Farkas József: Közös ügyek, közös intézése a magyar közjog szempontjából (Pest, 1866)
Közös ügyek, közös tárgyalás. Hoc fonte derivata clades in pátriám, populuitque fluxit. Horatius. Korunk eme szüleményét ily kapocsban Inában keresnék törvénykönyvünkben, Inában országos adáink szótárában; és ha azon férfiak, kik 1848 előtt közügyeink vezetésében szerepeltek, sirkantjaik alól kiemelkednének, és e fogalom értelmezésére felhivatnának, kénytelenek volnának tudatlanságukat bevallani. A centralisatio volt az ausztriai kormánynak I. Ferdinánd kora óta azon iránya, mely felé századok tevékenysége szakadatlanul és következetesen törekedett. Ezen eszme valósítására fogta fel napjainkban e jogi eszközt, mely által régi czélját, több sikeretlen kísérlet után, elérni vélte. Mit azelőtt alattomban, közjogunk folytonos csipkedésével, valósítani törekedett, most levetve az álcrát, a februári alkotmányban nyiltan lépett fel, és a pénz, had- és kereskedelmi ügyeket közös birodalmi ügyeknek nyilvánítva, az ausztriai parlamentben közösen tárgyalandónak határozta. Magyarország 1861-ki gyűlése a királyhoz intézett feliratban, előadva közjogunk sarkalatos határozatait, a birodalom közös ügyeire nézve úgy nyilatkozott, hogy függetlensége érzetében, államügyeinek elintézését magának fentartva, ha lennének közös ügyek, melyek miatt az örökös tartományokkal való egyezkedés szüksége állana elő kész azokkal, mint nemzet nemzettel, esetről.