Szerencs - Szerencsi Hírek, 2002 (17. évfolyam, 1-21. szám)
2002-09-06 / 15. szám
HONISMERET KALENDÁRIUM IX. CSÍZIÓ, AVAGY „BÖLCS ÉLETTAPASZTALATOK KIS TÜKRE” Megidézzük elődeink - az újkor induló századaiban született - ősi kalendáriumának a már-már feledésbe merülő nemes hagyományait. E naptár tartalmazza a közismertebb névnapokat, az általános műveltséget érintő dátumokat, fontos történelmi, néprajzi ismereteket. A hétköznapok végtelen sorozatában az ünnepek teremtik meg a ritmust. A nagy évfordulók időszakát éljük, melyek alkalmat adnak az elmúlt évszázadok, évtizedek eseményeinek felidézésére. A hála és a kegyelet szintén kívánja a folytonos visszaemlékezést úgy a dicső napokra, mint a balsikerekre. Reméljük, az új sorozat az Olvasó tetszésére szolgál. SZEPTEMBER A régi római naptárban a szeptember a hetedik hónap volt (septem = hét), s ezt a nevét megtartotta akkor is, amikor már nem március 1. lett az év első napja. A rómaiak a görögöktől vették át a hetes szám (hepta) nevét, amely az igéből eredeztetve az jelenti „követni, ujjal mutatva üldözni" valakit. Amikor az ujjakkal való számlálás dívott a görögöknél, a jobb kéz mutatóujja volt a hetes, ezzel lehetett valakit megigézni, rámutatva őt üldözni. Rómában a hetedik hónap 13. napja különösen szerencsétlen hírű volt, ami ellen úgy védekeztek, hogy szöget vertek a falba. Hazánkban a néphiedelem szerint inkább szeptember utolsó napjának van rossz híre: ezen a napon nem ajánlatos vetni, mert a vetés zöld marad, nem érik be. A szeptember hónap a népi hagyományokban az „Őszelő hó" vagy „Szent Mihály hava" elnevezést kapta. JELES NAPOK Szeptember 1.: Ekkor következik be a meteorológiai ősz, s a múlt század közepe óta szeptember első hétfőjén kezdődik az iskolákban a tanítás. Szeptember 5.: Lőrinc napja. Ez a szabadban fürdőzés utolsó napja, a „lőrinces" dinnye, körte már nem igazán ízes. Ezen a napon fordul az időjárás, ha szép idő van, hosszú lesz az ősz. Szeptember 29.: Mihály napja. Európa-szerte ismert pásztorünnep. Ezen a napon hajtották be az állatot a pásztorok a faluba, és számoltak el a rájuk bízott jószággal. A számolás alapja a rovás volt, mely az ősi magyar rovásírás matematikai „maradványa". A néphit szerint Szent Mihály napján megszakad a fű gyökere, megszűnik a mézelés, a halak a tavak fenekére húzódnak, megkezdődik az őszi vetés és a szüret. Ha ekkor még itt vannak a fecskék, újévig nem lesz nagy hideg. A Mihály-napi égdörgés viszont szép őszt, de kemény telet jelent. NÉVNAPOK Szeptember 8.: Mária napja, Kisasszony napja, Jézus Krisztus édesanyjának születésnapja, jelentős egyházi ünnep, a szerencsi katolikus búcsú időpontja. Más szempontból „Fecskehajtó kisasszonynak" is nevezik, hiszen ettől kezdve indulnak útnak a fecskék és a vándormadarak. Sok helyen a dióverés napja. Szeptember 24.: Szent Gellért napja. Velencei bencés szerzetes, aki a Szentföldre indult, de csak Magyarországig jutott. Szent Imre herceg nevelője lett, majd Csanád első püspöke. Szent István halálát követő pogánylázadás alkalmával meghalt. EMLÉKNAPOK 1957. szeptember 3.: ezen a napon hunyt el Heltai Jenő író. 1942. szeptember 5.: ezen a napon hunyt el Móricz Zsigmond. 