Szerencs - Szerencsi Hírek, 2002 (17. évfolyam, 1-21. szám)

2002-09-06 / 15. szám

HONISMERET KALENDÁRIUM IX. CSÍZIÓ, AVAGY „BÖLCS ÉLETTAPASZTALATOK KIS TÜKRE” Megidézzük elődeink - az újkor in­duló századaiban született - ősi ka­lendáriumának a már-már feledésbe merülő nemes hagyományait. E nap­tár tartalmazza a közismertebb név­napokat, az általános műveltséget érintő dátumokat, fontos történelmi, néprajzi ismereteket. A hétköznapok végtelen sorozatában az ünnepek te­remtik meg a ritmust. A nagy évfor­dulók időszakát éljük, melyek alkal­mat adnak az elmúlt évszázadok, év­tizedek eseményeinek felidézésére. A hála és a kegyelet szintén kívánja a folytonos visszaemlékezést úgy a di­cső napokra, mint a balsikerekre. Re­méljük, az új sorozat az Olvasó tet­szésére szolgál. SZEPTEMBER A régi római naptárban a szeptem­ber a hetedik hónap volt (septem = hét), s ezt a nevét megtartotta akkor is, ami­kor már nem március 1. lett az év el­ső napja. A rómaiak a görögöktől vet­ték át a hetes szám (hepta) nevét, amely az igéből eredeztetve az jelenti „kö­vetni, ujjal mutatva üldözni" valakit. Amikor az ujjakkal való számlálás dí­vott a görögöknél, a jobb kéz muta­tóujja volt a hetes, ezzel lehetett va­lakit megigézni, rámutatva őt üldöz­ni. Rómában a hetedik hónap 13. nap­ja különösen szerencsétlen hírű volt, ami ellen úgy védekeztek, hogy szö­get vertek a falba. Hazánkban a nép­hiedelem szerint inkább szeptember utolsó napjának van rossz híre: ezen a napon nem ajánlatos vetni, mert a vetés zöld marad, nem érik be. A szeptember hónap a népi hagyo­mányokban az „Őszelő hó" vagy „Szent Mihály hava" elnevezést kapta. JELES NAPOK Szeptember 1.: Ekkor következik be a meteorológiai ősz, s a múlt szá­zad közepe óta szeptember első hétfőjén kezdődik az iskolákban a ta­nítás. Szeptember 5.: Lőrinc napja. Ez a szabadban fürdőzés utolsó napja, a „lőrinces" dinnye, körte már nem iga­zán ízes. Ezen a napon fordul az idő­járás, ha szép idő van, hosszú lesz az ősz. Szeptember 29.: Mihály napja. Európa-szerte ismert pásztorünnep. Ezen a napon hajtották be az állatot a pásztorok a faluba, és számoltak el a rájuk bízott jószággal. A számolás alapja a rovás volt, mely az ősi ma­gyar rovásírás matematikai „marad­ványa". A néphit szerint Szent Mihály napján megszakad a fű gyökere, megszűnik a mézelés, a halak a ta­vak fenekére húzódnak, megkezdő­dik az őszi vetés és a szüret. Ha ek­kor még itt vannak a fecskék, újévig nem lesz nagy hideg. A Mihály-na­­pi égdörgés viszont szép őszt, de ke­mény telet jelent. NÉVNAPOK Szeptember 8.: Mária napja, Kisas­­­szony napja, Jézus Krisztus édesany­jának születésnapja, jelentős egyházi ünnep, a szerencsi katolikus búcsú idő­pontja. Más szempontból „Fecskehaj­tó kisasszonynak" is nevezik, hiszen ettől kezdve indulnak útnak a fecskék és a vándormadarak. Sok helyen a dió­verés napja. Szeptember 24.: Szent Gel­lért nap­ja. Velencei bencés szerzetes, aki a Szentföldre indult, de csak Magyaror­szágig jutott. Szent Imre herceg neve­lője lett, majd Csanád első püspöke. Szent István halálát követő pogánylá­­zadás alkalmával meghalt. EMLÉKNAPOK 1957. szeptember 3.: ezen a napon hunyt el Heltai Jenő író. 1942. szeptember 5.: ezen a napon hunyt el Móricz Zsigmond. 