Visegrád - Visegrádi Hírek, 1992 (8. évfolyam, 1-12. szám)

1992-01-01 / 1. szám

-2- A NÉPEK ORSZÁGÚTJÁN. . . Népvándorlás a Dunatájon V. - IX. század A Rónai Birodalom sorsát megpecsételő és a korabeli Európa régiói­nak teljesen új kapcsolatrendszerét kialakító "Nagy Népvándorlás" egy félelmetes hírt nép a hunok megjelenése indította el a délorosz síkságon a 370-es években, az előlük menekülő gem­án népek (gótok, vandálok, szvébek, stb.) több helyen áttörték a linest, majd a Kár­­pát-medencében megjelenő hunok a 430-as években Pannóniát is fenn­hatóságuk alá vonták, s megindították hadjárataikat Bizánc, Itália és a Római Birodalom Ny-i részei felé. 453-ban a hun nagykirályt, Attilát hatalma tetőpontján, nászéjszakáján érte a halál. Fiai és a meghódoltatott gem­án népek között kitört a harc, s a vesztes hunok maradékai visszahúzódtak Dél-Oroszországba. A Duna-vidéken két gem­­án nép, az Alföldön és Erdélyben a gepidák, a Dunántúlon a longo­­bardok éltek és vívták élet-halál harcukat egészen 568-ig, amikor egy újabb keleti lovas nép, az avarok megjelentek. Előbb a gepidá­kat verték le, majd a longobardok jobbnak látták ha Itáliába vonul­nak a félelmetes szomszédság elől. Az egész Kárpát-medencét ural­­muk alá vonó avarok páncélos, kopjás, íjas lovasseregei végigsar­­colták Bizánc balkáni területét és hihetetlen mennyiségi aranyra tettek szert zsákmány és adó formájában. Ez a gazdagság jól tükrö­ződik főfejedelmeik (kagán) és rangos előkelőik arany ruhadíszek­kel, fegyverekkel teli, magányos temetkezéseiben. A VII. század utolsó harmadában újabb keletről jött néphullám kö­vetkeztében megújult, megváltozott későavar kaganátus két feltörek­vő hatalommal került szembe a VIII. sz. végén, a IX. sz. elején. DK-ről egy hasonló, keleti nomád néppel, a dunai bolgárokkal, és Ny-ról Nagy Károly frank birodalmával. A kettős támadás és az avar vezetőrétegen belül kitört belháború megpecsételte birodalmuk sor­sát. Győztes hadjáratuk után a frank csapatok ökrös szekereken szállították el­­ a korabeli krónika szerint - a kifosztott kagáni székhely kincseit. Bár az avar birodalom megszűnt, de a népesség, amely egy jellegzetes nonád kultúra hordozója volt, nem tűnt el a IX. sz. zavaros évtizedei során a frank és bolgár fennhatóság alatt és két hatalom közötti területeken. Nagy tömegekben érhette meg a magyarok bejövetelét, amely egy hozzájuk hasonlóan harcias keleti nép végleges megtelepedését jelentette 896 után a Kárpát-medencé­­ben. A magyarság honalapítása és államszervezése a keletről jövő, és Európába irányuló népmozgalmak végét jelentette, mivel az Árpád­­dinasztiából származó fejedelmek és keresztény királyok vezetésével útját állta a besenyők, a kunok és a tatárok rokonainak. A magyarság - az avarokkal ellentétben - fenntartotta függetlensé­gét a Német-Rónai császársággal és a Bizánci Császársággal szemben és a néhai steppei népek között elsőként tudott véglegesen megma­­radni a Kárpát-medencében. A népvándorláskor népeinek vidékünkön is előkerült régészeti emlé­keiről a következő szánban lesz szó. Gróf Péter Nyilazó lovas egy avar szíjvégről

Next