1893. szeptember 16.: ezen a napon született Szentgyörgyi Albert biokémikus. 1657. szeptember 25.: ezen a napon született Késmárkon Thököly Imre gróf. 1772. szeptember 27.: ezen a napon született Kisfaludy Sándor költő. ESEMÉNYEK 1686. szeptember 2.: Buda visszafoglalása a töröktől. 1031. szeptember 2.: Vadászbalesetben meghalt Imre herceg, I. István egyetlen fia. 1566. szeptember 8.: Zrínyi Miklós Szigetváron az égő várból a még megmaradt katonáival kitört, és hősi halált halt. 1898. szeptember 10.: Erzsébet magyar királynét egy olasz anarchista, Lucheni meggyilkolta Genfben. EGYETEMES 1939. szeptember 1.: Németország megtámadta Lengyelországot, amely esemény a II. világháború kezdetét jelentette. 1945. szeptember 2.: Japán aláírta a kapitulációs okmányt, így Ázsiában is befejeződött a II. világháború. 1973. szeptember 11.: Ezen a napon Chilében katonai lázadás útján megdöntik Allende rendszerét. 1812. szeptember 17.: Napóleon oroszországi hadjáratának legjelentősebb csatája, a borogyinói ütközet. Napóleon győzött, de az orosz hadvezér, Kutuzov rendezett sereggel vissza tudott vonulni. 1862. szeptember 22.: Az északamerikai államokban ezen a napon mondták ki a rabszolgaság eltörlését. Kr. e. 490. szeptember: A Miltiádés vezette görög sereg Marathónnál nagy győzelmet aratott I. Dareios perzsa nagykirály csapatai felett. Kr. e. 331. szeptember 30.: Nagy Sándor a Gaugaméla melletti csatában döntő győzelmet aratott III. Dareios perzsa nagykirály felett, s ezzel Perzsia urává vált. VILÁGNAPOK Szeptember 16.: az ózon világnapja. Szeptember 18.: a rokkantak világnapja. Szeptember 20.: a gyermekek világnapja, biztosítási világnap. Szeptember 21.: a magyar dráma világnapja. Szeptember 27.: idegenforgalmi világnap. 1825. szeptember 11.: Pozsonyban összeült az első magyar reformországgyűlés 1705. szeptember 12.: A szécsényi országgyűlésen megalkották a magyarországi státusok és rendek szövetkezését és II. Rákóczi Ferencet fejedelemmé választották. 1682. szeptember 16.: Thököly Imrét a török szultán Magyarország királyává kiáltotta ki. 1382. szeptember 17.: ezen a napon koronázták meg Székesfehérváron Mária magyar királynőt. 1213. szeptember 28.: II. András feleségét, Gertrúd királynét meggyilkolták Bánk bán és hívei. 1848. szeptember 29.: A pákozdi csatában a magyar honvédsereg megállította Jellasics horvát bán előrenyomulását és menekülésre kényszerítette. 200 ÉVES GYŰJTEMÉNYBEN OSZK. E néhány betű mindannyiunk számára egyet jelent: az Országos Széchényi Könyvtárat, amely a nemzeti gyűjteményünk. Az ország legnagyobb, leggazdagabb tudományos nagykönyvtára, amely alapítása óta gyűjt: minden, Magyarországon bármely nyelven íródott, a világban bárhol magyar író vagy közreműködő által született, illetve minden magyar vonatkozású, nem magyarul és nem hazánkban megjelent művet. A Széchenyi István édesapja, Széchényi Ferenc által létrehozott Országos Széchényi Könyvtár alapító okmánya 1802. november 26-án nyerte el a királyi megerősítést, maga az intézet pedig Pesten 1803. augusztus 20- án nyílt meg a közönség számára. Az, hogy a nagy értékű gyűjteményből - amely 13 000 nyomtatott könyvet és 1200-nál több kéziratos művet, valamint sok száz térképet és metszetet tartalmazott-életképes, működő könyvtár válhasson, még nagy erőfeszítést kívánt. 