Herkules, 1889. január-november (6. évfolyam, 1-20. szám)

1889-01-15 / 1. szám

VI. évfolyam. Előfizetési díj : , Negyedévre ... 1 frt. Félévre .... 2 frt.HERKULES Egés 7. évre ... 4 frt. TESTGYAKORLATI KÖZLÖNY Egyes szám- 20 kr. Hirdetések felvétetnek a kiadóhivatalban. 1 SZERKESZTIK PORZSOLT JENŐ PORZSOLT KÁLMÁN Megjelen havonkint kétszer. Szerkesztőség és kiadóhivatal­ Budapest, VII. kerület Erzsébetváros, akáczfa­­utcza 7. sz. 1. em. Kéziratokat vissza nem­ küldünk. Bérmentetlen leveleket­ nem fogadunk el.. Az ,,Achilles“ Sport-Egylet, az ,,Aradi Korcsolyázó-Egylet,“ a ,,B­alaton-Egylet,“ a ,,Beregszászi Korcsolyázó-Egylet“, a „Budapesti hegy­vidéki turista-Egylet,“ a „Budapesti Korcsolyázó-Egylet,“ a Budapesti Torna-Egylet,“ a „Budapesti Vasparipa-Egylet Előre,“ a „Buda­pesti Sport-Club,“ a „Debreczeni Korcsolyázó-Egylet,“ a „Debreczeni Torna-Egylet,“ az „Egyetemi Athletikai Club,“ „Első Magyar Vivó- Egylet,“ az „Érsekújvári Vívó- és Torna-Egyesület,“ a „Fertői Csónakázó-Társaság,“ a „Győri Csónakázó-Egyesület,“ a „Kassi Kor­csolyázó-Egylet,“ a „Kolozsvári Athletikai Club,“ a Kolozsvári „Korcsolyázó-Egylet,“ a „Főv. Vivó-Club,“ a „Körmendi Athletikai Club,“ a ..Kunszentmártoni Csónakázó-Korcsolyázó-Egylet,“ a „Magyar-Óvári Torna- és Vivó Egylet,“ a „Magyar Velociped­ Club,“ a „Marosvá­sárhelyi Kerékpár Egylet,“ a „Maros-Vásárhelyi Korcsolyáz­ó Egylet,“ a „Lévai Torna- és Vívó Egylet,“ a „Lőcsei Korcsolyázó-Egylet,“ a „Maros-Vásárhelyi Torna-Egylet,“ a „Nagy-Bányai Korcsolázó-Egylet,“ a „Nagy-Enyedi Korcsolyázó-Egylet“, a „Nagy-Kanizsai Torna-Egylet,“ a „Nagy-Kállói Korcsolyázó-Egylet,“ a „Nemzeti Hajós-Egylet,“ a „Neptun Buda­pesti Evező-Egylet,“ az „Ó-Becsei Kerékpár-Egyesület,“ az „Ó-Budai Torna-Egylet,“ a „Pannónia Csónak-Egylet,“ a „Pécsi Athletikai Club“, a „Pozsonyi Hajós-Egylet,“ a „Pozsonyi Torna-Egylet,“ a „Privigyei Korcsolyázó Egylet,“ a „Rimaszombati Korcsolyázó-Egylet,“ a „Sátoralja-Ujhelyi Korcsolyázó- Egylet,“ a „Salgó-Tarjáni Vasparipa-Szövetkezet,“ a „Selmeczi Akadémiai Athleta-Club,“ a „Soproni Korcsolyázó-Egylet,“ a „Szabadkai Torna-Egylet“, a „Szarvasi Korcsolyázó-Kör, a „Szegedi Csónakázó-Egylet,“ a „Szegedi Korcsolyázó-Egylet,“ a „Szegedi Torna-Egyelet,“ a „Széke­ly-Udvarhelyi Korcsolyázó-Egylet,“ a „Székesfehérvári Korcsolyázó-Egylet“, a „Temesvári Korcsolyázó-Egylet“ és az „Újvidéki Kerékpár- (Bicycle-) Egyesület“ a „Pápai korcsolya-egylet“, a „Torontál korcsolyázó és hajós-egylet.“ HIVATALOS KÖZLÖNYE. ............................................................... - - ■ -.............. - - -■ - -............................................- -................................ A vallás- és közoktatásügyi m. kir. miniszter­­ nagyméltósága 47.020. számú rendeletével ajánlja e lapot Magyarország összes tanintézeteinek.