1893. szeptember 16.: ezen a na­pon született Szentgyörgyi Albert bio­kémikus. 1657. szeptember 25.: ezen a na­pon született Késmárkon Thököly Im­re gróf. 1772. szeptember 27.: ezen a na­pon született Kisfaludy Sándor költő. ESEMÉNYEK 1686. szeptember 2.: Buda vissza­foglalása a töröktől. 1031. szeptember 2.: Vadászbaleset­ben meghalt Imre herceg, I. István egyetlen fia. 1566. szeptember 8.: Zrínyi Miklós Szigetváron az égő várból a még megmaradt katonáival kitört, és hősi halált halt. 1898. szeptember 10.: Erzsébet magyar királynét egy olasz anarchis­ta, Lucheni meggyilkolta Genfben. EGYETEMES 1939. szeptember 1.: Németország megtámadta Lengyelországot, amely esemény a II. világháború kezdetét je­lentette. 1945. szeptember 2.: Japán aláírta a kapitulációs okmányt, így Ázsiában is befejeződött a II. világháború. 1973. szeptember 11.: Ezen a na­pon Chilében katonai lázadás útján megdöntik Allende rendszerét. 1812. szeptember 17.: Napóleon oroszországi hadjáratának legjelentő­sebb csatája, a borogyinói ütközet. Na­póleon győzött, de az orosz hadve­zér, Kutuzov rendezett sereggel vissza tudott vonulni. 1862. szeptember 22.: Az észak­amerikai államokban ezen a napon mondták ki a rabszolgaság eltörlését. Kr. e. 490. szeptember: A Miltiádés vezette görög sereg Marathónnál nagy győzelmet aratott I. Dareios perzsa nagykirály csapatai felett. Kr. e. 331. szeptember 30.: Nagy Sándor a Gaugaméla melletti csatában döntő győzelmet aratott III. Dareios perzsa nagykirály felett, s ezzel Per­zsia urává vált. VILÁGNAPOK Szeptember 16.: az ózon világnap­ja. Szeptember 18.: a rokkantak világ­napja. Szeptember 20.: a gyermekek világ­napja, biztosítási világnap. Szeptember 21.: a magyar dráma világnapja. Szeptember 27.: idegenforgalmi vi­lágnap. 1825. szeptember 11.: Pozsonyban összeült az el­ső magyar reformország­gyűlés 1705. szeptember 12.: A szécsényi országgyűlé­sen megalkották a ma­gyarországi státusok és rendek szövetkezését és II. Rákóczi Ferencet fejede­lemmé választották. 1682. szeptember 16.: Thököly Imrét a török szul­tán Magyarország királyá­vá kiáltotta ki. 1382. szeptember 17.: ezen a napon koronázták meg Székesfehérváron Mária magyar királynőt. 1213. szeptember 28.: II. András feleségét, Gert­­rúd királynét meggyilkol­ták Bánk bán és hívei. 1848. szeptember 29.: A pákozdi csatában a ma­gyar honvédsereg megál­lította Jellasics horvát bán előrenyomulását és mene­külésre kényszerítette. 200 ÉVES GYŰJTEMÉNYBEN OSZK. E néhány betű mindannyi­unk számára egyet jelent: az Orszá­gos Széchényi Könyvtárat, amely a nemzeti gyűjteményünk. Az ország legnagyobb, leggazdagabb tudomá­nyos nagykönyvtára, amely alapítása óta gyűjt: minden, Magyarországon bármely nyelven íródott, a világban bárhol magyar író vagy közreműkö­dő által született, illetve minden ma­gyar vonatkozású, nem magyarul és nem hazánkban megjelent művet. A Széchenyi István édesapja, Szé­chényi Ferenc által létrehozott Orszá­gos Széchényi Könyvtár alapító okmá­nya 1802. november 26-án nyerte el a királyi megerősítést, maga az inté­zet pedig Pesten 1803. augusztus 20- án nyílt meg a közönség számára. Az, hogy a nagy értékű gyűjteményből - amely 13 000 nyomtatott könyvet és 1200-nál több kéziratos művet, va­lamint sok száz térképet és metsze­tet tartalmazott-életképes, működő könyvtár válhasson, még nagy erő­feszítést kívánt. 