Szekszárd - Családunk, 2020 (27. évfolyam, 113-115. szám)
2020 / 113. szám
z CSALÁDUNK ZOZO, nagyböjt Bemutatkoznak plébániánk fíliái Kakasd Kakasd község a Völgységben, Bonyhád és Szekszárd között, a 6. számú főút két oldalán fekszik. A község határában, Bonyhád felé a 6. sz. főút mellett, körülbelül másfél kilométerre van Széptölgyes. A honfoglalás korában Tolna vármegyét legnagyobbrészt Árpád vezér népe szállta meg, királyi birtok lett. A XII. század derekán templom állt Kakasd határában. A község mint királyi donációs birtok, nevét is valamely „Kokas” köznemesi családról kaphatta. Kakasd neve az 1713. évi összeírásokban már ismét szerepel. Lakói magyarok. 1720-ban az öt magyar család mellett már kilenc német család is él itt, 81 fővel. Templomunk rövid története Kakasd első német betelepülői katolikus vallásúak voltak. Vallásosságukat az is bizonyítja, hogy már 1722-ben, a mai temető déli részén templomot építettek. A templom építésének és felszerelésének költségeit a falu és a földesurak közösen fedezték. A pap háza, illetve a plébánia szomszédos volt a templommal, attól körülbelül 10 lépésre volt. Az 1722-ben épített és szalmával fedett templomot az idő kikezdte. Winkler János plébános rövid ittlétének ideje alatt 1745-ben a kakasdiak most már a falu közepén (a mai templom helyén) építették fel új templomukat. Ebben az időben az új templomon kívül két kápolna épült, az egyik a Szent Anna kápolna, ami a mai 6-os számú főút mentén, a buszmegálló közelében található, a másik pedig a temető, illetve a régi templom mellett feküdt, ezt Mindenszentek kápolnájának nevezték. Halber Mihály plébánossága idejében az 1745-ben épített nádfedeles templom már nagyon rossz állapotban volt. A plébános buzgó lelkipásztorkodásának ideje alatt híveinek segítése mellett az ő kegyes és bőkezű adakozásának köszönhető, hogy a régi templom helyére épült a még ma is meglévő templom. Építése 1810-ben fejeződött be. E templomot már az építés befejezésének évében felszentelték Szent Mihály főangyal tiszteletére. A főoltáron az ő képét helyezték el. A felszentelést Szluha György szekszárdi plébános végezte. A torony, ami korábban kupolás alakú volt, az 1900-as átépítésnél kapta meg mai formáját. Az újjáépítését a torony fájának és bádogjának rossz állapota indokolta. Napjaink Hat éve, hogy Kakasdra érkeztem Mayer Mihály nyugalmazott püspök atyával. Elsősorban az ő mindennapjait, papi szolgálatát segítem. Ez egyben hivatásom, szerzetes nővérként Közösségünk (Krisztus Király Szolgálóleányai) karizmája, a papság szolgálatára és a hívek segítésére lenni. Amikor Kakasdot kezdtem felfedezni, olyan volt számomra, mint egy nagy család. Ugyanis itt szinte mindenki mindenkivel rokonságban áll. Három nemzetiség él itt együtt. Svábok, bukovinai székelyek, felvidéki magyarok. Együtt és közösen építik a községet, és élik a szeretet közösségét. Minden nap van szentmise. Hétköznap kb. tíz-tizenöten járnak, szombaton kb. ötvenen, vasárnap tele van a templom. Buzgó, vallásos közösség, több papot is adott az egyháznak. A mai napig is minden csütörtökön, a reggeli mise után imádkozunk papi és szerzetesi hivatásokért. Minden pénteken reggel 6.40-től a hazáért imádkozzuk az irgalmasság rózsa