Siklós és Siklósvidék, 1992 (5. évfolyam, 1-23. szám)

1992-01-16 / 1. szám

1992. január 16. IPARTESTÜLETI HÍREK Értesítjük Ipartestületi tagjain­kat, hogy lehetőség van arra az Ipartestületen keresztül, hogy in­gyenes Metró kártyát biztosítunk a számukra, amivel Ausztria és Né­metország Metró Áruházaiban nagykeráron lehet vásárolni. Ehhez szükséges a vállalkozói igazolvány felmutatása. Jelentkezni a Siklósi Ipartestületnél lehet. Az USA-ban működő IIRS (In­ternational Information Research Service) lehetőséget nyújt Magyar­­országon ismeretlen termékek, gyártási eljárások elterjesztéséhez a közeljövőben. Ehhez a progra­mokhoz keresnek vállalkozókat. Elsőízben reklám, dekorációs és címfestő szakterületen dolgozók­nak a jelentkezését várják. Bővebb felvilágosítás az Ipartestületnél 1992. január 10. után. 1992. január 1-től a nyugtaa­dásra kötelezettek köre a követke­ző: Nyugtát kell adni az értékesí­tésről minden kereskedelmi üzlet­ben vagy azzal azonos elbírálás alá eső elárusítóhelyen, ide értve az idényjellegű értékesítést is. Ez esetben üzletnek minősül a helyileg körülhatárolt, állandó használatra épült nyílt árusítású, rendszeresen nyitvatartó értékesí­tőhely, például a bolt, áruház, köz­területen felállított, állandó haszná­latra szolgáló pavilon. Nem kötele­sek azonban nyugtát adni a hírlap­árusok, benzinkutak, egyszemélyes (sem alkalmazottat, sem segítő csa­ládtagot nem foglalkoztató) élelmi­szer kiskereskedelmi üzletei, a mozgóárusok, vásározók, továbbá a közlekedési szolgáltatást végzők, például a taxisok. Nyugtát kell adni minden olyan vendéglátóipari egységben ahol felszolgálás, vagy helyben fo­gyasztás van. De nem kell az utcán át, járóke­lőknek történő fagylaltértékesítés után nyugtát adni. Vendéglátó egy­ségnek minősül a nyílt árusítású cukrászda, büfé, fagylaltozó is, ott azonban nyugtát csak akkor kell adni, ha a boltban felszolgálás is van. A szálloda, panzió, fogadó, camping, fizetővendéglátás esetén és az ott nyújtott értékesítés esetén is kell nyugtát adni. Műhelyben (nem vendéglátó üzletben) előállított termékek, az ott végzett szolgáltatások értékéről is kell nyugtát adni, ez alól csak a kenyér és péksüteményárusítás a kivétel. Az általános forgalmi adó­ról szóló törvény rendelkezéseit 1992. január 1. napjától a nyugtaa­dásra kötelezettek teljes körében alkalmazni kell. A pénztárgépvásárlás esetén azonban a kedvezmény - a jelenle­gi szabály szerint -1995. december 31-ig vehető igénybe. Informáci­ónk szerint 1992. januártól ez a rendelkezés még nem változik. Értesítjük azokat az ipartestüle­ti tagokat, akik az 1992/1993-as évben tanulót tartanak, hogy a ta­nulónyilatkozatokat 1992. február 15-ig kell leadni az iskolai jelent­­kezőlappal együtt. Bakó Pál ügyvezető 1 Siklós és Siklósvidék Köszönet A BM. Menekültügyi Hivatal Siklós- Mária­­gyűdi Átmeneti Szállásá­nak vezetése a helyi sajtó útján is szeretné megkö­szönni azt a segítséget, és azokat az adományokat, amelyekkel a város egyes intézményei és lakói hoz­zájárultak - a tábor meg­nyitása óta folyamatosan - ahhoz, hogy a menekül­tek emberibb körülmé­nyek között érezhessék magukat Köszönet illeti többek között: A helyi Önkormányza­ti Hivatalt, a Városgaz­dálkodási Vállalatot, Siklós- Máriagyűdi Plé­a­bániát, a helyi Vöröske­resztet, a Szociális Ott­hont, a Bölcsődét, a Kór­ház­i Rendelőintézetet, a Batthyány Általános Is­kolát, Hamburger Ist­vánt, Karl Sebestyént, a Mária utcai ABC Áruhá­zat, a Takarékszövetke­zetet, és a helyi kiskert tu­lajdonosokat, akik az ősz folyamán gyümölccsel, zöldség­félével látták el a tábort. Nagy Sándor táborvezető Cserkó Ilona - Mária Stella iskolanővér, aki Sik­lóson is tanított meghalt 1991. december 