Herkules, 1903. január-december (20. évfolyam, 1-24. szám)
1903-01-15 / 1. szám
szám, XX. évfolyam. Budapest, 1903. január 15. Előfizetési dij: Negyedévre ... .. kor. Félévre ... . .. 4 kor. Egész évre.......... 8 kor. Egyes szám 40 mll. Megjelen havonkint kétszer. HERKULES SZERKESZTIK : PORZSOLT JENŐ. PORZSOLT KÁLMÁN. IX., Ferencz körút 31. szám, I. em. Kiadóhivatal, VIII., József-körút 43. szám, földszt. Az Achiles Sport-Egylet, Aradi Korcsolyázó-Egylet, Budapesti polgári lövészegyes., Budapesti Torna-Club, Beregszászi Korcsolyázó-Egylet, Bpesti hegyvidéki Turista-Egyl., Budapesti Torna-Egylet, Délvidéki Kerékpár-Egylet, Debreczeni Korcsolyázó-Egylet, Debreczeni Torna Egylet, Fővárosi Vivő-Club, Érsekujv. Vivő-s Torna-Egyes., Győri Csónakázó-Egyesület, Gyöngyösi Korcsolyázó-Egylet, Kassai Korcsolyázó-Egylet, Kassai Tornázó- és Vivő-Egyes., Kolozsvári Athletikai Club, Kolozsvári Korcsolyázó-Egylet, Körmendi Athletikai Club, Kunsztmártoni Csen.-Korcs.-Egyl., Lévai Torna- és Vivó-Egylet, Lőcsei Korcsolyázó-Egylet, Lőcsei Vívó- és Torna- Egyesület, Magy. Testgyakorlók Köre, Márm.-szigeti ifj. Torna-Egylet, Magyar Úszó-Egylet, Maros-Vásárhelyi Torna-Egylet, Magyar-Óvári Torna- s Vivó-Egyl., Maros-Vásárhelyi Kerékpár-Egylet, Maros-Vásárhelyi Korcs -Egyl., N.-Bányai Torna- és Korcs.-Egyl., Nagy-Enyedi Korcsolyázó-Egylet, Nagy-Kanizsai Torna-Egylet, Nagy-Kallói Korcsolyázó-Egylet, HIVATALOS Nemzeti Hajós-Egylet, Népi un Bpesti, Evező-Egylet, O-Becsei Kerékpár-Egyes., Ó-Budai Torna-Egylet, Pécsi Athletikai Club, Pápai Korcsolya-Egylet, Pozsonyi Torna-Egylet, Privigyei Korcs-Egylet, Rimaszombati Korcs.-Egylet, Quarnero Csónakázó-Egylet, Sátoraljaújhelyi Korcs.-Egylet, Selmeczi Akad. Athléta Club, Soproni Korcsolyázó-Egylet, Soproni ev. főgymn, testgy. Köre, Sportkedvelők Köre, Szabadkai Sport-Egylet, Szabadkai Torna-Egylet, KÖZLÖNYE, Szarvasi Korcsolyázó-Kör, Szatmár-Németi torna és vivó-egyl., Szegedi Csónakázó-Egylet, Szegedi Korcsolyázó-Egylet, Szegedi Torna-Egylet, Székely-Udvarhelyi Korcs.-Egylet., Székesfehérvári Korcs.-Egylet, Szegedi Kerékpár-Egyesület, Szászvárosi Athletika Club, Szolnoki Korcsolyázó-Egylet, Temesvári Korcsolyázó Egylet, Torontáli Korcs- és Hajós-Egylet Torontáli Athletikai Club, Tordai Korcsolyázó-Egylet, Újvidéki Kerékpár-Egyesület, Veszprémi Torna-Egyesület, Zsombolyai Athletikai Club A vallás- és közoktatásügyi miniszter nagyméltósága 47.020. számú rendeletével ajánlja e lapot Magyarország összes tanintézeteinek. A vidéki egyletek segélyezése. Ne kezdjük sorainkat a már unott panaszon, hogy a Vidéki sportold mily lassan fejjlődik, hanem lássuk, mi okozza a bajokat és mi módon lehetne segíteni. Azt a régebben jogosan hangoztatott okát nem fogadhatjuk el egyes vidéki városok sportéleti pangásának, hogy kevés a művelt ifjúság a vidékken. Mert Arad, Kolozsvár, Debreczen, Győr, Szeged s a többi nagy városunkban olyan számú ifjúság van, hogy két-két fővárosi egylet is kitelnék belőle. De más itt a baj! A vidéken a régi magyar kaszt felfogás még javában uralkodik. A sótári dijnokkal a táblai jegyző bizony ma sem rúgja együtt a labdát, a kis bank könyvelőjével nem vív a nagykereskedő vagy birtokos. Volna tehát elég sportot kedvelő vidéken is, de a társadalmi előítéletek a tömörülést nehezítik. Ha az ifjabb és alacsonyabb állásúak kezdik az egyleti életet, az idősebb és magasabb állásúak félre állanak; ha emezek kezdik, azok szerényen visszahúzódnak. Míg különösen a franczia testgyakorló egyletek virágzásának épen az a magyarázata, hogy a művelt iparos és kereskedő ifjú együttműködik az egyetemet végzett ifjakkal, addig nálunk, kis nemzetnél a kasztszerű különválás öli meg a vidéki sportéletet. De ha van e bajnál nagyobb baj, úgy az a vidéki ifjúság szegénysége, mert ez teszi az egyleteket is szegénynyé. Ugyanis jól tudjuk, hogy nálunk még ma is csak a nőtlen ifjú spárol, a komoly tanár, a tekintélyes törvényszéki bíró nem tudja felérni észszel, hogy mint állhat ki kopasz fejjel a versenyre egy tekintélyes állású angol. Az ifjúságnak pedig oly csekély a fizetése, hogy a mindenütt drága vidéki élet mellett nem maradt pénze az egyleteskedésre. Azt azonban el kell ismernünk, hogy kávéházra, borozásra egy kevés telik. Úgy de, ha e költségek ma az ifjúság ferde nevelése miatt elsők, azzal számot kell vetni, és úgy kell tekinteni, mint hamarosan nem gyógyítható betegséget és a bajt a másik oldalon kell megtámadni. Emásik oldal az egyleti élet olcsóvá tétele. Nálunk egy rendkívül veszedelmes baj az állami támogatásra való számítás, mi sok üdvös dolognak veti gátját. Úgy vagyunk ugyanis vele, hogy mihelyt valaki felveti az állami segélykérést, megakad minden további munkásság és rájjuk rárjuk a segélyt. Elismerjük, hogy az állami segítség óhajtása az egyletek segélyzésénél jogos, sőt tudjuk, hogy az állam tett, tesz és tenni is fog e tekintetben sokat, de csak akkor, ha már a társadalom megtette a magáét. Az első köteles segítség minden egyletnél alvárost illeti meg. De városaink ettől nagyon húzódoznak. Pedig azt képzelem, hogy az egyleti ház, versenypálya felállítása egyik városunkat sem tenné tönkre. Azt hiszem, minden város megbízná azt a költséget, mennyibe az egyleti