1985-ben a Budavári Palota F épületében kapott helyett az intézmény. Jelenleg 7 millió egységgel rendelkezik, ezekből több, mint 2 millió a könyv, 300 ezer az időszaki kiadvány (újságok és periodikumok), és közel 1 millió a kéziratok száma. A térképek közül kb. 200 ezret, a képekből és metszetekből közel 280 ezret, hangzó anyagokból pedig 16 ezret őriznek. Ezen kívül kb. 2,5 millió plakát és aprónyomtatvány található a könyvtárban. Az állományban helyet kapott még 220 ezer dokumentum mikrofilm-másolata is. A Budavári Palotában az új kiállító helyiségek és előadótermek lehetővé teszik, hogy a könyvtár tudományos programja mellett közművelődési funkciókat is vállaljon előadások, kiállítások és egyéb programok szervezésével. így volt ez most is, amikor a bicentenáriumi évforduló alkalmából a könyvtáros társadalom szokásos éves vándorgyűlésének megszervezését és megvalósítását az OSZK vállalta magára. A szerencsi könyvtárból öten mentünk el a rendezvényre, mert úgy éreztük, hogy a különleges évforduló alkalmából ilyen gyönyörű helyen szervezett rendezvényről mi sem maradhatunk le. A háromnapos program második és harmadik napján vettünk részt. Kilenc szekcióban voltak ülések és igazi vándorgyűlés résztvevőiként mentünk egyik helyszínről a másikra a számunkra érdekes előadások miatt: a 3. szekcióban például „Az OSZK mint az Országos Dokumentumellátási Rendszer kulcsszereplője", a „LibrifO könyvtárak közös internetes tájékoztató szolgálata az OSZK koordinálásával", a 8. szekcióban az „OSZK online szolgáltatásainak rendszere", a „Nemzeti Periodika Adatbázis az Amicusban", a „Megvalósult Magyar Országos Közös Katalógus" a „Magyar Elektronikus Könyvtár újabb fejlesztései" vagy a 9. szekcióban a „Megújuló könyvtári statisztika a minőségmenedzsment szolgálatában" vagy a „Könyvtártudományi Szakkönyvtár"-ról szóló tájékoztatókat hallgattuk meg. A szünetekben megcsodálhattuk Mátyás király néhány eredeti Corvináját, vagy a Corvinákról készült CD-ROM-mal ismerkedhettünk meg a folyosókon elhelyezett számítógépek segítségével. Örömmel üdvözöltünk régen látott kollégákat, évfolyam- és csoporttársakat. Az ország könyve a század és az ezredforduló tiszteletére készült azzal a céllal, hogy 2000-től hazánk történelmi és kulturális eseményeit jegyezzék az utókor számára. A könyv 100 cm x 60 cm, kézzel írott, kódexhez hasonló kiadvány. Az ötletet A világ könyvéről másolták, amely a spanyolországi Madridban van kiállítva. Az előadások után este nyolckor a Budapest Táncegyüttes műsorával kedveskedtek nekünk a Hadtörténeti Intézet udvarán, majd baráti találkozó következett állófogadással egybekötve. Nem sokáig maradtunk, mert vonzott minket a kivilágított Budapest. A Halászbástyáról gyönyörködtünk a szép látványban. Másnap reggel kirándulni mentünk. Első állomásunk Szentendre volt, ahol egy gyémántmanufaktúrában úgy érezhettük magunkat, mint Ali baba kincses barlangjában. Csodálatos ékszerek, mindegyikben kisebb-nagyobb briliáns. Sajnos vásárlás nélkül távoztunk. A szentendrei Szerb Gyűjtemény megtekintése után