Herkules, 1898. január-december (15. évfolyam, 1-24. szám)
1898-01-05 / 1. szám
csak az a kár, hogy a versenyzők száma nem emelkedik ezzel egyenlően, de a turistáskodás szépen fejlődik. A vidéki egyletek alakulásában az oroszlán rész tornatanárainkat illeti meg, ők a testgyakorlatok apostolai, csak kár, hogy munkásságukat ritkán jutalmazza kielégítő siker, mert az egyleti gyakorlatokat a tagok alig látogatják egyforma lelkesedéssel. A vívás, csónakázás, de főleg a műkorcsolyázás rendkívüli fellendülése ismeretes, de versenyzés szempontjából a vívásé az elsőség, miben tagadhatatlan érdemük van jeles olasz mestereinknek. A sportélet fellendülése mellett a legörvendetesebb eredmény, hogy a kiállítási versenypályát a fővárosi egyletek fenn tudták tartani. De ez örvendetes tény csak sürgetőbben követeli, hogy a fővárosi tanügyi hatóságok valahára gondoskodjanak az ifjúsági játékterekről. A vásároktól felszabadult terek voltak kiszemelve játékterekül, de itt sem lesz már semmi belőlük. Legalább a városon kívül egy nagyobb teret nyerhetnének a tanulók ! Dicsekedni való nagy haladást a múlt év nem hozott, de oly sok irányban javultak sportviszonyaink, hogy a jövőbe bizalommal tekinthetünk. Tanügytörténelmi adalék. A „Népiskolák Könyvé“-nek 4 ik része ezelőtt egy negyedszázaddal jelent meg Pesten Heckenastnál, áll pedig e könyvecske „Erkölcs-, testgyakorlat- és illemtaniból. Irta Márki József tdr. Az erkölcstani rész „a)“ pontja a testünk iránt való kötelességekről szól. Elmondja, hogy egészség nélkül nem teljesíthetnénk kötelességeinket, e nélkül „a műveltség keveset ér s boldogság nem is képzelhető.“ Azután reflektál arra, hogy az egészség föntartása s elvesztése után való helyreállítása már a Népisk. Könyve 11. részében, az „Egészség és gyógytan“-ban előadatok. Az utóbbiról azonban mégis megjegyzi általában (2 § ), hogy a gyermeknek betegségét tudatni kell szüleivel, hogy ezek után az orvos tanácsához fordulhassanak. A 3. § -ban érzékeinket s izmainkat találja leginkább szükségesnek a művelésre. A következő §§-ban azt is megmondja, miért. Az 5. §. pl. igy szól : „Ha izmainkat műveljük, azaz: ha testi ügyességre s hajlékonyságra teszünk szert s testi erőnket növeljük stb. A 6. §.-ban a helyes testtartást emeli ki az Hiedelem szempontjából. Ezen rész következő §.-a a „szakműveltségeket“ sorolja fel, megnevezvén t. i. a kisipart, a földművelést, kertészetet, stb., a kötélenjárást, kötéltánczosságot, tapintás által való olvasást (a vakoknál) stb., mikből láthatjuk, hogy e felsorolás már magában véve is elég érdekes. A mulatságról szóló pont alatt első helyre teszi a sétálást és tánczot, de felemlíti a teke- és lapda- játékot is s általában azt az okos tanácsot adja, hogy aki ülő életmódot folytat, az olyan szórakozást válaszszon, mely mozgással van összekötve s megfordítva. Itt a bevezetésben adja a testgyakorlat fogalmát, szól a torna-öltözék- és tornaeszközökről s ez utóbbiak között az iv és a hozzátartozó nyilat és felemlíti. Csakugyan kedves játéka ez a gyermeknek ma is sokfelé. Megemlékezik a nyári és téli tornahelyekről. Ez utóbbiaknál felemlíti a „szellentyűket, hőmérsék-módosítás és légtisztítás végett.