Siklós és Siklósvidék, 1992 (5. évfolyam, 1-23. szám)
1992-01-16 / 1. szám
1992. január 16. IPARTESTÜLETI HÍREK Értesítjük Ipartestületi tagjainkat, hogy lehetőség van arra az Ipartestületen keresztül, hogy ingyenes Metró kártyát biztosítunk a számukra, amivel Ausztria és Németország Metró Áruházaiban nagykeráron lehet vásárolni. Ehhez szükséges a vállalkozói igazolvány felmutatása. Jelentkezni a Siklósi Ipartestületnél lehet. Az USA-ban működő IIRS (International Information Research Service) lehetőséget nyújt Magyarországon ismeretlen termékek, gyártási eljárások elterjesztéséhez a közeljövőben. Ehhez a programokhoz keresnek vállalkozókat. Elsőízben reklám, dekorációs és címfestő szakterületen dolgozóknak a jelentkezését várják. Bővebb felvilágosítás az Ipartestületnél 1992. január 10. után. 1992. január 1-től a nyugtaadásra kötelezettek köre a következő: Nyugtát kell adni az értékesítésről minden kereskedelmi üzletben vagy azzal azonos elbírálás alá eső elárusítóhelyen, ide értve az idényjellegű értékesítést is. Ez esetben üzletnek minősül a helyileg körülhatárolt, állandó használatra épült nyílt árusítású, rendszeresen nyitvatartó értékesítőhely, például a bolt, áruház, közterületen felállított, állandó használatra szolgáló pavilon. Nem kötelesek azonban nyugtát adni a hírlapárusok, benzinkutak, egyszemélyes (sem alkalmazottat, sem segítő családtagot nem foglalkoztató) élelmiszer kiskereskedelmi üzletei, a mozgóárusok, vásározók, továbbá a közlekedési szolgáltatást végzők, például a taxisok. Nyugtát kell adni minden olyan vendéglátóipari egységben ahol felszolgálás, vagy helyben fogyasztás van. De nem kell az utcán át, járókelőknek történő fagylaltértékesítés után nyugtát adni. Vendéglátó egységnek minősül a nyílt árusítású cukrászda, büfé, fagylaltozó is, ott azonban nyugtát csak akkor kell adni, ha a boltban felszolgálás is van. A szálloda, panzió, fogadó, camping, fizetővendéglátás esetén és az ott nyújtott értékesítés esetén is kell nyugtát adni. Műhelyben (nem vendéglátó üzletben) előállított termékek, az ott végzett szolgáltatások értékéről is kell nyugtát adni, ez alól csak a kenyér és péksüteményárusítás a kivétel. Az általános forgalmi adóról szóló törvény rendelkezéseit 1992. január 1. napjától a nyugtaadásra kötelezettek teljes körében alkalmazni kell. A pénztárgépvásárlás esetén azonban a kedvezmény - a jelenlegi szabály szerint -1995. december 31-ig vehető igénybe. Információnk szerint 1992. januártól ez a rendelkezés még nem változik. Értesítjük azokat az ipartestületi tagokat, akik az 1992/1993-as évben tanulót tartanak, hogy a tanulónyilatkozatokat 1992. február 15-ig kell leadni az iskolai jelentkezőlappal együtt. Bakó Pál ügyvezető 1 Siklós és Siklósvidék Köszönet A BM. Menekültügyi Hivatal Siklós- Máriagyűdi Átmeneti Szállásának vezetése a helyi sajtó útján is szeretné megköszönni azt a segítséget, és azokat az adományokat, amelyekkel a város egyes intézményei és lakói hozzájárultak - a tábor megnyitása óta folyamatosan - ahhoz, hogy a menekültek emberibb körülmények között érezhessék magukat Köszönet illeti többek között: A helyi Önkormányzati Hivatalt, a Városgazdálkodási Vállalatot, Siklós- Máriagyűdi Pléabániát, a helyi Vöröskeresztet, a Szociális Otthont, a Bölcsődét, a Kórházi Rendelőintézetet, a Batthyány Általános Iskolát, Hamburger Istvánt, Karl Sebestyént, a Mária utcai ABC Áruházat, a Takarékszövetkezetet, és a helyi kiskert tulajdonosokat, akik az ősz folyamán gyümölccsel, zöldségfélével látták el a tábort. Nagy Sándor táborvezető Cserkó Ilona - Mária Stella iskolanővér, aki Siklóson is tanított meghalt 1991. december 28-án 