28-án 82 éves korában Kiskunhala­son, ott is temették el 1992. január 2-án. Siklóson volt növendékei mutattattak be érte szentmise áldozatot 1992. január 14-én. Siklós Város Képviselő-testületének 15/1991. (XII. 17.) rendelete az építményadóról A Siklós Város Képviselő­testülete a helyi önkormányza­tokról szóló 1990. évi LXV tv. 16. §. (1) bekezdésében, vala­mint a helyi adókról szóló 1990. évi C. tv. felhatalmazása alapján az építményadó beveze­téséről az alábbi rendeletet al­kotja: I. fejezet Általános rendelkezések Az adó­megállapítás joga és az adókötelezettség 1. §• (1) A rendelet alkalmazá­sában adóalany a. / magánszemély; b. /jogi személy, jogi szemé­lyiség nélkül gazdasági társa­ság; c. / magánszemélyek jogi személyiséggel nem rendelkező személyi egyesülése. (2) Az (1) bekezdés b. és c. pontjaiban felsorolt adóalanyok közül a mezőgazdasági szak­csoport, költségvetési szerv, tár­sadalmi szervezet, az egyház, az alapítvány adómentes abban az évben, amelyet megelőző évben folytatott tevékenységéből szár­mazó jövedelme után vállalko­zói nyereségadó kötelezettsége nem keletkezett. E feltétel meg­létéről az adóalany írásban kö­teles nyilatkozni az adóhatóság­nak. ben (3) Az (1) és (2) bekezdés­meghatározottak szerint adóalany a külföldi magánsze­mély és szervezet is, feltéve, hogy adómentességét nemzet­közi szerződés vagy viszonos­ság nem biztosítja. Viszonosság kérdésében a pénzügyminiszter állásfoglalása az irányadó. 2. §. (1) Az adókötelezettség az önkormányzat illetékességi te­rületén a következőkre terjed ki: nem lakás céljára szolgáló a­/ ingatlan tulajdonra, ingat­lanhoz kapcsolódó, ingat­lannyilvántartásba bejegyzett vagyonértékű jogra. (2) Vagyonértékű jog: a ke­zelő jog, a tartós földhasználat, a haszonélvezet, a használat jo­ga - ide értve a külföldiek ingat­lanhasználati jogát is - a föld­­használat. Az önkormányzat a besze­dett adó összegéről évenként köteles a költségvetési beszá­moló részeként a település la­kosságát tájékoztatni. 4. §: (1) Ha a magánszemély az önkormányzat illetékességi te­rületén kommunális beruházást hajt végre, ennek számlával iga­zolt ellenértékét a jelen rendelet alapján megállapított helyi (építmény) adójából levonhatja. Amennyiben az adó összege ki­sebb, mint a beruházási érték, a levonási jog a következő évre vagy évekre átvihető. (2) Mentes a helyi adó alól az a magánszemély, aki igazol­ja, hogy az önkormányzat illetékességi területén végzett kommunális beruházás céljára teljesített - támogatással csök­kentett - évi befizetés eléri vagy meghaladja a helyi adó éves összegét. (3) Amennyiben a (2) be­kezdés szerinti befizetés nem éri el a helyi adó összegét, helyi adóként csak a különbözetét kell megfizetnie. II. fejezet Az építményadóra vonat­kozó különös rendelkezések Adókötelezettség (1) Építményadó köteles az önkormányzat illetékességi te­rületén, nevezetesen az önkor­mányzat közigazgatási határa által behatárolt, a bel- és külte­rületet magában foglaló térség­ben lévő nem lakás céljára szol­gáló épület. (2) Nem lakás céljára szol­gáló épület: minden olyan épít­mény, amely nem minősül la­kásnak. (3) Épület: olyan szerkezeti­leg önálló, földdel szilárd ös­­­szeköttetésben lévő építmény, amely környező külső tértől épületszerkezettel részben vagy egészben elválasztott teret alkot és ezzel az állandó vagy idősza­kos tartózkodás, illetőleg hasz­nálat feltételeit biztosítja. (4) Az épület használatának szünetelése az adókötelezettsé­get nem érinti. 