Herkules, 1889. január-november (6. évfolyam, 1-20. szám)
1889-01-15 / 1. szám
VI. évfolyam. Előfizetési díj : , Negyedévre ... 1 frt. Félévre .... 2 frt.HERKULES Egés 7. évre ... 4 frt. TESTGYAKORLATI KÖZLÖNY Egyes szám- 20 kr. Hirdetések felvétetnek a kiadóhivatalban. 1 SZERKESZTIK PORZSOLT JENŐ PORZSOLT KÁLMÁN Megjelen havonkint kétszer. Szerkesztőség és kiadóhivatal Budapest, VII. kerület Erzsébetváros, akáczfautcza 7. sz. 1. em. Kéziratokat vissza nem küldünk. Bérmentetlen leveleket nem fogadunk el.. Az ,,Achilles“ Sport-Egylet, az ,,Aradi Korcsolyázó-Egylet,“ a ,,Balaton-Egylet,“ a ,,Beregszászi Korcsolyázó-Egylet“, a „Budapesti hegyvidéki turista-Egylet,“ a „Budapesti Korcsolyázó-Egylet,“ a Budapesti Torna-Egylet,“ a „Budapesti Vasparipa-Egylet Előre,“ a „Budapesti Sport-Club,“ a „Debreczeni Korcsolyázó-Egylet,“ a „Debreczeni Torna-Egylet,“ az „Egyetemi Athletikai Club,“ „Első Magyar Vivó- Egylet,“ az „Érsekújvári Vívó- és Torna-Egyesület,“ a „Fertői Csónakázó-Társaság,“ a „Győri Csónakázó-Egyesület,“ a „Kassi Korcsolyázó-Egylet,“ a „Kolozsvári Athletikai Club,“ a Kolozsvári „Korcsolyázó-Egylet,“ a „Főv. Vivó-Club,“ a „Körmendi Athletikai Club,“ a ..Kunszentmártoni Csónakázó-Korcsolyázó-Egylet,“ a „Magyar-Óvári Torna- és Vivó Egylet,“ a „Magyar Velociped Club,“ a „Marosvásárhelyi Kerékpár Egylet,“ a „Maros-Vásárhelyi Korcsolyázó Egylet,“ a „Lévai Torna- és Vívó Egylet,“ a „Lőcsei Korcsolyázó-Egylet,“ a „Maros-Vásárhelyi Torna-Egylet,“ a „Nagy-Bányai Korcsolázó-Egylet,“ a „Nagy-Enyedi Korcsolyázó-Egylet“, a „Nagy-Kanizsai Torna-Egylet,“ a „Nagy-Kállói Korcsolyázó-Egylet,“ a „Nemzeti Hajós-Egylet,“ a „Neptun Budapesti Evező-Egylet,“ az „Ó-Becsei Kerékpár-Egyesület,“ az „Ó-Budai Torna-Egylet,“ a „Pannónia Csónak-Egylet,“ a „Pécsi Athletikai Club“, a „Pozsonyi Hajós-Egylet,“ a „Pozsonyi Torna-Egylet,“ a „Privigyei Korcsolyázó Egylet,“ a „Rimaszombati Korcsolyázó-Egylet,“ a „Sátoralja-Ujhelyi Korcsolyázó- Egylet,“ a „Salgó-Tarjáni Vasparipa-Szövetkezet,“ a „Selmeczi Akadémiai Athleta-Club,“ a „Soproni Korcsolyázó-Egylet,“ a „Szabadkai Torna-Egylet“, a „Szarvasi Korcsolyázó-Kör, a „Szegedi Csónakázó-Egylet,“ a „Szegedi Korcsolyázó-Egylet,“ a „Szegedi Torna-Egyelet,“ a „Székely-Udvarhelyi Korcsolyázó-Egylet,“ a „Székesfehérvári Korcsolyázó-Egylet“, a „Temesvári Korcsolyázó-Egylet“ és az „Újvidéki Kerékpár- (Bicycle-) Egyesület“ a „Pápai korcsolya-egylet“, a „Torontál korcsolyázó és hajós-egylet.“ HIVATALOS KÖZLÖNYE. ............................................................... - - ■ -.............. - - -■ - -............................................- -................................ A vallás- és közoktatásügyi m. kir. miniszter nagyméltósága 47.020. számú rendeletével ajánlja e lapot Magyarország összes tanintézeteinek.Szerkesztőségünk az alábbi hivatalos leveleket vette: A „ Pápai korcsolya-egylet“ Elnökségétől. A «Herkules» tekintetes szerkesztőségének Budapest. Van szerencsém felkérni, hogy becses lapjukat egyletünk hivatalos lapjául méltóztassék kijelenteni. Pápa, 1889. jan. 3. Körmendy Béla s. k. egyl. alelnök. A „Torontál“ korcsolyázó és hajós-egylettől. A «Herkules» tekintetes szerkesztőségének Budapesten. Van szerencsénk értesiteni, hogy egyletünk becses lapját hivatalos közlönyévé választotta. Nagy-Becskerek 1889. január hó 4. Ankó Ágoston, egyl. jegyző, takát, bonyolulttá s tantárgyak dolgában túltömötté lettek. Súlyosbítja ezt közoktatásunk egyik nagy baja, az uolitárizmus, melynél fogva a drámairástól le a székfonásig, a csillagászattól le a diktancióig mindent bevittünk iskoláinkba. Régóta hirdetem, hogy a sok tudósomtól meg kell szabadítani középoktatásunkat s azt az értelmi és erkölcsi erők gimnasztikájává átalakítani. De akkor is ha a sok lomot és gyomot belőle kidobjuk, megmarad a nehéz munka, mert amit a tanterv eksztenzitásban veszít, intenzitásban kell kipótolnia. Ennélfogva nincs kilátás rá, hogy az iskola szervezetének bonyolultsága és az iskolai munka belterjességének szüksége ebben a száz esztendőben s még a jövőben is megszűnjék. Előbb be fog következni az általános lefegyverkezés, s előbb meglesz az örök bélé, mintsem az iskolai komoly és nehéz munka megszűnik. Ha az iskola a polgárosodás zászlóvivője, akkor kicsinyben az iskolai társaság mindannak az erőfeszítésnek a mintaképe, melyet nagyban a polgári társadalom küzdelmei mutatnak. Ezek a küzdelmek pedig hovatovább mindinkább fokozódnak. Mi, a jelen kor emberei, mondják az antropológusok, hasonlítunk azokhoz az állatokhoz, melyeket hirtelen új égalji és táplálkozási viszonyok közé helyeztek át: a megváltozott viszonyokhoz találó ösztönöknek még egyáltalán híjával vagyunk. A központosítás, közlekedés és kultúra szükségei több agyat és elmebeli alapot kívánnak, mint amennyivel az európai rész rendelkezik. Minden életpályán nagy tehetségtőkéért kiabálunk, mert sem az államférfiak, sem a tudósok, sem a műiparosok nem állanak egy színvonalon az ő bonyolult szakmáikkal. Széleskörű polgárosodásunk több érdeket ölel fel, mint amennyivel jelenkori államférfiaink és gondolkodóink többsége megbirkózhatik. Ezeket a teljesen aláírható tételeket angol tudósok hirdetik, tehát annak a nemzetnek a fiai, amely Európa Játszóterek és ifjúságunk.*) Gyorsan fejlő czivilizácziónk bonyolulttá tette a társadalmi életet s küzdelemteljessé az életpályát. Természetes, hogy az iskola és a tantervek is ehez képest alakul*) Öt esztendeje elmúlt már, hogy lapunkban azon eszmékért küzdünk, melyeknek kifejezést ad e czikk s a melyeknek diadalát most már megülhetik a boldog francziák. Mi kétségkivül távol állunk még e diadaltól, de reménynyel kecsegtethet az is, ha látjuk, hogy oly kiváló egyének is, mint e czikk írója, beállanak a sorompóba s velünk együtt küzdenek testgyakorlásunk gyökeres reformálása érdekében. Szerk. 1. szám, Budapest, 1889. január 15.