1985-ben a Budavári Palota F épü­letében kapott helyett az intézmény. Jelenleg 7 millió egységgel rendelke­zik, ezekből több, mint 2 millió a könyv, 300 ezer az időszaki kiadvány (újságok és periodikumok), és közel 1 millió a kéziratok száma. A térké­pek közül kb. 200 ezret, a képekből és metszetekből közel 280 ezret, hangzó anyagokból pedig 16 ezret őriznek. Ezen kívül kb. 2,5 millió pla­kát és aprónyomtatvány található a könyvtárban. Az állományban helyet kapott még 220 ezer dokumentum mikrofilm-másolata is. A Budavári Pa­lotában az új kiállító helyiségek és elő­adótermek lehetővé teszik, hogy a könyvtár tudományos programja mel­lett közművelődési funkciókat is vál­laljon előadások, kiállítások és egyéb programok szervezésével. így volt ez most is, amikor a bicentenáriumi év­forduló alkalmából a könyvtáros tár­sadalom szokásos éves vándorgyűlé­sének megszervezését és megvalósí­tását az OSZK vállalta magára. A szerencsi könyvtárból öten men­tünk el a rendezvényre, mert úgy érez­tük, hogy a különleges évforduló al­kalmából ilyen gyönyörű helyen szer­vezett rendezvényről mi sem marad­hatunk le. A háromnapos program második és harmadik napján vettünk részt. Kilenc szekcióban voltak ülések és igazi vándorgyűlés résztvevőiként mentünk egyik helyszínről a másik­ra a számunkra érdekes előadások mi­att: a 3. szekcióban például „Az OSZK mint az Országos Doku­mentumellátási Rendszer kulcsszerep­lője", a „LibrifO könyvtárak közös in­ternetes tájékoztató szolgálata az OSZK koordinálásával", a 8. szekci­óban az „OSZK online szolgáltatása­inak rendszere", a „Nemzeti Perio­dika Adatbázis az Amicusban", a „Megvalósult Magyar Országos Kö­zös Katalógus" a „Magyar Elektroni­kus Könyvtár újabb fejlesztései" vagy a 9. szekcióban a „Megújuló könyv­tári statisztika a minőségmenedzsment szolgálatában" vagy a „Könyvtártu­dományi Szakkönyvtár"-ról szóló tá­jékoztatókat hallgattuk meg. A szünetekben megcsodálhattuk Mátyás király néhány eredeti Corvi­náját, vagy a Corvinákról készült CD-ROM-mal ismerkedhettünk meg a folyosókon elhelyezett számítógé­pek segítségével. Örömmel üdvözöl­tünk régen látott kollégákat, évfolyam- és csoporttársakat. Az ország könyve a század és az ezredforduló tiszteletére készült az­zal a céllal, hogy 2000-től hazánk tör­ténelmi és kulturális eseményeit je­gyezzék az utókor számára. A könyv 100 cm x 60 cm, kézzel írott, kódex­hez hasonló kiadvány. Az ötletet A világ könyvéről másolták, amely a spanyolországi Madridban van kiál­lítva. Az előadások után este nyolckor a Budapest Táncegyüttes műsorával kedveskedtek nekünk a Hadtörténe­ti Intézet udvarán, majd baráti talál­kozó következett állófogadással egy­bekötve. Nem sokáig maradtunk, mert vonzott minket a kivilágított Bu­dapest. A Halászbástyáról gyönyör­ködtünk a szép látványban. Másnap reggel kirándulni men­tünk. Első állomásunk Szentendre volt, ahol egy gyémántmanufaktúrában úgy érezhettük magunkat, mint Ali ba­ba kincses barlangjában. Csodálatos ékszerek, mindegyikben kisebb-na­­gyobb briliáns. Sajnos vásárlás nél­kül távoztunk. A szentendrei Szerb Gyűjtemény megtekintése