fordítva 46. Ez az hangzói 10. Vasúti vagono­­cenév 50. Üres sor­ 53. Egy­ben 20. Az egyik tetőfedő apó szabadságharcos 47. kon olvasható rövidítés 11. fél nagyapó, anyag 22. Egy másik tetőfe- Végtelenül szép! 49. Angol Kalcium-karbonát egyik V. L. cő anyag, bár divatja múlt férjes asszony rövidítése 51. módosulata, főleg rejtve­ 24. Üres cső! 25. Fej nélkül Céloz rá, megkeverve! 52. nyékben gyakori 12. Vérző Beküldendő a vízszintes li gyufa, vagy a baskír fő- Német tanács, ha megfér- seb tetején keletkezik 13. 1. és a függőleges 1. sorok­­város 27. Hosszú lábú ma­­dírjuk, kopasz 54. Kétszer Sivatag Dél-Amerikában 19. ban elrejtett Thomas Jel­­dár, van közöttük kanalas rés! 55. Kétségbe vonó. Állóvíz 21. Piktor, névelő- ferson idézet. A megfejté­­s 29. Az egyik királyi jel- ves 23. Téli csapadék lehet lehet 1993. április 28-ig kép 31. Egy német nagy- Függőleges­. 1. Thomas 26. A mostani magyar mi- kérjük eljuttatni az Új városból való 33. Kaszáló Jefferson tételének máso­­niszterelnök vezetékneve, Kun-Majsa szerkesztőség 35. Név németül 36. Nem dik része 2. Gyalogos kato- keresztnevének kezdőbetű- gébé (6120 Kiskunmajsa, Hősök tere 6. Pf. 2) szemé­lyesen vagy postai úton. A helyes megfejtést beküldők között a Sün Diszkont Áru­ház 500, 300 és 200 forintos vásárlási utalványait sor­soljuk ki. A nyertesek név­sorát az Új Kun-Majsa áp­rilis 30-i számában olvas­hatják. Az elmúlt heti rejtvé­nyünk megfejtése egy Paul Valéry gondolat volt, amely így hangzik: Lehetetlen volna szeretni azt, akit tö­kéletesen ismernénk. 500 forintos vásárlási utalványt nyert: Kuklis Noémi, István király u. 5. 300 forintos vásárlási­ utalványt nyert: Tajti Pé­­terné, Iparhegyi u. 8. 200 forintos vásárlási utalványt nyert: Rávainé Kőházi Gyöngyi, Félegyhá­zi u. 6. A szerencsés nyertesek az utalványokat a Sün Disz­kont Áruházban vehetik át. Gratulálunk! 3. oldal A gyógynövénygyűjtés szabályai Hasznos elfoglaltság­ú gyógynövénygyűjtés, de kel­­­­­­lő szakismeretet igényel. A­­ gyógynövényeket akkor kell­­ begyűjteni, amikor a felhasz­nálandó részükben legmaga­sabb a hatóanyag tartalom. A gyűjtés legfontosabb­­ szabályai a következők: i Első a gyógynövényismeret, j Csak olyan növényt gyűjt­­s­­ünk, amelyet biztosan fel­­­ ismerünk. Növényhatározó­i vagy egy gyógynövényis­merő szakember (termé­szetgyógyász patikus) jó segítség lehet gyűjtéskor. Forgalmas utaktól távol gyűjtsünk. Száraz, napos időben (a harmat felszára­dása után) végezzük a gyűj­tőmunkát. Nagy esők után várjunk 2-3 napot. Kosár­ba, vödörbe, papír- vagy vászonzsákba (reklámszatyorban gyűjtsünk befül­lel). A gyűjtéshez vigyünk magunkkal megfelelő szer­számot (olló, sarló, kesztyű, kisásó). A természet, a fák védelmére is gondoljunk. Csak ép, egészséges növé­nyi részeket gyűjtsünk. Mindig egy évre valót gyűjtsünk. A virágot a virágzás ele­jén szedjük. A leveleket közvetlenül a virágzás előtt. A gyökereket ősszel vagy tavasszal, a nyugalmi idő­szakban. A terméseket tel­jes éréskor. A begyűjtött anyagot először megtisztítjuk az idegen anyagoktól. A virá­got nem szabad mosni. A leveleket egy pillanatra langyos vízbe mártjuk, majd lerázzuk. A gyökere­ket alaposan megmossuk. Az összegyűjtött növényi részeket minél előbb szá­rítsuk meg. Legjobb a ter­mészetes szárítás. A gyöke­rek kivételével semmit se szárítsunk napon, mert el­veszítik a színüket, érté­kük csökken. Száríthatunk szellős folyosón, verandán, erkélyen. Tiszta csomagoló­papíron (újságpapír nem jó), régi terítőkön. Ezután vékony rétegben kiterítjük. Naponta forgatjuk. Amikor csontszáraz, könnyen törik, befejezzük a szárítást. A száradási idő körülbelül 6— 8 nap. Végül összemorzsol­juk a kellően száraz anya­got, vászon- vagy celofán­zacskóba, üvegekbe csoma­goljuk, címkével ellátjuk (név, gyűjtési idő, hely). Száraz helyen tároljuk. Befejezésül íme egy idé­zet a gyógynövények hasz­nosságáról, Juhász Ferenc: Virágok hatalma című ver­séből: „Ti zöld varázslók, virág­­sámánok, virág­orvosok, gyönyörű gyógyítók, eleven gyógyszerek, szívér­tágítók, légzőszerv tisztítók, ai tüdő-buzdítók, seb-for­rasztók, fulladást-szüntetők, szemet­­vidítók.” Herda Nagy Ibolya A megtalált kapcsolat Egyedülálló új üzleti ki­­a­advány készül a közeljövő­ben — Business Index —,­­ amelyben az összes hazai cég és magánvállalkozó szá­­­­mára hely van biztosítva. A kiadvány célja, hogy minden hazai cég és vál­lalkozó számára elősegítsék a bel- és külföldi kapcso­­­­latfelvételt, a hazai és a nemzetközi piacra jutást. A kiadvány a világ 155 or­szágába jut el a külképvi­seletek által. Kiskunmajsán is lehetőség van a kiad­ványba kerülésre, ehhez se­gítséget a Business Index helyi üzletkötője, Török Lászlóné Kuklis Edit tud segítséget nyújtani. Tele­fon: 77 '81-848. (X) X

Next