82 éves korában Kiskunhalason, ott is temették el 1992. január 2-án. Siklóson volt növendékei mutattattak be érte szentmise áldozatot 1992. január 14-én. Siklós Város Képviselő-testületének 15/1991. (XII. 17.) rendelete az építményadóról A Siklós Város Képviselőtestülete a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV tv. 16. §. (1) bekezdésében, valamint a helyi adókról szóló 1990. évi C. tv. felhatalmazása alapján az építményadó bevezetéséről az alábbi rendeletet alkotja: I. fejezet Általános rendelkezések Az adómegállapítás joga és az adókötelezettség 1. §• (1) A rendelet alkalmazásában adóalany a. / magánszemély; b. /jogi személy, jogi személyiség nélkül gazdasági társaság; c. / magánszemélyek jogi személyiséggel nem rendelkező személyi egyesülése. (2) Az (1) bekezdés b. és c. pontjaiban felsorolt adóalanyok közül a mezőgazdasági szakcsoport, költségvetési szerv, társadalmi szervezet, az egyház, az alapítvány adómentes abban az évben, amelyet megelőző évben folytatott tevékenységéből származó jövedelme után vállalkozói nyereségadó kötelezettsége nem keletkezett. E feltétel meglétéről az adóalany írásban köteles nyilatkozni az adóhatóságnak. ben (3) Az (1) és (2) bekezdésmeghatározottak szerint adóalany a külföldi magánszemély és szervezet is, feltéve, hogy adómentességét nemzetközi szerződés vagy viszonosság nem biztosítja. Viszonosság kérdésében a pénzügyminiszter állásfoglalása az irányadó. 2. §. (1) Az adókötelezettség az önkormányzat illetékességi területén a következőkre terjed ki: nem lakás céljára szolgáló a/ ingatlan tulajdonra, ingatlanhoz kapcsolódó, ingatlannyilvántartásba bejegyzett vagyonértékű jogra. (2) Vagyonértékű jog: a kezelő jog, a tartós földhasználat, a haszonélvezet, a használat joga - ide értve a külföldiek ingatlanhasználati jogát is - a földhasználat. Az önkormányzat a beszedett adó összegéről évenként köteles a költségvetési beszámoló részeként a település lakosságát tájékoztatni. 4. §: (1) Ha a magánszemély az önkormányzat illetékességi területén kommunális beruházást hajt végre, ennek számlával igazolt ellenértékét a jelen rendelet alapján megállapított helyi (építmény) adójából levonhatja. Amennyiben az adó összege kisebb, mint a beruházási érték, a levonási jog a következő évre vagy évekre átvihető. (2) Mentes a helyi adó alól az a magánszemély, aki igazolja, hogy az önkormányzat illetékességi területén végzett kommunális beruházás céljára teljesített - támogatással csökkentett - évi befizetés eléri vagy meghaladja a helyi adó éves összegét. (3) Amennyiben a (2) bekezdés szerinti befizetés nem éri el a helyi adó összegét, helyi adóként csak a különbözetét kell megfizetnie. II. fejezet Az építményadóra vonatkozó különös rendelkezések Adókötelezettség (1) Építményadó köteles az önkormányzat illetékességi területén, nevezetesen az önkormányzat közigazgatási határa által behatárolt, a bel- és külterületet magában foglaló térségben lévő nem lakás céljára szolgáló épület. (2) Nem lakás céljára szolgáló épület: minden olyan építmény, amely nem minősül lakásnak. (3) Épület: olyan szerkezetileg önálló, földdel szilárd összeköttetésben lévő építmény, amely környező külső tértől épületszerkezettel részben vagy egészben elválasztott teret alkot és ezzel az állandó vagy időszakos tartózkodás, illetőleg használat feltételeit biztosítja. (4) Az épület használatának szünetelése az adókötelezettséget nem érinti. 