Siófok - Siófoki Hírek, 2002 (15. évfolyam, 1-12. szám)
2002-10-01 / 10. szám
2002. október Siófoki Hírek 11. A szakértők első helyre sorolták a siófoki ISPA pályázatot Nagy reményekkel a jövő hulladékgazdálkodásáért Egy hír 2001. tavaszáról: A Siófoki Képviselőtestület az április 26-i ülésén egyhangú szavazattal döntött arról, hogy csatlakozik a Dél-balatoni hulladékgazdálkodási térséghez annak érdekében, hogy a területen a korszerű hulladékgazdálkodás alapfeltételeinek kialakításához ISPA támogatást lehessen igénybe venni. A képviselőtestület egyben felhatalmazta dr. Balázs Árpád polgármestert az érintett települések közötti konzorciális szerződés megkötésére vonatkozó tárgyalások megkezdésére. Tények, tervek Miként is áll jelenleg a hulladékgazdálkodási régió ügye? Erről dr. Éliás Krisztina, a project menedzsere számolt be. 2002 év első hónapjában megalakult a Dél-Balatoni és Sióvölgyi Nagytérség Települési Szilárdhulladék Kezelési Konzorcium, amelynek ma már 203 település a tagja észak-somogyon túl Enying, Tamási, Szekszárd, Komló és Mohács térségéből. Siófok, mint gesztor önkormányzat megbízta az Öko Rt.-t, hogy készítse el az ISPA pályázati dokumentációt (amely többek között megvalósíthatósági tanulmányt, pénzügyi gazdasági elemzést, környezeti hatások áttekintését is tartalmazza), s a Környezetvédelmi Minisztérium pedig megbízott egy külföldi szakértő céget is, amely technikai segítséget adott a pályázati dokumentáció véglegesítéséhez. így készülhetett el a Dél-balatoni és Sió-völgyi Települési Szilárdhulladék Kezelési Rendszer című ISPA pályázati anyag, amelyet a Környezetvédelmi Minisztérium május végén juttatott ki Brüsszelbe. Miről is van szó tulajdonképpen? Arról, hogy amennyiben a térség megnyeri a pályázatot, sor kerülhet 40 db régi hulladéklerakó bezárására és rekultivációjára, megtörténhet az Ordacsehi hulladéklerakó korszerűsítése, megépülhet Somban és Cikón (Bonyhád mellett) egy korszerű hulladéklerakó és válogató, 8 településen hulladék komposztáló, 4-en átrakó állomás, 18-on pedig hulladékudvarok létesülnek. Emellett sor kerül korszerű szállító autók és eszközök beszerzésére, szelektív gyűjtéshez gyűjtőpontok kialakítására. Az ISPA pályázat elnyerése esetén a tényleges kivitelezés 2003 második felétől várható, s az üzemeltetés 2006-tól indulhatna. Siófok növekő szerepe - Sokan kifogásolják, hogy az önkormányzat miért tart fenn nemzetközi kapcsolatokat, s vajon ebből mi lehet a város haszna? - kérdezi bevezetőként dr. Balázs Árpád polgármester, majd válaszol is rá: - A jövő Európája az együttműködés térsége, amikor fejlesztésekhez az jut, aki képes másokkal összefogni, s pályázatokon pénzt elnyerni. Egy 12,5 milliárdos fejlesztést terveztünk úgy, hogy közben 203 település csatlakozott a konzorciumhoz. A siófoki és környékbeli polgárok számára több előnyt is jelent a fejlesztés. Nemcsak azt, hogy bezárhatjuk a zamárdi és szabadi hulladéklerakó telepeket, hanem azokat rekultiváljuk is, azaz betemetjük és helyükön zöldterületet hozunk létre. Ezen túl Som térségében egy korszerű, új hulladékfeldolgozó telepet létesítünk, kicseréljük az elavult gépállományt, valamint szelektív hulladékgyűjtéshez szükséges edényzetet is beszerzünk. Sikerként értékelhető, hogy az eddigi siófoki gesztori tevékenységet elfogadták, sőt a 203 település képviselői ezt nemrégiben meg is erősítették azzal, hogy engem választottak meg a konzorciumi tanács elnökének. A project irányító szervezetének egy munkaszervezete is van, a Balaton Sió Közhasznú Társaság, melynek székhelye szintén Siófok, így elmondható, hogy városunk szerepe tovább növekedett, s nem csupán a déli balatonpart, hanem somogy, tolna és baranya megyékben is lát már el térségi feladatokat. Az Európai Uniós pályázatot felülvizsgálták az unió kiküldött szakértői, és szakmailag a legerősebb magyarországi pályázatnak minősítették. Eredetileg ötven százalékos finanszírozást ígért az EU, a mostani szakértői vélemény azonban 65 százalékos finanszírozást javasol, amelyhez a Környezetvédelmi Minisztérium kiegészítő finanszírozással járulna hozzá, ez összesen kilencven százalékos finanszírozást jelentene, így a térség településeinek “csak” a tíz százalékos összeget kellene biztosítani, ám ez is megtérül, hisz a létrejövő rendszert a szolgáltatóknak fölajánlanánk működtetésre. A működtetési jogokért díjat fizetnek, s ez a tíz százalékot mindenképpen meghaladja. Mindezek alapján elmondható, hogy hazai és nemzetközi összefogással egy olyan hulladékkezelési rendszert tudunk megvalósítani, amely évtizedekig megoldja a térségben élők problémáját, valamint - mivel nem a helyi adókból valósul meg - a szemétkezelési díjak is kordában tarthatók. Várhatóan októberben születik meg Brüsszelben a pályázatról a döntés, ezt követően indulhat a konkrét beruházás, eszközbeszerzés, illetve a működtető kiválasztása. - gyarmati -