6. §. Adó alanya (1) Az adó alanya (1. §.) az, aki a naptári év első napján az építmény tulajdonosa. Ha az építményt az ingat­lannyilvántartásba bejegyzett vagyonértékű jog terheli, a tu­lajdonos és a vagyonértékű jog gyakorlására jogosult személy megállapodása (nyilatkozata) szerinti személy, megállapodás hiányában a vagyonértékű jog jogosultja az adó alanya. To­vábbiakban együtt: tulajdonos­. (2) Több tulajdonos eseté­ben, a tulajdonosok tulajdoni hányadaik arányában adó ala­nyok. 7. §. Adómentesség (1) Mentes az építményadó alól: a. / a szociális, egészségügyi és gyermekvédelmi, illetőleg a nevelési-művelődési-oktatási intézmények céljára szolgáló helyiségek, b. / műemlék építmény, c. / az egyházak tulajdonában lévő, nyilvános istentiszteletre szolgáló templom, imaház, a lelkész elhelyezésére szolgáló építmény, továbbá a szerzetes rendek esetében a rendházak, d. / a gazdasági épület helyi­ségei közül: az istálló, termény­­tároló, a préstár helyiségei, ha azt állattartásra, termény- és mezőgazdasági felszerelések tá­rolására használják, e. / az a magánszemély, aki 70. életévét betöltötte, f. / az épület 1,90 m szabad belmagasságot el nem érő része. 8. §. Az adókötelezettség kelet­kezése és megszűnése (1) Az adókötelezettség a használatbavételi, illetőleg a fennmaradási engedély kiadását követő év első napján keletke­zik. Az engedély nélkül épült vagy a nélkül használatba vett építmény esetében az adóköte­lezettség a tényleges használat­bavételt követő év első napján keletkezik. (2) Az adókötelezettség megszűnik az építmény meg­szűnése évének utolsó napján. Az építménynek az év első fel­ében történő megszűnés esetén a második félévre vonatkozó adókötelezettség megszűnik. 9. §. (1) Az adó alapja az épít­mény m2-ben számított hasznos alapterülete. (2) E rendelet alkalmazása során az épület hasznos alapte­­rületének számít, az 1,90 m bel­magasságban a falsík által hatá­rolt terület, beleértve a beépített bútorok által elfoglalt területet is, amelynek magassága eléri vagy meghaladja az 1,90 m-t. 10. $* Az adó mértéke (1) a./ gépkocsitároló, gép­kocsi tárolására használt helyi­ség esetében 30 Ft/m2­ b. /műhely, üzlet, raktár, iro­da esetében 50 Ft/m . c. / Az a./ és b./ pont alá nem tartozó egyéb épület (pl. gazda­sági épület) 30 Ft/m2­ (2) Az adó mértéke 500 Ft­­nál kevesebb nem lehet. (1) E rendelet 1992. január 1-jén lép hatályba. (2) Egyidejűleg a Siklós Városi Tanács 1987. évi 2. sz. házadóról és az 1986. évi 2. sz., nem lakás céljára szolgáló építmények adójáról szóló rendeletek hatályukat vesztik. Az adóalany köteles a beve­zetett adó megállapításához szükséges valamennyi - az ön­­kormányzat felhívásában meg­jelölt - adatot szolgáltatni 1992. január 1-jei állapotnak megfele­lően. 13. §. Az évi adót évente két rész­letben: március 15-ig, illetve szeptember 15-ig kell megfizet­ni. 14. §. Az építményadóval kapcso­latos eljárásban e rendeletben, a helyi adóról szóló 1990. évi C. törvényben és az adózás rendjé­ről szóló 1990. évi XCI tör­vényben foglaltakat kell alkal­mazni. Dr. Máté János polgármester Dr. Csongor László jegyző 3. §. 5. §. III. fejezet Záró rendelkezések 11. §• 12. §. 2. oldal Meghívó A Vár- és Múzeumbarát Egyesület értesíti tagságát, hogy 1992. január 24-én (pénteken) 14 óra 30 perces kezdettel a siklósi vár kong­resszusi termében tartja éves közgyűlését, amelyre tisztelettel meghívja. A közgyűlés napirendje: 1. A Kossuth Téri Katoli­kus Általános Iskola növen­dékeinek műsora. 2. Az egyesület 1991. évi tevékenységéről beszámoló. Az új évad feladatai. 3. Beszámoló az 1991. évi gazdálkodásról. A Szám­­vizsgáló Bizottság jelentése. 