­­Szerkesztőségünk az alábbi hivatalos leve­leket vette: A „ Pápai korcsolya-egylet“ Elnökségétől. A «Herkules» tekintetes szerkesztőségének Budapest. Van szerencsém felkérni, hogy becses lapju­kat egyletünk hivatalos lapjául méltóztassék ki­jelenteni. Pápa, 1889. jan. 3. Körmendy Béla s. k. egyl. alelnök. A „Torontál“ korcsolyázó és hajós-egylettől. A «Herkules» tekintetes szerkesztőségének Budapesten. Van szerencsénk értesiteni, hogy egyletünk becses lapját hivatalos közlönyévé választotta. Nagy-Becskerek 1889. január hó 4. Ankó Ágoston, egyl. jegyző, tak­át, bonyolulttá s tantárgyak dolgában túltömötté let­tek. Súlyosbítja ezt közoktatásunk egyik nagy baja, az uolitárizmus, melynél fogva a drámairástól le a székfo­násig, a csillagászattól le a diktancióig mindent bevittünk iskoláinkba. Régóta hirdetem, hogy a sok tudós­­omtól meg kell szabadítani középoktatásunkat s azt az értelmi és erkölcsi erők gimnasztikájává átalakítani. De akkor is ha a sok lomot és gyomot belőle kidobjuk, megmarad a nehéz munka, mert a­mit a tanterv eksztenzitásban ve­szít, intenzitásban kell kipótolnia. Ennélfogva nincs kilá­tás rá, hogy az iskola szervezetének bonyolultsága és az iskolai munka belterjességének szüksége ebben a száz esztendőben s még a jövőben is megszűnjék. Előbb be fog következni az általános lefegyverkezés, s előbb meg­lesz az örök bélé, mint­sem az iskolai komoly és nehéz munka megszűnik. Ha az iskola a polgárosodás zászlóvivője, akkor ki­csinyben az iskolai társaság mindannak az erőfeszítésnek a mintaképe, melyet nagyban a polgári társadalom küz­delmei mutatnak. Ezek a küzdelmek pedig hovatovább mindinkább fokozódnak. Mi, a jelen kor emberei,­­ mondják az antropológusok, hasonlítunk azokhoz az álla­tokhoz, melyeket hirtelen új égalji és táplálkozási viszo­nyok közé helyeztek át: a megváltozott viszonyokhoz ta­láló ösztönöknek még egyáltalán híjával vagyunk. A köz­pontosítás, közlekedés és kultúra szükségei több agyat és elmebeli alapot kívánnak, mint a­mennyivel az európai rész rendelkezik. Minden életpályán nagy tehetségtőkéért kiabálunk, mert sem az államférfiak, sem a tudósok, sem a mű­­iparosok nem állanak egy színvonalon az ő bonyolult s­zakmáikkal. Széleskörű polgárosodásunk több érdeket ölel fel, mint a­mennyivel jelenkori államférfiaink és gon­dolkodóink többsége megbirkózhatik. Ezeket a teljesen aláírható tételeket angol tudósok hirdetik, tehát annak a nemzetnek a fiai, a­mely Európa Játszóterek és ifjúságunk.*) Gyorsan fejlő czivilizácziónk bonyolulttá tette a tár­sadalmi életet s küzdelemteljessé az életpályát. Természe­tes, hogy az iskola és a tantervek is ehez képest alakul­*) Öt esztendeje elmúlt már, hogy lapunkban azon eszmékért küzdünk, melyeknek kifejezést ad e czikk s a melyeknek diadalát most már megülhetik a boldog francziák. Mi kétségkivül távol állunk még e diadaltól, de reménynyel kecsegtethet az is, ha lát­juk, hogy oly kiváló egyének is, mint e czikk írója, beállanak a sorompóba s velünk együtt küzdenek testgyakorlásunk gyö­keres reformálása érdekében. Szerk. 1. szám, Budapest, 1889. január 15.

Next