6. §. Adó alanya (1) Az adó alanya (1. §.) az, aki a naptári év első napján az építmény tulajdonosa. Ha az építményt az ingatlannyilvántartásba bejegyzett vagyonértékű jog terheli, a tulajdonos és a vagyonértékű jog gyakorlására jogosult személy megállapodása (nyilatkozata) szerinti személy, megállapodás hiányában a vagyonértékű jog jogosultja az adó alanya. Továbbiakban együtt: tulajdonos. (2) Több tulajdonos esetében, a tulajdonosok tulajdoni hányadaik arányában adó alanyok. 7. §. Adómentesség (1) Mentes az építményadó alól: a. / a szociális, egészségügyi és gyermekvédelmi, illetőleg a nevelési-művelődési-oktatási intézmények céljára szolgáló helyiségek, b. / műemlék építmény, c. / az egyházak tulajdonában lévő, nyilvános istentiszteletre szolgáló templom, imaház, a lelkész elhelyezésére szolgáló építmény, továbbá a szerzetes rendek esetében a rendházak, d. / a gazdasági épület helyiségei közül: az istálló, terménytároló, a préstár helyiségei, ha azt állattartásra, termény- és mezőgazdasági felszerelések tárolására használják, e. / az a magánszemély, aki 70. életévét betöltötte, f. / az épület 1,90 m szabad belmagasságot el nem érő része. 8. §. Az adókötelezettség keletkezése és megszűnése (1) Az adókötelezettség a használatbavételi, illetőleg a fennmaradási engedély kiadását követő év első napján keletkezik. Az engedély nélkül épült vagy a nélkül használatba vett építmény esetében az adókötelezettség a tényleges használatbavételt követő év első napján keletkezik. (2) Az adókötelezettség megszűnik az építmény megszűnése évének utolsó napján. Az építménynek az év első felében történő megszűnés esetén a második félévre vonatkozó adókötelezettség megszűnik. 9. §. (1) Az adó alapja az építmény m2-ben számított hasznos alapterülete. (2) E rendelet alkalmazása során az épület hasznos alapterületének számít, az 1,90 m belmagasságban a falsík által határolt terület, beleértve a beépített bútorok által elfoglalt területet is, amelynek magassága eléri vagy meghaladja az 1,90 m-t. 10. $* Az adó mértéke (1) a./ gépkocsitároló, gépkocsi tárolására használt helyiség esetében 30 Ft/m2 b. /műhely, üzlet, raktár, iroda esetében 50 Ft/m . c. / Az a./ és b./ pont alá nem tartozó egyéb épület (pl. gazdasági épület) 30 Ft/m2 (2) Az adó mértéke 500 Ftnál kevesebb nem lehet. (1) E rendelet 1992. január 1-jén lép hatályba. (2) Egyidejűleg a Siklós Városi Tanács 1987. évi 2. sz. házadóról és az 1986. évi 2. sz., nem lakás céljára szolgáló építmények adójáról szóló rendeletek hatályukat vesztik. Az adóalany köteles a bevezetett adó megállapításához szükséges valamennyi - az önkormányzat felhívásában megjelölt - adatot szolgáltatni 1992. január 1-jei állapotnak megfelelően. 13. §. Az évi adót évente két részletben: március 15-ig, illetve szeptember 15-ig kell megfizetni. 14. §. Az építményadóval kapcsolatos eljárásban e rendeletben, a helyi adóról szóló 1990. évi C. törvényben és az adózás rendjéről szóló 1990. évi XCI törvényben foglaltakat kell alkalmazni. Dr. Máté János polgármester Dr. Csongor László jegyző 3. §. 5. §. III. fejezet Záró rendelkezések 11. §• 12. §. 2. oldal Meghívó A Vár- és Múzeumbarát Egyesület értesíti tagságát, hogy 1992. január 24-én (pénteken) 14 óra 30 perces kezdettel a siklósi vár kongresszusi termében tartja éves közgyűlését, amelyre tisztelettel meghívja. A közgyűlés napirendje: 1. A Kossuth Téri Katolikus Általános Iskola növendékeinek műsora. 2. Az egyesület 1991. évi tevékenységéről beszámoló. Az új évad feladatai. 3. Beszámoló az 1991. évi gazdálkodásról. A Számvizsgáló Bizottság jelentése. 