Szekszárd - Családunk, 2014 (21. évfolyam, 85-90. szám)
2014 / 85. szám
z CSALÁDUNK Szemelvények az elmúlt hetek szentbeszédeiből, homíliáiból. Korábban indított rovatunkat folytatva az alábbiakban olvashatunk válogatást egyházközségünk papjaitól valamint Bíró László püspök atyától. Reméljük, hogy az egyébként szubjektív válogatásunkat örömmel olvassa majd a kedves Olvasó. Az elhangzott szentbeszédek teljes egészében visszahallgathatók plébániánk honlapján: www.plebaniaszekszard.hu. A gyöngyszemek között szemezgetett: Visontai L. és Kátai A. Bíró László Valóban az legyél, aki vagy Elhangzott 2014. február 9-én a Belvárosi templomban - Mt 5,13-16 Három képben fogalmazza meg Jézus, hogy kik is vagyunk mi, keresztények: só, világosság, hegyre épült város. Egyik sem viselkedik. Ha a sót ujjaim közé fogom, nem kezd el gondolkozni azon: minek is fogott az ujjai közé a gazdaasszony? Nekem cukorként kell viselkedni vagy sóként? Tehát a kereszténység nem viselkedés alapvetően, hanem egy lényegi magatartás, egy teljes önazonosság. Sokszor viselkedünk, aztán elhibázzuk, hogyan kell viselkedni, és egészen másképp tesszük, és hiteltelenek vagyunk. A só, a fény nem viselkedik, hanem: az, vagy nem az! Amikor azt mondja Jézus, hogy ti vagytok a föld sója, a világosság, akkor azt is kimondja, hogy a keresztény létnek a hűséges megőrzése életfontosságú. Kereszténynek lenni - só, világosság, hegyre épült város -, nélkülözhetetlen a léthez. Akármilyen kevesen is lehetünk, az a kevés is nagyon fontos! Ha nincs meg a földben a só, a föld nem tud termést hozni stb. Jézus egyfajta öntudatosságot akar adni: Ember, te fontos vagy! Valóban az legyél, aki vagy! Ő a világ világossága! Mi csak annyiban lehetünk a világ világossága, amennyiben ő bennünk él! Só, világosság, hegyre épült város: mindegyik másként hat. A fény kívülről világítja meg a valóságot, adja meg GYÖNGYSZEMEK a dolgok formáját, színét, segít a tájékozódásban. A só belülről dolgozik. Nem jó ráharapni egy darab sóra az ételben, az feloldódik, benne van. A hegyre épült város az közösség. Hiteles közösség itt, az atyákon keresztül/körül, csak így lesz ebben a városban hatékony erő a mi jelenlétünk: ha közösség vagyunk, ha nem bántjuk egymást, ha nem bántjuk a papjainkat, ha együtt munkálkodunk. A hegyre épült várost nem lehet elrejteni. Összefoglalóan Jézus az evangélium zárószavában azt mondja, hogy mindezt azért vállaljátok fel, hogy dicsőítsék érte Mennyei Atyátokat! Tehát nem a magunk dicsőségéért létezünk mint Egyház, hanem másokért, Isten dicsőségére és az embertársaink javára! Nem magunkat kell megdicsőíteni, hanem a Mennyei Atya dicsőüljön meg általunk. Ámen! Laci atya Lelki nyugalom -10 törvény a lelki nyugalom eléréséhez Boldog XXIII. János pápa gondolatai alapján Elhangzott február 2-án a Belvárosi templomban - Lk 2,22-40 1. „Ma megkísérlem átélni a napot úgy, hogy nem akarom egyszerre megoldani életem minden problémáját." Jelenben élni azt jelenti, hogy nyugodt vagyok. Aki a múltban él, az depressziós, aki a jövőben él, az pedig ideges. Tehát a nyugodt családi élethez a jelenben kell élni és szeretni! 2. „Ma igen nagy figyelmet fordítok fellépésemre: senkit sem bírálok, sőt arra sem törekszem, hogy másokat helyreigazítsak, vagy kijavítsak, csak magamat.” Mennyire bennünk van az a lelkűlét, hogy a másik ember szemében észrevesszük a szálkát, a magunkéban a gerendát pedig nem látjuk! Ne akarjak mindenben okoskodni! 3. „Boldog leszek abban a tudatban, hogy boldogságra születtem, nemcsak a másvilági, hanem az evilági boldogságra is." Vagyis ne savanyúan éljem a hétköznapjaimat! Jézus nem azt várja, hogy míg az örök boldogságra törekszünk, addig itt, a Földön savanyú, orrlógató keresztényként éljünk. Az igazi és a tartós örömöket keressem! A legnagyobb öröm a másik embernek örömet szerezni, mert ennek a hatása tart a szívünkben a legtovább. 4. „Ma alkalmazkodom a körülményekhez, anélkül, hogy a körülmények alkalmazkodnának az én kívánságomhoz". Ne ragaszkodjam jobban ahhoz az elképzelésemhez, mint a jelenlévő feladathoz, ill. ahhoz az emberhez, mint akit ott per pillanat kell szeretnem! 5. „Ma tíz percet szánok az időmből egy jó olvasmányra. Amint a táplálék a testi élethez, a jó olvasmány a lelki élethez szükséges." Jó az, ha minden nap olvasunk a Szentírásból és legalább naponta olvasunk egy oldalt egy lelki könyvből. Kell a léleknek a táplálék! 6. „Ma elvégzem a napi jótettet, és senkinek sem dicsekszem vele.” Van egy mondás: ha jót teszek, ne én beszéljek róla, hanem beszéljenek róla azok, akikkel jót tettem. Jézus azt mondja, ne tudja a jobb kezed, mit tesz a bal. 7. „Ma olyasmit teszek, amihez semmi kedvem sincs. Ha gondolatban sértődöttnek érzem magamat, gondoskodom róla, hogy senki se vegye észre.” Bizonyára mindenki fel tudna sorolni olyan munkákat, amiket nem szívesen végezne, de ha szolgálatként teszi, akkor örömmel tudja végezni.