Herkules, 1913. január-december (30. évfolyam, 1-20. szám)
1913-01-15 / 1. szám
11' Achilles Sport-Egylet Aradi Korcsolyázó-Egylet Budapesti polgári lövészegy I., Budapesti Torna-Club, Beregszászi Korcsolyázó-Eg, Bpesti hegyvidéki Túrna*" ,/L, Budapesti Torna-Egylet Délvidéki Kerek. * Eg, Debreczeni Kortyázó-Egylet, Debreczeni Torna-Egylet, Fővárosi Vivő-Club, Érsekujv. Vivő-s Torna-Egyes., Győri Csónakázó-Egyesület, Gyöngyösi Korcsolyázó-Egylet. Kassai Korcsolyázó-Egylet, Kassai Tornázó- és Vivo-Egylet. Kolozsvári Athletikai Club, Kolozsvári Korcsolyázó-Egylet, Körmendi Athletikai Club, Kunsztmártoni Csen -Korcs -Egyl., Lévai Torna- és Vivó-Egylet, Lőcsei Korcsolyázó Egylet, Lőcsei Vívó- és Torna-Egyesület, Magy. Testgyakorlók Köre, Márm.-szigeti ifj. Torna-Egylet, Magyar Úszó-Egylet, Maros-Vásárhelyi Torna-Egylet, Magyar-Óvári Torna- s Vivó-Egyl., Maros-Vásárhelyi Kerékpár-Egyl., Maros-Vásárhelyi Korcs -Egylet, N.-Bányai Torna- és Korcs.-Egyl., Nagy-Enyedi Korcsolyázó-Egylet, Nagy-Kanizsai Torna-Egylet, Nagy-Kairói Korcsolyázó-Egylet, Nemzeti Hajós-Egylet, Neptun Bpesti Evező-Egylet, O-Beessei Kerékpár-Egyesület. Ó-Budai Torna-Egylet, PécsiAthletikai Club, Pápait Korcsolya-Egylet, Pozsonyi Torna-Egylet, Privigyai Körcs.-Egylet, Rirmaszombati Korcs.-Egylet, Quantero Csónakázó-Egylet, Sátorisszmahelyi Korcs.-Egylet, Selmeczi Akad. Athleta Club, Sopronoi Korcsolyázó-Egylet, Soproni ev. főgymnestgy. Kör«, Sportkedvelők Köre, Szabadkai Sport-Egylet, Szanszdkai Torna-Egylet, Szarvasi Korcsolyázó-Kör, Szatmár-Németi Torna- i Vivóegy. Sz°. Ji Csónakázó-Egylet, Sdi Korcsolyázó-Egylet, tdi Torna-Egylet, My-Udvarhelyi Korcs.-Egylet,kesfehérvári Korcs.-Egylet, Zegedi Kerékpár-Egyesület, Szászvárosi Athletikai Club, Szolnoki Korcsolyázó-Egylet, Temesvári Korcsolyázó-Egylet, Torontáli Korcs.-és Hajós-Egylet. Torontáli Athletikai Club, Tordai Korcsolyázó-Egylet, Újidéki Keresp.i-Egyeület Veszprém Ta-Egyesület, ásómból vas Villetkai-Club 1. szám Előfizetési dij: Negyedévre _ 2 kor. Félévre ... ... ... 4 kor. Egész évre... ... 8 kor. Egyes szám 40 fill XXX. évfolyam. Budapest, 1913 január 15. HERKULES SZERKESZTI! PORZSOLT JENŐ. Főmunkatárs: KÁRPÁT PORZSOLT KÁLMÁN I BÉLA. Szerkesztőség és kiadóhivatal IX. Üllői út 119. sz. földszint 2. Megjelen julius és augusztus kivételével havonta kétszer. * M Jjp AZ / W HIVATALOS KÖZLÖNYE A tanárjelöltek tornáztatása. Mikor a főváros iskoláiban rövid idővel ötduó életbe léptették az óraközben végzendő szabadgyakorlatokat, sok iskolában a tanárok némelyike nagy ellenszenvvel fogadta a rendeletet. És íme, ma már a legnagyobb ellenzői is ez üdvös intézkedésnek beismerik, hogy a gyakorlatok nagyon jól beváltak, hogy végeztetésük nem jár semmi bajjal. Sőt ismerünk olyan katholikus hitoktatót, ki maga is minden órán együtt csinálja a fiukkal a gyakorlatokat s azt tapasztalja, hogy a példaadás jó a gyermekeknek, a gyakorlatok meg jók magamagának. E példából most csak azt a tanulságot vonhatjuk le, hogy a tornának általában azért van a tanárok közt ellensége, mert nem ismerik igazában. Sok tanár, — különösen az idősebbek közül, — nem is tornázott tanuló korában, sok meg talán nem részesült kellő oktatásban. Mert aki az iskolai tornázásunkat hiányai és hibái daczára is megismerte, az nem lehet annak ellensége. Azt kellene tehát az államnak tenni, hogy a tanárjelölteknek egyetemi éveik alatt módot nyújtson legalább heti 3 esti időben való tornázásra. Jól tudjuk, hogy ezen óhajtásnak megvalósulása elsősorban pénzbe kerülne, de talán nem is nagyon sokba. Nem tudjuk elképzelni, hogy az állami tornatanárképző létesítése sokáig húzódhatnék. Azt gondoljuk, hogy a totalizatőr-adóból befolyó jövedelemnek első koronái ezt az égetően sürgős ügyet fogják megvalósítani. Márpedig a tornatanárképző nagy csarnoka és tanerői nagyon szépen el fogják látni a tanárjelöltek tanítását. De ha így sokáig húzódnék a dolog, megoldható a kérdés úgy, mint a Műegyetemen, ifjúsági egyesület révén is Azt gondoljuk különben, hogy a tanári pályához a legfeltétlenebbül szükséges az ép, erős szervezet miről az iskolafenntartó hatóságok mindig hatósági orvosi bizonyítványt is kívánnak a pályázatokon. Ez a pálya a legtestrontóbb, a legidegrontóbb, kell tehát, hogy a képesítést nyújtó állam a jelöltek testi egészségének megtartásáról, fejlesztéséről az egyetemi évek alatt gondoskodjék. A másik szempont pedig az, hogy nem is lehet elképzelni egy igazi nevelőt, ki ne legyen járatos a testi nevelés minden kérdésében. Az egyetemi tanárképzés befejezését az úgynevezett pedagógiai vizsgálat képezi. f