Leányfalura, Móricz Zsigmond házába vitt az utunk, amely sajnos a nagyközönség számára már nincs nyitva, mert nincs pénze a családnak a fenntartására. Nagy öröm és megtiszteltetés volt számunkra, hogy Móricz Zsigmond unokája fogadott és kalauzolt minket az épületben. Kiadós ebéd után Visegrád volt a következő állomásunk, ahol bizony sok változás fogadta a látogatót, aki 5-6 évvel ezelőtt járt utoljára ott. Szinte egy kész királyi palotát építettek fel, amelyből következtethettünk az egykori reneszánsz pompára. Kedves Olvasó! Örömmel osztottuk meg Önnel is szakmai és kulturális élményeinket. A könyvtárosok 2002. SZEPTEMBER 6. Q HÍD Szorongva állunk a mélységek felett és égre vetett tekintettel reménykedünk, hogy megszabadulhatunk a lelkünkre telepedett lidérctől. Magunkban fohászkodva várjuk a kibontakozást. Hiszünk a jövőnkben. Hiszünk az embertársakban, hiszünk a barátság erejében. Már nem félünk! Megjelenik előttünk a biztonság, a szabadság ígéretét hordozó, az életünket a napfénybe állító, a démonokat legyőző, a parton túliakat egyesítő menedék: a híd. A híd szivárvány az égen! A híd kapaszkodó, az ívek túloldalán várakozó társakkal való találkozás eszköze. A híd összeköt embert, szellemet, gondolatot. Egyesíti az erőket. A termékeny élet kútfőjévé, a cselekvést elindítók forrásává válik. Az emberfeletti emberiesség övezete. Elindulunk jobbik énünk útján, hogy kezet foghassunk a túlparton hozzánk csatlakozó véreinkkel. Csodálatos e mindent áthidaló utazás, a két part között oda-vissza. Híd! Benne éled legjobb belső énünk összefogásra hívó akarata. Híd ember és ember, haza és népe, a közös akarat, a közös cselekvés között. Híd, amely eloszlatja a hirtelen támadó ködfoltokat, sziluettjén átsüt és szétsugárzik a nap, mutatva az irányt, a haladás mérföldjeit. Híd, amely gondolatokat egyesítő íveivel felöleli a nép közös akaratát, egymásra találó lendületét, mely alkotó mederré formálja a hazát. Híd, mely állandóságával mintákat ad a közös érdekek ügyének távlataihoz. A híd a jövőt építő állandóság jelképe. Elmozdíthatatlan rendíthetetlensége, mintákat ad a kitartás, a munkába vetett hit vállalásához. A híd biztonsága megerősíti jellemünket, felbátorít és bizakodó lelkesedéssel tölt meg. A híd az erő és a hozzá kötődő líraiság keveréke. Szilárd alap, mely minden mélységet áthidal és csodákra nyitva szemünket, feloldja bensőnk minden energiáját, alkalmassá téve arra, hogy egyedül vagy együttesen, mi sokan, magyarok ne feledjük eredetünket, a történelmünkben megtett utunkat, a tanulságokat, a jövőnket bizakodva tápláló gondolatainkat, az életbe vetett reményeinket, idealizmusunkat, a vele együtt növekvő céljaink elérésének reális ígéreteit. A híd iránytű, egy befogadó alkotás. A magyarság problémáiból kivezető utunk biztonságának támasza, történelmünk emlékműve. A híd a következő századok felé vezető irány tévedhetetlen oszlopa. Nemzeti boldogulásunk nélkülözhetetlen záloga, mert nem megoszt, hanem összeköt. A híd egyesíti a magyart a magyarral. Lakárdy Albert d lfrj KUSINSZKI ÉS TSAI KFT. sz p Pékség: Szerencs, Bástya u. 42. — —— S47/362-208. A mi kenyerünk. BEKECSI KENYÉR ® Amely a legtöbb pörköltszaftot szívja magába.