4. Hozzászólások, vita, javaslatok. Közgyűlésünk nyitott, tagságunkon kívül minden érdeklődőt szívesen látunk. Tisztelettel: Perics Péter az egyesület elnöke A Hősök emlékműve alapítványról Alapító okirat Siklós Város Képviselő-tes­­tülete (székhelye: 7800 Siklós, Kossuth tér 1. szám) elhatározta közérdekű célra - hősi emlékmű állítására - alapítványt hoz létre a képviselő-testület bizottságai felajánlása alapján. Az alapítvány célja: Hősi emlékműállítás: Siklós városa örök emléket állítson, tiszteletet adjon az I. és a II. világháború­ban elesett siklósi lakosú katonai és polgári áldozatoknak. Az alapítvány neve: „Hő­sök Emlékműve, Siklós”. Az alapítvány székhelye: Siklós, Kossuth tér 1. szám. Az alapító úgy rendelkezik, hogy az alapítvány nyitott, ah­hoz bármely magyar és külföldi állampolgár, illetve jogi személy csatlakozhat annak érdekében, hogy a hősi emlékmű állításához anyagi segítséget nyújtson. A csatlakozók a csatlakozással nem válnak alapítókká. Az alapítvány céljára rendelt vagyon: 25.000 Ft, azaz huszon­ötezer forint, mely összeg az ala­pító okirat bírósági nyilvántar­tásba vételét követő 15 napon belül kerül átutalásra az alapít­vány számlájára. Az alapító induló vagyonát önkéntes befizetésekkel növel­heti, az induló vagyont pénzin­tézménynél helyezi el, a befize­tések az ott vezetett bankszámlá­ra eszközölhetők. Az alapítvány időtartama: határozott időre szól, 1992. de­cember 31. napjáig. Az alapító az alapítvány ke­zelésével a Gerencsér Sebestyén Művelődési Központot (székhe­lye: 7800 Siklós, Kossuth tér 15. szám) bízza meg. A jogi személy képviselője: Pávics János, a művelődési köz­pont igazgatója, Siklós, Béke tér 2. szám alatti lakos (an.: Szta­­nics Krisztina, szül.: Szalánta, 1950. május 31. 1 500531 0516). Az alapítvány képviseletére Pávics János igazgató jogosult, a bankszámla feletti rendelkezés joga Pávics Jánost és Szécsiné Papp Zsuzsannát, a művelődési központ gazdasági vezetőjét együttesen illeti meg. Az alapítványt kezelő tudo­másul veszi, hogy amennyiben a tevékenysége az alapítvány cél­ját veszélyezteti, az alapító a ki­jelölést visszavonhatja és keze­lőként más szervet vagy szerve­zetet jelölhet ki. Az alapítvány felhasználá­sa: a vagyonkezelő feladata az alapítványi vagyon feletti ren­delkezés, döntés a vagyon hasz­nosításáról. A művelődési köz­pont feladata a hősi emlékmű tervezésének megrendelésétől az emlékműállítással, illetve az em­lékmű felavatásával összefüggő valamennyi munka ellátása, ko­ordinálása. A művelődési központ az emlékművel kapcsolatos alapít­ványi feladatai ellátása során kö­teles együttműködni Siklós Vá­ros Képviselő-testülete Kulturá­lis-idegenforgalmi-nemzetközi kapcsolatokat szervező - kisebb­ségi ügyekkel foglalkozó, vala­mint a Közoktatási-ifjúsági­­sport bizottsága elnökeivel, to­vábbá a Vár- és Múzeumbarát Egyesület, Siklós elnökével és a Város- és Környezetvédő Egye­sület, Siklós elnökével, javasla­taikat, véleményüket figyelembe venni. Az alapítványról a vagyon­kezelő a „Siklós és Siklósvidék” c. újságban adja meg a szüksé­ges felvilágosítást. Az alapítvány megszűnik az okiratban megjelölt határidő le­teltével vagy, ha azt a bíróság megszünteti. Megszűnik az alapítvány ak­kor is, ha az alapítvány céljára rendelt vagyon teljes összegét a vagyonkezelő az alapítvány cél­jának megvalósításához felhasz­nálta. Az alapítvány megszűnése esetén a megmaradt vagyon Sik­lós Város Képviselő-testülete bi­zottságainak költségvetésébe ke­rül vissza. (Illetve az önkéntes adakozók részére visszautalásra kerül). Az alapító tudomásul veszi, hogy az alapítvány érvényessé­géhez az alapító okirat Baranya megyei Bíróság által történő nyilvántartásba vétele szüksé­ges. Az alapító a jelen alapító ok­iratot, mínt akaratával minden­ben egyezet helybenhagyólag irat alá. Az alapító okiratban nem szabályozott kérdésekben a PTK rendelkezései az irány­adók. Siklós Város Képviselő-tes­tülete nevében: Az alapítvány számlaszáma: OKHB Rt. Siklós 243-10444

Next