“ A mi öregjeink ezeket elégnek tartották. A testgyakorlás ismert elveit 6 pontban sorolja fel és pedig egész helyesen. — A testgy.módok között a szereket „alkotvány“-oknak, a társas gyakorlatokat e helyen „baráti“ gyakorlatoknak nevezi (később nem). Ide sorolja a közéletbeli foglalatosságokat is, minek a gazdálkodás és gazdasszonykodás, némely kézművességek (mint mondja : a könyvkötés is), aztán a kereskedés (?) stb. Fogalmát adja tovább a „tartás“-nak, a „lendület“-nek s szól a kettős tagok mozgásáról. Meghatározza a szabadgyakorlatokat és szól ezeknek fontosságáról ; megmondja, hogy mi az alaphelyzet. Felsorolja,a fej- és közgyakorlatokat. Érdekes ez utóbbiak között az „ölelés, midőn kezeinket félig felemeljük, úgy hogy tenyereink egymást érjék; aztán kezeinket, amennyire lehet, hátra visszük, majd az előbbi helyzetbe vissza és igy továbbb“. (Ez az elnevezés bizony a legkevésbbé volt találó.) — Továbbá a törzsgyakorlatokat, ehhez tartozóknak tartván a bizonyos közgyakorlatokat is. A lábgyakorlatokat, hol a terpesztés 2-ik részét „lábcsaptatás“-nak, a lábujj- és sarkemelés cserélgetését „billegésének nevezi. Felsorolja a tornaszállásokat mind, persze akkor még „méz-, leng-, viadorállás stb. kifejezéseket használván. Felsorolja a különféle menéseket s ezek között a „hadmenést“ (mikor t. i. vezérelésre lépkedünk.) Ezután a futásról és ugrásról általában beszél, majd ezeknek a fajait’sorolja elő, de ugyanazokat, melyeket a menésnél. („Utánhelyező-, bibicz- és ringó“-futást mi már nem ismerünk.) A szökdelési gyakorlatok közül mind a „hoppolást“ nem végezzük. A fordulási gyakorlatokból háromfélét hoz fel. Megmagyarázza a fekvési gyakorlatokat és az utolsó §-ban a társas gyakorlatokat, melyeket a „köz“- (összetett) szabadgyakorlatokkal teljesen felcserél. A II. czikk a rendgyakorlatoknak van szentelve. Először el van mondva, hogy mirevalók. Majd egymás után fel vannak sorolva, elég terjedelmesen magyarázgatva s illusztrálva a szárny- és homlokállás, ütemmenés, ki- és besorakozás, sor- és csapatnyitás s zárás, ellen-, kör-, sor- és átvonulás, mellésorakozás elő- és hátravonulással, végre a kanyarulatok. Valamennyit gyakoroljuk ma is, csakhogy több helyen az elnevezés és a vezérlés módja már megváltozott. 111. czikk a „Gyakorlatok kézi eszközökkel". Ajánlja a súlyzókat, de elég hibásan már a 7—12 éveseknek is. Felsorolja a „súlygyakorlatok“ fajait. De biz azok nagyon szegényesek, nem változatosak s — mi több — legnagyobbrészt nem is gyermekeknek valók. Hogy a 3. §-ban óvatosságra int, az a dolgon nem változtat. Néhány „pálczagyakorlat“ is le van írva, pl. a „forga“, „vívás“ stb., de biz ezek nem érnek semmit sem. Ebben a czikkben találjuk a némely abroncs- s rövidkötél-gyakorlatok felemlítését is, továbbá leírását az ugrórúd, a faláb s a „veteszközök“ használásának. Ez utóbbiak azonban e fokon meg nem állhatnak, kivéve természetesen a lap- idázást. Terjedelmesen leírja aztán a nyilazást (illusztrálva) és bemutat két gyakorlatot a hosszú „himbakötéllel“. A IV. czikkben a „Testgyakorlatok alkotványokon“ vannak leírva (mindössze 4 képpel). Leír először bizo