4. Hozzászólások, vita, javaslatok. Közgyűlésünk nyitott, tagságunkon kívül minden érdeklődőt szívesen látunk. Tisztelettel: Perics Péter az egyesület elnöke A Hősök emlékműve alapítványról Alapító okirat Siklós Város Képviselő-testülete (székhelye: 7800 Siklós, Kossuth tér 1. szám) elhatározta közérdekű célra - hősi emlékmű állítására - alapítványt hoz létre a képviselő-testület bizottságai felajánlása alapján. Az alapítvány célja: Hősi emlékműállítás: Siklós városa örök emléket állítson, tiszteletet adjon az I. és a II. világháborúban elesett siklósi lakosú katonai és polgári áldozatoknak. Az alapítvány neve: „Hősök Emlékműve, Siklós”. Az alapítvány székhelye: Siklós, Kossuth tér 1. szám. Az alapító úgy rendelkezik, hogy az alapítvány nyitott, ahhoz bármely magyar és külföldi állampolgár, illetve jogi személy csatlakozhat annak érdekében, hogy a hősi emlékmű állításához anyagi segítséget nyújtson. A csatlakozók a csatlakozással nem válnak alapítókká. Az alapítvány céljára rendelt vagyon: 25.000 Ft, azaz huszonötezer forint, mely összeg az alapító okirat bírósági nyilvántartásba vételét követő 15 napon belül kerül átutalásra az alapítvány számlájára. Az alapító induló vagyonát önkéntes befizetésekkel növelheti, az induló vagyont pénzintézménynél helyezi el, a befizetések az ott vezetett bankszámlára eszközölhetők. Az alapítvány időtartama: határozott időre szól, 1992. december 31. napjáig. Az alapító az alapítvány kezelésével a Gerencsér Sebestyén Művelődési Központot (székhelye: 7800 Siklós, Kossuth tér 15. szám) bízza meg. A jogi személy képviselője: Pávics János, a művelődési központ igazgatója, Siklós, Béke tér 2. szám alatti lakos (an.: Sztanics Krisztina, szül.: Szalánta, 1950. május 31. 1 500531 0516). Az alapítvány képviseletére Pávics János igazgató jogosult, a bankszámla feletti rendelkezés joga Pávics Jánost és Szécsiné Papp Zsuzsannát, a művelődési központ gazdasági vezetőjét együttesen illeti meg. Az alapítványt kezelő tudomásul veszi, hogy amennyiben a tevékenysége az alapítvány célját veszélyezteti, az alapító a kijelölést visszavonhatja és kezelőként más szervet vagy szervezetet jelölhet ki. Az alapítvány felhasználása: a vagyonkezelő feladata az alapítványi vagyon feletti rendelkezés, döntés a vagyon hasznosításáról. A művelődési központ feladata a hősi emlékmű tervezésének megrendelésétől az emlékműállítással, illetve az emlékmű felavatásával összefüggő valamennyi munka ellátása, koordinálása. A művelődési központ az emlékművel kapcsolatos alapítványi feladatai ellátása során köteles együttműködni Siklós Város Képviselő-testülete Kulturális-idegenforgalmi-nemzetközi kapcsolatokat szervező - kisebbségi ügyekkel foglalkozó, valamint a Közoktatási-ifjúságisport bizottsága elnökeivel, továbbá a Vár- és Múzeumbarát Egyesület, Siklós elnökével és a Város- és Környezetvédő Egyesület, Siklós elnökével, javaslataikat, véleményüket figyelembe venni. Az alapítványról a vagyonkezelő a „Siklós és Siklósvidék” c. újságban adja meg a szükséges felvilágosítást. Az alapítvány megszűnik az okiratban megjelölt határidő leteltével vagy, ha azt a bíróság megszünteti. Megszűnik az alapítvány akkor is, ha az alapítvány céljára rendelt vagyon teljes összegét a vagyonkezelő az alapítvány céljának megvalósításához felhasználta. Az alapítvány megszűnése esetén a megmaradt vagyon Siklós Város Képviselő-testülete bizottságainak költségvetésébe kerül vissza. (Illetve az önkéntes adakozók részére visszautalásra kerül). Az alapító tudomásul veszi, hogy az alapítvány érvényességéhez az alapító okirat Baranya megyei Bíróság által történő nyilvántartásba vétele szükséges. Az alapító a jelen alapító okiratot, mínt akaratával mindenben egyezet helybenhagyólag irat alá. Az alapító okiratban nem szabályozott kérdésekben a PTK rendelkezései az irányadók. Siklós Város Képviselő-testülete nevében: Az alapítvány számlaszáma: OKHB Rt. Siklós 243-10444