Kanya Pál: Népszerű földrajzi oktatás, iskolai 's magán használatul (Pest, 1847)
Europai külföld - Apennini félsziget
197 keleti irányt vesz Cotti alpesek nevezete alatt. Ezek között a’ Genevre 11,058' emelkedik , mellynek oldalán szinte egy út vág Frankhonba. A’ kotti alpesektöl Olaszország felé nyílt ivet képeznek a’ tengeri kopárok, mellyeknek déli végével az északi v. a’ felső Apenninek függnek össze, 's Genua körül egy nagy ivet képeznek a' parmai és toscanai határig. Lejtösége dr. meredek, é. f. lassú ; közepe táján elválik tőle egy ág, a' Montserrati hegy, melly a’ Pó felé terjed , ’s Alessandria táján enyészik el. A’ faláncz középmagassága 2500, bár egyes pontjai magasabban emelkednek, um. Corsaglia forrása 6216' és Monte Cattaro 5040'. — A’ közép Appenninek délkeleti irányban Toscana északkeleti részét, az egyházi birtokot ’s Nápolyi-királyságot hasítják, Nápoly városának tájáig. A’ toscani Apenninekben legmagasabb hegy a’ Monte Cimone 6646'; a’ rómaiban : M. della Sibilla 7038', M. Somma 6800'?; a' nápolyi Apenninekben M. Velino 7689', Gransano (M. corno) 9370' , Majella (M. amaro) 8766'. A’ közép Apenninek dny. oldalán találkoznak némelly hegycsoportok , mellyek majdnem egészen elválnak amaroktól. Illyenek az apuani Apenninek, 6308' a’ Monte Pisaninóval Carrara körül; Monte Pisano-Sarchio, Arno és Biantina tó közt; M. Albano 's a’ toscanai (etruriai) hegycsoportok um : voltenai, siennai és amatai; argentaroi fok; római Albano, ’s Nápolyban Vesuv 3700'; keleti oldalán csak egy elszigetelt hegycsoport találtatik, um : M. Gargano 4800', az úgy nevezett sarkantyúban. A’ déli Apenninek Aculo hajdan Vulturhegyen két ágra oszlanak , mellyeknek egyike a’ délkeleti félszigetnek, a’ sarkgerinczes apuliai Apenninnek, a’ másika a’ délinek váza (calabriai ap.), melly a’ félsziget déli csúcsán több fokokat képez, t. i. a’ spartivento és pellaroi fokot. A’ siciliai Apenninek e’ sziget közepe tájától három csúcsra oszlanak, ‘s ágaik az egész szigetet hasitják. Egészen elválva az Apennin ágaitól a’ sziget keleti oldalának közepe felé, Berghaus szerint 10,370, Streit szerint 10,874, Völter és Balbi szerint 10,200 emeli a’ közel tenger felülete felett hóval fedett fejét az Aetna. A’ sardiniai Apenninekben, mellyek e’ szigeten szétágaznak, legmagasabb hegy a’ Genargentu 5900'. A’ corsicai hegyek közt legmagasabbak : a’ M. rotondo , 8506', és M. d’oro, 8166'. — Elba szigeten : M. Cappare 3134', Ischia sz. 2400' és Felicudi sz. 2862'. — Ezen hegyek ágai különféle tengerfoltokat képeznek, mellyek közül nevezetesebbek az argentaroi Toscanában, linároi és circelloi Romagnában, palmuroi, zambroni, vaticani Nápolyhonban, a’ tyrrheni tenger felé; az armi, spartiventoi, bruzzanori, rizzutoi és colonni a’ toniai égben; Spulico, S. Vito és Leucai a’ tarentoi öbölbe; otrantoi azonnevü tengerszorosba nyúló. — Siciliában nevezetes fokok : a’ grossoi, taorminai, nolini, pegnoi és passaroi a’ keleti partján ; ’s scaramisi, sz. marcoi, férfi, a’ délnyugotin ; sz. vitoi, rámai, gallai, orlandoi, bianco és rosoculini fokok az északi partján. Nagyobb síkságai között említendők a’ Pó melletti, melly Turin m. kezdődvén az adriai tengerhez nyúlik, és az apuliai. §• 4. Vizei: Pó, melly Viso alatt eredvén, eleinte é. f. Turinig megy ’s később keletre indul, Savoyban a‘Sturát, Baltiát, Sessiát’s határán Tessint magába vévén,a’ lombard-velenczei királyság , parmai ’s modenai herczegségek közt folydogál, s miután a’ pápai birtokot elérte, csakhamar több ágakra oszlik, mellyek közül a'