után Leányfalura, Mó­ricz Zsigmond házába vitt az utunk, amely sajnos a nagyközönség számá­ra már nincs nyitva, mert nincs pén­ze a családnak a fenntartására. Nagy öröm és megtiszteltetés volt szá­munkra, hogy Móricz Zsigmond uno­kája fogadott és kalauzolt minket az épületben. Kiadós ebéd után Visegrád volt a következő állomásunk, ahol bizony sok változás fogadta a látogatót, aki 5-6 évvel ezelőtt járt utoljára ott. Szin­te egy kész királyi palotát építettek fel, amelyből következtethettünk az egykori reneszánsz pompára. Kedves Olvasó! Örömmel osztot­tuk meg Önnel is szakmai és kultu­rális élményeinket. A könyvtárosok 2002. SZEPTEMBER 6. Q HÍD Szorongva állunk a mélységek felett és égre vetett tekintettel reménykedünk, hogy megszabadulhatunk a lelkünkre telepedett lidérctől. Magunkban fohászkodva várjuk a kibontakozást. Hiszünk a jövőnkben. Hiszünk az embertársakban, hiszünk a barátság erejében. Már nem félünk! Megjelenik előttünk a biztonság, a szabadság ígéretét hordozó, az életün­ket a napfénybe állító, a démonokat legyőző, a parton túliakat egyesítő menedék: a híd. A híd szivárvány az égen! A híd ka­paszkodó, az ívek túloldalán várakozó társakkal való találkozás eszköze. A híd összeköt embert, szellemet, gon­dolatot. Egyesíti az erőket. A ter­mékeny élet kútfőjévé, a cselekvést elindítók forrásává válik. Az ember­­feletti emberiesség övezete. Elindulunk jobbik énünk útján, hogy kezet foghassunk a túlparton hozzánk csatlakozó véreinkkel. Csodálatos e mindent áthidaló utazás, a két part között oda-vissza. Híd! Benne éled legjobb belső énünk összefogásra hívó akarata. Híd ember és ember, haza és népe, a közös akarat, a közös cselekvés között. Híd, amely eloszlatja a hirte­len támadó ködfoltokat, sziluettjén átsüt és szétsugárzik a nap, mutatva az irányt, a haladás mérföldjeit. Híd, amely gondolatokat egyesítő íveivel felöleli a nép közös akaratát, egymás­ra találó lendületét, mely alkotó me­derré formálja a hazát. Híd, mely ál­landóságával mintákat ad a közös érdekek ügyének távlataihoz. A híd a jövőt építő állandóság jelképe. Elmozdíthatatlan rendíthetetlensége, mintákat ad a kitartás, a munkába vetett hit vállalásához. A híd bizton­sága megerősíti jellemünket, felbátorít és bizakodó lelkesedéssel tölt meg. A híd az erő és a hozzá kötődő líraiság keveréke. Szilárd alap, mely minden mélységet áthidal és csodákra nyit­va szemünket, feloldja bensőnk min­den energiáját, alkalmassá téve arra, hogy egyedül vagy együttesen, mi sokan, magyarok ne feledjük erede­tünket, a történelmünkben megtett utunkat, a tanulságokat, a jövőnket bizakodva tápláló gondolatainkat, az életbe vetett reményeinket, idea­lizmusunkat, a vele együtt növekvő céljaink elérésének reális ígéreteit. A híd iránytű, egy befogadó alkotás. A magyarság problémáiból kivezető utunk biztonságának támasza, történelmünk emlékműve. A híd a következő századok felé vezető irány tévedhetetlen oszlopa. Nemzeti boldogulásunk nélkülözhetetlen zálo­ga, mert nem megoszt, hanem összeköt. A híd egyesíti a magyart a magyarral. Lakárdy Albert d lfrj KUSINSZKI ÉS TSAI KFT. sz­­ p Pékség: Szerencs, Bástya u. 42. — —— S47/362-208. A mi kenyerünk. BEKECSI KENYÉR ® Amely a legtöbb pörköltszaftot szívja magába.

Next