Szekszárd - Családunk, 2020 (27. évfolyam, 113-115. szám)

2020 / 113. szám

z CSALÁDUNK ZOZO, nagyböjt Bemutatkoznak plébániánk fíliái Kakasd Kakasd község a Völgységben, Bonyhád és Szekszárd kö­zött, a 6. számú főút két oldalán fekszik. A község határá­ban, Bonyhád felé a 6. sz. főút mellett, körülbelül másfél kilométerre van Széptölgyes. A honfoglalás korában Tolna vármegyét legnagyobbrészt Ár­pád vezér népe szállta meg, királyi birtok lett. A XII. század derekán templom állt Kakasd határában. A község mint ki­rályi donációs birtok, nevét is valamely „Kokas” köznemesi családról kaphatta. Kakasd neve az 1713. évi összeírásokban már ismét szerepel. Lakói magyarok. 1720-ban az öt magyar család mellett már kilenc német család is él itt, 81 fővel. Templomunk rövid története Kakasd első német betelepülői katolikus vallásúak voltak. Vallásosságukat az is bizonyítja, hogy már 1722-ben, a mai temető déli részén templomot építettek. A templom építésé­nek és felszerelésének költségeit a falu és a földesurak közö­sen fedezték. A pap háza, illetve a plébánia szomszédos volt a templommal, attól körülbelül 10 lépésre volt. Az 1722-ben épített és szalmával fedett templomot az idő kikezdte. Winkler János plébános rövid ittlétének ideje alatt 1745-ben a kakasdiak most már a falu közepén (a mai temp­lom helyén) építették fel új templomukat. Ebben az időben az új templomon kívül két kápolna épült, az egyik a Szent Anna kápolna, ami a mai 6-os számú főút mentén, a busz­megálló közelében található, a másik pedig a temető, illetve a régi templom mellett feküdt, ezt Mindenszentek kápolná­jának nevezték. Halber Mihály plébánossága idejében az 1745-ben épített nádfedeles templom már nagyon rossz állapotban volt. A plébános buzgó lelkipásztorkodásának ideje alatt híveinek segítése mellett az ő kegyes és bőkezű adakozásának köszön­hető, hogy a régi templom helyére épült a még ma is meglévő templom. Építése 1810-ben fejeződött be. E templomot már az építés befejezésének évében felszentelték Szent Mihály főangyal tiszteletére. A főoltáron az ő képét helyezték el. A felszentelést Szluha György szekszárdi plébános végezte. A torony, ami korábban kupolás alakú volt, az 1900-as átépítés­nél kapta meg mai formáját. Az újjáépítését a torony fájának és bádogjának rossz állapota indokolta. Napjaink Hat éve, hogy Kakasdra érkeztem Mayer Mihály nyugalma­zott püspök atyával. Elsősorban az ő mindennapjait, papi szolgálatát segítem. Ez egyben hivatásom, szerzetes nővér­ként Közösségünk (Krisztus Király Szolgálóleányai) karizmá­ja, a papság szolgálatára és a hívek segítésére lenni. Amikor Kakasdot kezdtem felfedezni, olyan volt számom­ra, mint egy nagy család. Ugyanis itt szinte mindenki min­denkivel rokonságban áll. Három nemzetiség él itt együtt. Svábok, bukovinai székelyek, felvidéki magyarok. Együtt és közösen építik a községet, és élik a szeretet közösségét. Minden nap van szentmise. Hétköznap kb. tíz-tizenöten járnak, szombaton kb. ötvenen, vasárnap tele van a templom. Buzgó, vallásos közösség, több papot is adott az egyháznak. A mai napig is minden csütörtökön, a reggeli mise után imád­kozunk papi és szerzetesi hivatásokért. Minden pénteken reggel 6.40-től a hazáért imádkozzuk az irgalmasság rózsa­

Next